75 éves a Nádorvárosi Sporthorgászok Egyesülete

 

1934 márciusában negyvenhárom horgászatot kedvelő ember Győr Nádorvárosban, elhatározta: horgász-rákász kört alapítanak, hogy a kör által bérelt vízterületen zavartalanul tudjanak hódolni sport-horgász szenvedélyüknek.
Miután a Holt-Marcal lakóhelyük szomszédságában volt, így természe-tesnek számított az az igény, hogy a halászati jogot a sporthorgász kör részére ezen a holtágon szerezzék meg.
A szervezési munkák elvégzésére, bonyolítására Vojacsek József MÁV főtisztet kérték fel. Akkori körülmények között sem volt könnyű ez a feladat, amely alapszabály készítését, vízterület bérlésének előkészítését, tagsági kör kialakítását is magában foglalta. Az egy éves felkészülés lehetővé tette, hogy alakuló ülést tartsanak.
Ennek eredményeképpen 1935 június 16-án, 63 fő részvételével megalakult a GYŐR-NÁDORVÁROSI-SPORTHORGÁSZOK-KÖRE.
Az alakuló ülésen megválasztották a tisztikart, a választmány tagjait, a számvizsgáló bizottságot és a tiszteletbeli tagokat.

 

A tisztikar:


Elnök: Spáth Gyula városi főjegyző /1936. évtől győri polgármester/
Ügyvezető elnök: Schewella Ferenc cégjegyző.                                                                 
Alelnök: Barasits Viktor városi számvevőszéki ellenőr
Alenök és főtitkár: Vojacsek József MÁV főtiszt.
Titkár: Szuchy István kórházi irodatiszt
Jegyző: Kiss Gyula MÁV tiszt
Gazda: Koszta Tibor nyugdíjas
Pénztáros: Kovalter Gyula vendéglős
Ellenőrök: Keleti János MÁV tiszt, Holy Ferenc MÁV Tiszt, Géfin György kereskedő


A választmány: 28 fős volt mely a tagság 1/3-át tette ki. Foglalkozásukat tekintve városi tisztviselők, MÁV és GYSEV műszaki tisztviselők, győri kereskedők voltak.


Tiszteletbeli tagok:


Dr. Szauter Ferenc polgármester
Weisz Hugó malomigazgató
Schlichter Károly téglagyáros
Nirsee Ferenc nagybirtokos


Nádorvárosi Sporthorgászok Körének  működése az elfogadott Alapszabály szerint történt. Célkitűzéseik között szerepelt: „A kör tagjainak a horgászat és rákászat sportszerű gyakorlásának biztosítása, azért hal és ráktenyésztésére megfelelő vizek bérlése, azokat halivadékkal és rákfajokkal rendszeresen népesíti és alkalmas módon/fokozza/gondozza”.  A kör gazdálkodásáról az elfogadott alapszabály 3. paragrafusa kimondta: „A célját vagyonából óhajtja elérni, köri tagsági díjakból, alapítások és mulatságok rendezéséből”.
A vízterület bérlése a Holt-Marcalon a gyimóti körtöltésig, valamint a Pándzsa patakra terjedt.
Az alapító tagok díját egyszer s mindenkorra fizetendő 50,- pengőben, a felvételi díjat 10,- pengőben, tagsági díjat havi 1,- pengőben állapították meg. Geisse Henrik tag megfestette a Kör címerét.
A házszabályban meghatározták, horgásztanyák használatának feltételeit, szabályait (névtábla, tanyahasználati engedély, stb).
Az 1939. évben, a tisztikarban is és a KÖR elnevezésében is változás történt.Az új megnevezés: GYŐR-NÁDORVÁROSI SPORTHORGÁSZOK EGYESÜLETE lett.
A horgász közösség 75 éves működése alatt ez a név, megnevezés folyamatosan jelen volt, jogfolytonosságot képviselve, többször kiegészítve a mindenkori patronáló szervezet nevével.
Az ügyvezető elnök 1939-ben Kovalter Gyula lett. Sajnos nem sokkal ezután a háborús idők következtek, de a horgászat ez alatt is megmaradt.
Az Egyesületi törvény változása miatt 1947-ben új vízhasznosítási kérelmet kellett beadni. Ennek intézésével egyesületünk részéről Földessy Ferenc horgásztárs lett megbízva, mert mint a Győr város vagyon-nyilvántartási  osztályának vezetője ismerte az eljárási folyamatot, rendet.
(folytatás  a 2. és a 3.oldalon)
A Mezőgazdasági Minisztérium tévedése miatt, megtörtént az a hiba, hogy a Holt-Marcal egészére megkaptuk a vízbérleti jogot. Ebben az időszakban még nem működött horgászegyesület, a Holt-Marcal Gyirmót falu feletti vízszakaszán.
Ez a szakasz halászati bérlemény volt. Földessy Ferenc korrektségén múlott, hogy nem tartottunk igényt a megadott teljes vízterület haszonbérletére.
A 1950-es 60-as években egyesületünk működése szolid keretek között történt. Nem volt olyan esemény az egyesület életében, amely közérdeklődésre számíthatott volna. Létszámunk 200-250 fő között stabilizálódott.
Az egyesület anyagi erőforrásainak növelése érdekében támogatót keresett és talált Nádorvárosban működő ELZETT Lemezárugyárban. Az együtt-működés 1960-tól tíz éven át tartott. 1971-ben megszűnt a támogatás, Ebben az időszakban vezetőségi válságba is került az egyesület. A régi alapító tagok (Barasits Viktor, Sári Károly, Kovalter Gyula, Pirk Károly) elhalálozás miatt, vagy idős korukra tekintettel kikerültek a vezetőségből. Az új vezetőség nem volt egységes, személyi ellentétek nehezítették az egyesület működtetését, irányítását.
A Holt-Marcal természeti adottsága miatt, kiváló halfogási lehetőséget biztosított tagjai részére. A természetes szaporodás (halivás) feltételei adottak voltak, kicsapók, ivatóhelyek voltak, ezáltal a halivadék utánpótlása biztosítva volt. A telepítés túlsúlyát a természetes szaporulat biztosította. (Ez az ideális állapot megszűnt a Pándzsa torkolat áthelyezésével, Marcal-tó kotrásával.)
A taglétszám viszont növekedésnek indult, és elérte a 350 főt. A győri, Győr környéki horgászegyesületek tekintetében ez jelentős létszám volt, és presztízs- értékű lett az egyesület megítélése szempontjából. 
Az egyesület iráyítási válságát 1972-ben egy új vezetőség választása oldotta meg. Ez a vezetőségváltás generációs változást is jelentett, melyet egy szemléletváltozás is követett. Új korszak kezdődött az egyesület életében, amely a működésben és az eredményességben is jól nyomon követhető.
Kezdetben nagy gondnak látszott, hogy akkoriban nem volt az egyesületnek vállalati támogatója. Keresni kezdtek tehát és két érdeklődőt is találtak: az egyik a győri Richards gyár, a másik pedig a MÁV-hoz köthető MÁV-DAC sportegyesület volt. A vezetőség nem volt egységes a tekintetben, hogy melyik ajánlatot fogadja el. Közgyűlés elé vitték az ügyet szavazásra, az ott megjelentek (többségében Nádorvárosi lakosok voltak, DAC nádorvárosi kötödése végett) a MÁV-DAC- hoz történő csatlakozást, fogadták el.
Ezt követően elő állt az a furcsa helyzet, hogy nem az egyesületnek fizettek támogatást, hanem az egyesület fizetett a támogatónak tagsági díjat. Egyesületünk tagonként 36 Ft/fő támogatást adott át DAC-nak. Más változások is történtek. Egyesületünk neve: MÁV-DAC Nádorvárosi Horgászegyesületre változott.
Egyesületünk székhelye évtizedeken át Győrben a Rába-folyó és a Holt-Marcal torkolata mentén a Szérűskert utcában lévő úgynevezett KOVALTER vendéglőben volt. A vendéglő egyik alapító tagunk - Kovalter Gyula - révén volt közismert, aki nem feledkezett meg az egyesületről. Ennek tulajdonítható Kovalter Gyula halálát követően, 1972-ben lehetőségünk lett az ingatlan megszerzésére. A vezetőséget az motiválta a megvásárlásra, hogy ezáltal saját tulajdonba kerüljünk, és a vendéglőt egyesület bevételének növelésére használjuk, és a halasításra fordítható összeget gyarapíthassuk.
A vételárat az örökösök 250 ezer Ft-ban határozták meg. Pénze az egyesületnek nem volt. Az erős vételi szándék mellé szerencse is társult. Ugyanis a Magyar Országos Horgász Szövetség 1973. évben a Holt-Marcal alsó szakaszát (Pápai út alatti rész még nem volt kotorva) választotta egy nagyszabású nemzetközi horgász-verseny helyszínéül. A verseny részvevői az akkori szocialista országok válogatott csapatai voltak. A rendezvényt nagy hírverés kísérte. A győri városháza előtt például felvonulás volt a részt vevő nemzetek közreműködésével. A versenyt megelőző héten már Győrben voltak a csapatok, edzettek. A programok során volt szerencsénk megismerkedni a MOHOSZ felső vezetésével (elnök, gazdasági igazgató személyével), és alkalmunk volt részletes tájékoztatást adni elképzeléseinkről, vagyongyarapítási szán-dékainkról.
Terveink megvalósítására a MOHOSZ kölcsönalapból kértünk 200 000 Ft kamatmentes kölcsönt. Ezt az összeget két részletben, a vételár kifizetésének ütemezése szerint meg is kaptuk.
A kölcsön visszafizetésének éves törlesztő része 33 000 Ft volt, amelyet a tagság által a ház vásárlásához vállalt 50 Ft/fő/év befizetés nem fedezett. A hiányzó összeg pótlását az egyesület részben  az 1974 évben az egyesületi telek (Merkúr-tó, Gátőrház területe) kisajátításából kapott kártalanítási összegből 20 000 Ft pótolta. Emellett  Húsipari Vállalat a Holt-Marcal alsó szakaszán vízszennyezést okozott, amely halpusz-átulást idézett elő. Bepereltük a vállalatot a károkozásért és végül jelentős mértékű (50 000 Ft)  kártérítést kaptunk. A per megnyeréséhez nagy szakmai segítséget adott Gyeginszki Béla, akkori halászati felügyelő. Abban az időszakban a pernyerésünk precedens értékű volt, miután egy kis civilszervezet nyert a nagy állami vállalat ellenében. A tanyaházi büfé bérbeadásából is 50 000 Ft bevételhez jutottunk. Téves szakmai koncepció alapján, mely szerint vízterületünkön a harcsák túlszaporodtak, (károkozásukat túlbecsülték) lehalászásra került sor. A lehalászás anyagilag  eredményes volt, mert 30 000 Ft-bevételt produkált, de eredeti célját nem érte el, mert összesen 50 kg harcsát sikerült kifogni.
Az 1975. évben egyesületünk saját működtetésbe vette tanyaházi büfét, gazdaságosabb kihasználás érdekében. Üzemeltetése sikeres volt, és az évek során nagyrészt hozzájárult egyesület anyagi hely-zetének stabilizálásához, fejlesztések, beruházások megvalósításához. 1979-ben egyesületünk tarto-zásmentes lett, a felvett MOHOSZ kölcsönt visszafizettük.
Az 1980-as években anyagi erőforrásaink lehetővé tették, hogy a tagi befizetéseket meghaladó értékű halasításokat végezzünk. Ezen időszakban került sor tanyaház felújítására, a Gyirmóti körtöltés zsilipjéhez és a Helbényi zsiliphez halfogórács készítésére. A Gyirmóti zsilip betonozási munkálatait az ETO horgászegyesülettel közösen valósítottuk meg. Tervezési és kivitelezési munkálatokat egyesületünk tagjai végezték. A Gyirmóti zsilipnél Kóbor Gyula horgász volt a tervező és munkavezető, míg a Helbényi zsilipnél Papp Gyula horgász volt a tervező és a munkavezető.
Az 1981.évben választott új vezetőség, új támogatót keresett és talált a TUNGSRAM Rt. győri Gépgyárában. Az egyesület tevékenységében megjelent a horgászversenyek támogatása, versenyek rendezése. Tervezett keretek között történt a versenycsapat kialakítása, felépítése. Egyesületünk magas színvonalon rendezett felnőtt és ifjúsági horgászversenyeket. Földessy Ferenc emlékére rendezett hagyományos ifjúsági verseny, és a IZZÓ kupa elnevezésű felnőtt horgászverseny nagy népszerűségnek örvendett megyei és városi horgászegyesületek  versenyprogramjában. Egye-sületünk versenycsapata ezen időszakban kiváló eredményeket ért el, megyei és országos bajnokságot nyertek.
A csapat tagjai voltak: Hamar Ferenc, Hamar Péter, (később a magyar horgászválogatott tagjai) Kelemen Imre, Steingart Zoltán, ifj. Horváth István. Eredményeik alapján jogosultak lettek volna részt venni a horgászegyesületek csapat világbajnokságán, Magyarország képviseletében.
Sajnos ez meghiúsult egyrészt anyagi erőforrás hiányában, másrészt pedig a csapategység megbomlása miatt. A csapaterősítési kísérlet, mely csapat finanszírozását is megalapozthatta volna, a régi csapattagok ellenállása miatt nem sikerült.
A 80-as évek közepén egyesületünk vízterületén sajátos, nem kívánatos „vendéghorgászat” alakult ki. Szovjet katonák jártak vizünkre rapsickodni, először csak horgászbottal, majd álcázó hálóval húzták meg vizünket, később a orvhalászat hatékonyabb módját választották gránátot robbantottak a vízben.  Ez a lehetetlen állapot három éven keresztül tartott, annak ellenére is, hogy panaszunkkal országos fórumokat jártunk meg.
Mindenhol meghallgattak bennünket, ígérték a probléma megoldását, de nem történt semmi egészen addig, míg végül el nem jutottunk a szovjet fő-parancsnokságig. Ott beadványunk eredményes lett, mert három év után megszűntek a „vendég-horgászatok”. 
Az 1985. év vízterületünknél döntő fontosságú eseményeket, állapotokat hozott. Elkezdődött az Alsóvíz kotrása, Marcal-tó kialakítása. Megkezdődött a folyó Marcalon a duzzasztómű építése. A Marcal-tó kotrása új arculatot adott vizünk e szakaszának. Emellett bővítette horgászati lehetőségeinket is. A munkálatokat anyagi fedezet hiányában nem fejezték be, de így is 17 hektárral bővült vízterületünk.
A Felsővízen folyamatos probléma lett a vízminőség romlása, melyet a csanaki szennyvíztisztító és a folyó Marcal vízhozam csökkenése okozott. A bauxitbányák bezárása után a Marcal vízpótlása is elapadt.
A szennyvízterhelés miatt a Vízmű Vállalat minden felelősséget elhárított, becslések szerint 200-300 %-os túlterheléssel üzemelt. Egyesületünknek peres eljárás esetén semmi esélye sem volt a városi céggel szemben. Ehhez a szükséges szakértői, műszaki háttérrel sem rendelkezett az egyesület.
Szerencsére 1988-ban megalapították a Holt-Marcal menti Tájvédelmi Körzetet. Ennek az egyesületre gyakorolt kedvezőtlen hatásait a későbbiek során tapasztaltuk meg. Ugyanebben az évben elkészült a folyó Marcali duzzasztómű, sajnos hallépcső nélkül.
Nagy reményeket fűztünk a duzzasztóhoz, a vízpótlás tekintetében, és a vízminőség javulása érdekében.  A duzzasztó üzembehelyezése újabb problémát generált víz- és halgazdálkodásunkban. A Marcal és a Rába folyó halászati hasznosítójának hal és vízgazdálkodási érdekei ellentétesek egyesületünk érdekeivel akkor, amikor a ragadozóhalak szaporodási időszaka van. A duzzasztómű üzemelési szabályzata szerint, ilyenkor duzzasztás nem történhet, mert az akadályozza az ivó halak vándorlását, a folyó Marcalon kialakult természetes ívó helyekhez.
Ezzel szemben a Holt-Marcal vízutánpótlásának megszüntetése lehetetlenné teszi a Holt-Marcalban élő ragadozóhal állomány lerakott ikráinak életben maradását, mert a folyamatos vízszint csökkenéssel a lerakott ikrák szárazra kerülnek. Ennek a problémának a megoldása egy hallépcső kialakítása, mely a duzzasztó elkerülőjéből könnyen létrehozható lenne. Megépítésének nincs műszaki akadálya, csak anyagi fedezete nem biztosított.
Az egyesületet a megváltozott törvények alapján, új nyilvántartásba vette a megyei Cégbíróság. Bejegyzési számunk: 76.sz.PKT.60.076/1989.
A földtörvények változása folytán kísérletet tettünk a Holt-Marcal tulajdonjogának megszerzésére. Sajnos nem sikerült. Ugyanakkor vásárlás útján a felszámolás alatt lévő győri termelőszövetkezettől, az új földtörvény alapján, jelentős mértékű vízparti, nádas részt (kb. 2 km hosszan) sikerült vásárolni.
Ennek a vásárlásnak célja a parti telektulajdonosok túlterjeszkedésének megakadályozása volt. Ami egyúttal horgászaink részére a zavartalan vízparti közlekedést is biztosít.
Az egyesület céljai között prioritást kapott, további vízterületek megszerzése. Sajnos ez nem volt egyszerű dolog. A Rába folyó, Holt-Marcal torkolat feletti része, valamint az autópálya építésénél visszamaradt anyagnyerő helyek, tavak halászati hasznosítása került szóba. A Rába folyón igényelt vízszakasz halászati hasznosítását egyesületünk részére, megyei Mezőgazdasági Osztály, a Halászati Felügyelőség nem támogatta. A halász lobbi erősebb volt.
További próbálkozásunk 1991-ben arra irányult, hogy a vízterületünk közelében lévő, az autópálya építése idején létrejött anyagnyerő tavakból vásároljunk vízterületet. Ennek a története már az utóbbi két évtized eseménye. A feldolgozása szándékaim szerint később következik.
Az egyesület történetéről a tájékoztatót leírta és a jubileumi horgászbálon elmondta:
Sándor András  
A Nádorvárosi Sporthorgász Egyesület tiszteletbeli elnöke.

 

Joomla templates by a4joomla