X. évfolyam 1. szám 2010. január  

Tájékoztató a 2010. évi küldöttválasztó ülésekre

Alapszabályunk szerint idén taggyűlést kell összehívni, amelyen területi csoportvezetőt választunk és közgyűlési küldötteket. Ezt bevezetendő szeretném előzetesen részben tájékoztatni tagjainkat az elmúlt öt esztendő fontosabb tényeiről, illetve a jövőt szolgáló elképzelésekről. Egyesületünk horgászati vízterületének földrajzi sajátosságait figyelembe véve alakítottuk ki a területi csoportok határait. Ezen belül figyelembe lett véve a létszám, és a horgászhelyek száma. Az alant felsorolt területekre választunk területi csoportvezetőket, és a csoportot képviselő küldötteket.

  • I. terület: Marcal-tó
  • II. terület: a Holt-Marcalon a Helbényi-zsilip-től a 101 sz. tanyáig (mindkét oldal)
  • III. terület: a Holt-Marcalon a 101 sz. tanyától az autópályáig (mindkét oldal)
  • IV. terület: a Holt-Marcalon az autópályától a csanaki fahídig (Rába felöli oldal)
  • V. terület: a Holt-Marcalon az autópályától a Görög oldalon 213. sz. tanyától Gyimóti sziget aljáig a 310 sz. tanyáig.
  • VI. terület: a Holt-Marcalon a Sziget aljától a 311. sz. tanyától az ETO zsilipig (mindkét oldal)
A területi csoportvezetők feladatait alapszabály rögzíti, fő cél a kapcsolattartás javítása, a gondok gyors észlelése, jelzése.

Létszámhelyzet

Egyesületünk létszámhelyzetének alakulását jól tükrözi az a statisztikai számsor melyet tényként, rögzíthetünk

 

  2005 2006 2007 2008 2009
Felnőtt 900 883 853 839 812
Ifi 61 53 52 43 39
Gyerek 135 129 120 122 133

 

Felnőtt létszámunk csökkenése nem szorul különösebb magyarázatra, a főként a romló gazdasági helyzetre visszavezethető okok ismertek. Ezzel együtt a tanyához jutás esélyei javultak. A jövő szempontjából örvendetesnek mondható a gyermekhorgászaink számának stabilitása. Ehhez mindenképpen hozzájárult egyesületünknek a horgász utánpótlás biztosítása érdekében kifejtett számos kezdeményezése. A létszám csökkenése a jegy eladáson keresztül kihat bizonyos mértékben bevételi forrásainkra is. Ezért a jelenlegi létszám megtartására a jövőben is törekednünk kell.  

Halasítás

Az egyesület mindig igyekezett a rendelkezésre álló pénzből a legtöbb halat gazdaságosan beszerezni. Telepítéseink: 2005 évben 19334 kg, 2006 évben 19459 kg, 2007 évben 17988 kg, 2008 évben 17339 kg, 2009 évben 17934 kg. Itt megemlítendő, hogy 2005 évben a ponty ára 400 Ft/kg volt, ugyanakkor 2009 évben már 540-700 Ft/kg között mozgott. Az is fontos, hogy míg 2005-ben 8,4 millió forintot költöttünk halasításra, addig tavaly (2009-ben) már 10,4 millió forintért telepítettünk. Megállapítható, hogy csökkenő létszám mellett, emelkedő halárak ellenére is közel azonos szintű kihelyezés valósult meg. Egy tagunkra vetítve ez 22 kg-os telepítési átlagot jelent, mely 5 kg–al több, mint amire egy tag évi befizetéséből futotta volna. Próbálkoztunk és jó eredményeket értünk el a halneveléssel, ennek több formája is volt. Minden esztendőben helyeztünk ki a vízterületünkön dunai, őshonos, kétnyaras pontyokat évente kb 8000 darabot. Ezenkívül a gátőrház melletti csatornában elzárt körülmények között 500 db kétnyaras pontyot közel méretesre neveltünk, majd átengedtük a Holt-Marcalba. A pontyok horgászigényeket figyelembe véve igyekeztünk a más halfajokat is telepíteni, így került a vizünkbe előnevelt csuka, ezüstkárász, dunai keszeg, compó, valamint aminek nagyon örültünk, tavaly 3300 őshonos aranykárászt is sikerült telepíteni. Az egyenletesebb fogási lehetőségek biztosítása érdekében nem csak ősszel, hanem tavasszal is telepítettünk. Fontos feladatnak érezzük a telepített halállomány megőrzését, erre az előző években tapasztalt orvhorgászatok miatt már jó ideje társadalmi halőrzéseket szervezünk, amelyre csak tavaly közel egy millió forintot költöttünk. Sajnálatosnak érezzük, hogy kevés horgász vett részt ebben a munkában. Ugyancsak itt tartom fontosnak megjegyezni, hogy mindezt a haltelepítést, valamint az egyesület működtetését, fejlesztéseinket úgy valósítottuk meg, hogy az egyesületi jegyárainkat az utóbbi négy esztendőben nem emeltük.

Vízgazdálkodás

Sajnos nem tudunk változtatni azon a tényen, hogy a Holt-Marcal egy elöregedőben lévő holtág, amely időszakonként jelentős mértékű vízminőségromlást eredményezhet. Az elmúlt öt esztendőben is akadt erre példa, amely halpusztulásban és vízinövényzet, algatúlburjánzásban mutatkozott meg. Egyesületünk igyekezett megtenni mindent a vízvédelem érdekében, a telepítések előtt a MOHOSZ laborjában vizsgáltattuk a vízmintáinkat. A gyorsabb reagálás érdekében egyesületünk vásárolt egy vízminőség gyorstesztet végző készüléket. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a kísérletileg bevezetett fenékboronálás is jó eredményeket hozott, az adott évben a területen halpusztulás nem történt. A kedvező eredményeik ismeretében, ennek a technikai lehetőségeit tavaly továbbfejlesztettük. Külső források bevonásával ugyancsak sor került tavaly a túlburjánzott vizinövényzet gyérítésére is. Megoldást azonban csak a vízterület frissítése jelenthet. Az Európai Unió célkitűzéseihez csatlakozva a magyarországi vízgyűjtők vízgazdálkodásának szervezésére is egy szervezetet, ennek a munkájába, a tervezési folyamatba mint civilszervezet aktívan bekapcsolódtunk. Az összeállított tervjavaslatunk tartalmazza azokat a rövid és hosszú távú feladatokat, amelyek segítségével a vízminőséget stabilizálni, esetleg javítani lehet. Kiemelt szempontként kezeltük a Marcal visszafolyatásának lehetőségét, (ami azt jelentené, hogy Marcal a folyó vizét szabályozottan, de az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiségben, a Holt-Marcalon vezetnék át, és a jelenlegi meder inkább csak árvízlevezetőként szerepelne. Addig is fontos lenne a műtárgyak átépítése, amelyek lehetővé tennék a nagyobb vízhozam átengedését. Várhatóan a jelenlegi az élő és a Holt-Marcal közti betápláló zsilip átépítésre kerül, és ott egy hallépcsőt is kialakítanak. Fontos szempont még a természetes szaporodást segítő vizes élőhelyek kialakítása. Erre is voltak javaslataink. Lényeges lenne a Holt-Marcalba bejutó kommunális és egyéb szennyvizek megszüntetése, mely megfelelő hatósági közreműködéssel rövidtávon is megvalósítható volna. Elképzeléseinket igyekeztünk konkrét tervek formájában is megfogalmazni, és az illetékes szervezetekhez eljuttatni. Bíztató, hogy az országos terveket összeállító csoport javaslataink egy részét a megvalósítandó feladatok közé beépítette. A megvalósításukra már konkrét határidők is vannak úgy közép, mint hosszabb távon. Mivel ezek a célok különféle uniós projektekhez, pályázati lehetőségekhez kapcsolódnak, így lehetőséget látunk a megvalósulásukra, ám ezt az egyesületnek is folyamatosan szorgalmazni, figyelni kell. Megvalósulóban van egy másik, a területünket érintő nagy projekt: a Nagy-Pándzsa revitalizációja, elképzeléseinket, aggályainkat ezzel kapcsolatban is megfogalmaztuk. A Pándzsa munkálataival párhuzamosan sor kerül a Marcal-tó részbeni megújítására is, ennek első szakasza a két zsilip körzetének kotrásából áll, majd ezt követően partrendezésre és további kotrásokra kerül sor, ez utóbbiakat önkormányzati forrásokból fedezik. A tó mentén szintén városi forrásokból jelentős értékű útjavítások lettek elvégezve a horgászaink érdekeit is szolgálva.

Védett kártevők

A vízminőségi gondok mellett a nehézségeinket növelik a különféle halpusztító védett állatok, így a vidrák állandóra, a kormoránok pedig időszakosan megtelepedtek nálunk. Fokozott védelmük miatt az ellenük való védekezés nagyon körülményes. Megoldás lehetne, ha törvényileg biztosítanák az okozott kár megtérítését, ezen javaslatunkat több nyilvános fórumon elmondtuk és az illetékes hivatalokhoz is eljuttattuk. Nem védett állat, de sok gondot okoz vízterületünkön a törpeharcsák jelenléte, túlszaporodása, ennek valamilyen megoldása a jövő feladata.

Az ifjúságról

Az egyesület tevékenységi körében kiemelt feladatként kezeltük az ifjúsággal való foglalkozásokat, mely a szabadidő hasznos eltöltését segítette elő fiatal horgászaink részére. Mintegy 110 fő gyermekhorgász, 40 fő ifjúsági horgász tagja volt tavaly egyesületünknek, részükre terveztük programjainkat. Országos horgászverseny sorozat kezdődött az ENERGOTEAM Kupa keretei között mely április 1.-töl augusztus 15.-ig tartott. Ezen 3 fiatal horgászunk vett részt. Házi horgászversenyünket április 26.-án tartottuk 41 gyermek és 13 ifjúsági horgász részvételével. Jó fogási eredmények lettek, a lányoknál az első helyezett 4,8 kg halat fogott, a fiuknál az első helyezett 4,4 kg hal fogásával dicsekedhetett. Május 18 - 24 -ig bentlakásos horgásztábort tartottunk Balatongyörökön. A táborban rész vett 15 fő horgászunk. Felügyeletet horgásztanáraink látták el. Hagyományos városi, gyermeknapi horgászversenyt rendeztünk május 31-én, 34 fő ifi részvételével. Halfogás tekintetében a verseny sikeres volt, mert minden versenyzőnek sikerült halat fogni. Az iskolai tanév végén napközis rendszerben két turnusban nyári horgász tábort szerveztünk. Az első turnus jún. 22—27.-ig tartott 15 fő részvételével, második turnus júl. 6—24.-ig tartott 13 fő részvételével. A táborozás ideje alatt a horgászat mellett sportfoglalkozások, horgászfilm vetítések horgász szerelékkészítések tették teljessé a programokat. A 2010 évben továbbra is folytatni kívánjuk gyermekhorgász programjainkat. Terveinkben szerepel négy horgászverseny rendezése az előző év idő beosztásával azonosan. Bentlakásos tábort két turnusban, míg a napközis tábort négy turnusban kívánjuk meg rendezni,az előzetes szülői igények alapján. A táborozási lehetőségek bővítésével segíteni kívánjuk gyermekhorgászaink nyári szünidejük, kulturált és hasznos eltöltését, természetes környezetük jobb megismerését.

Fejlesztések

Az elmúlt években előre meghatározott elképzelésünk volt a bevételi források növelése, ennek rendeltük alá a fejlesztéseinket is. Kiemelt céljaink: a vendéghorgásztatás növelése, a horgászturizmus feltételeinek megteremtése, horgászversenyek szervezése. Egyesületünk tavalyi tapasztalatai is kedvezőek voltak e tekintetben, a vendéghorgászat tavalyi bevétele meghaladta a 800 ezer forintot. Vagyis az alapokat megteremtettük, de a továbbfejlesztésük szükséges. Itt szólnék külön az egyesület vagyoni helyzetéről. A tisztánlátás érdekében egy hivatalos ingatlan szakértővel elvégeztettük az egyesület ingatlan-vagyonának felbecsültetését. Vagyis hivatalosan megállapított, hogy az egyesület ingatlanvagyona közel 70 millió forint, amely telek és építmény értékekből adódik össze, ez az összeg legalább ötszöröse a 10 évvel ezelőtti értéknek. Vagyis a gazdálkodásunk, beruházásaink eredményesek voltak. Az egyesület zökkenőmentes működését, fejlődését, a jegyárak szinten tartását az tette lehetővé, hogy rendszeresen kerestük a pályázatokkal való pénzszerzés lehetőségét és nem is eredménytelenül. Ugyanakkor az egyesület működtetése, fejlesztési elképzelései nem valósíthatók meg az eddigi hagyományos módon, mindenképpen szükség van a szervezeti modell korszerűsítésére. Igyekeztünk jó kapcsolatot kialakítani az országos és a megyei horgászszövetséggel, a szomszédos egyesületekkel, így a Vagongyári horgászegyesülettel is sikerült ígéretes, a közös vízterület jövőjét szolgáló megbeszéléseket folytatnunk. A jegykiadás rendje az idén változott és bonyolultabb lett, előírtak egy sok adatot tartalmazó számítógépes nyilvántartást, melyet rendszeresen frissíteni kell, ennek a mellékleteként havonta számszakilag is el kell számolni. Az állami horgászjegy igényléséhez minden taggal egy nyilatkozatot kell kitöltetni, ezeket, mint közokiratot meg kell őrizni. Mindez az év eleji zsúfoltságot tovább növeli.Természetesen még számos olyan eredmény, javaslat van, amelyről e cikk keretén belül nem tudtam beszámolni, de a küldöttválasztó értekezleteken erre is lehetőség lesz.
Sándor András
egyesület elnöke

  Holt-Marcal vízgyűjtőjének vízgazdálkodás tervezése  

A Magyarországi vízfolyások állóvizek állapotának javítására, a vízgyűjtők szerint kategorizálva gazdálkodási tervezésre tervezési projekt alakult. A www.vizeink.hu oldalon tudomást szereztünk a Holt- Marcal vízgyűjtő gazdálkodási tervezésének társadalmi konzultációs lehetőségéről. Horgászaink érdekében, a Holt-Marcal vízminőségének javítása érdekében hivatalos fórumokon ismertettük javaslatainkat. Elképzeléseinket a Holt-Marcal egészére a MVG Horgászegyesülettel együttműködve fogalmaztuk meg, bízva abban, hogy javaslataink a rövid és középtávú gazdálkodási tervek között realizálódnak.A megadott témák hét csoportban foglalhatók össze:
  • Víztestek vízminősége
  • Vízmennyiség
  • Hidromorfológia
  • Műtárgyak
  • Ökológia
  • Környezethasználat
  • Természetvédelem, vízgazdálkodás
Megoldási javaslatainkat ennek megfelelően ezek köré csoportosítva adtuk meg. Részletek felsorolása nélkül legfontosabbakat említeném meg:
  • a Holt-Marcal visszafolyósítása
  • a Holt-Marcal kotrása
  • a műtárgyak átépítése
  • az ívó-helyek rehabilitációja.
A vízgyűjtők gazdálkodási tervei összhangban vannak a NATURA 2000 programmal amely európai uniós elvárásokat, tartalmaz. Ez bizakodásra adhat okot a tekintetbe, hogy a beadott és beépített javaslatok a kitűzött /rövid, közép, hosszú távú /tervidőszak alatt megvalósításra kerülhetnek. Egyesületünk jelentősen érintett a Holt-Marcal pozitív irányú környezet változásában ezért tevőlegesen is részt akarunk venni a változások befolyásolásában. Ennek megfelelően szakértők bevonásával került összeállításra egy tíz oldalas javaslattervezet, melyet beterjesztettünk a gazdálkodási tervet készítő bizottság részére. Ez részletesebben megtekinthető egyesületünk honlapján. A tervezési program alakulását, annak aktualitását figyelemmel lehet követni a már fentiekben is megemlített www.vizeink.hu honlapon.
Sándor András
elnök

Töklevél gyérítés

Augusztus 3 – 7 közötti napokban az ÉDUKÖ-VIZIG speciális vízi munkagépe dolgozott vízterületünknek a gyirmóti kereszttöltés és a fahíd közötti szakaszán. Ennek során a már nagyon szükséges mederkarbantartási munkálatok elvégzése megtörtént. Mindezek eredményeként vízterületünk teljes hosszában motorcsónakkal is bejárható. Az összefüggő vízfelülettel az oxigénellátottság is jobban biztosítható. A fotók a munkagépet mutatják be munka közben, a finanszírozás küls források bevonásával történt
 

Halnevelés a számok tükrében

Mint az közismert, egyesületünk a Felső-víz szivattyú-csatornájában megpróbálkozott a halneveléssel. E tevékenységet szeretném most a számok tükrében is bemutatni és előrevetíteni azt, hogy nem volt kidobott pénz ez az ötlet, sőt… E cikk nem hivatott a teljesség igényével bemutatni a halnevelés mindennemű önköltségének számviteli pontosságú feltárását, csak azt kívánom a nagy számok törvényével bizonyítani, hogy lehet sikeres egy ilyen jellegű elképzelés a jövőre nézve is. A halnevelés költségeit, mint minden más állattartás önköltségét három nagy költségtényező határozza meg. Vagyis: a tenyészanyag bekerülési ára, a takarmány költség, valamint az egyéb általános költségek, mint például az energia, a bér jellegű kiadások, víz díj, kallódás stb. Most vizsgáljuk meg közelebbről is ezeket a tételeket! Kezdve a tenyészanyag bekerülési árával. Egyesületünk a halnevelés során kétnyaras pontyból nevel háromnyaras, horogérett telepítési anyagot. A kétnyaras ponty 2009 évi piaci ára 700 Ft/kg, ami tekintve a háromnyaras pontyok 590 Ft/kg-os árát esetleg soknak tűnik, de ha azt vesszük, hogy egy kilogramm kétnyaras ponty kb. 3,3 db halat jelent (cca. 30 dkg/egyed súllyal számolva). Azaz 3,3 db halat kapunk 700 Ft-ért, szemben a 708 Ft/db áras (1,5 kg X 590Ft/kg) háromnyaras pontyhoz képest, ami már nem is olyan rossz érték! Az alapadatokat tekintve, tehát 1 db 30 dkg-os kétnyaras ponty ára 212 Ft-ba kerül. A takarmány a másik jelentős költségtényező. Ezt is vegyük egy kicsit górcső alá. Egy kg halhús előállításához hozzávetőlegesen 6 kg takarmányt kell feletetnünk halainkkal. Ez a takarmány döntően kukorica és búza, aminek a piaci ára a kukorica esetében 24-25 ezer Ft/t, míg a búza ára 28 ezer Ft/t. Ha azt vesszük, hogy a takarmányozásunk során 50-50 %-ban etetjük a kukoricát és a búzát, akkor kukoricából (3 kg x 25 Ft/kg) 75 Ft-ot, búzából (3 kg x 28 Ft/kg) 84 Ft-ot kell költenünk 1 kg halhús előállítására. Összesen tehát 159 Ft takarmányköltségbe kerül 1 kg halhús előállítás. Nekünk ahhoz, hogy az 1,5 kg-os három nyaras fogható méretet elérjük a 30 dkg-os induló tömeghez még 1,2 kg-ot kell hizlalnunk példabeli halunkon, így annak felnevelésére 1,2 kg x 159 Ft/kg = 190 Ft-ot kell áldoznunk. Természetesen még nem ez a végösszeg, mert fentiekre még rakódik a harmadik költségcsoport az un. általános költség. Ezeket csak becsülni lehet, hiszen egyesületünk sok idevágó költségnemet társadalmi munkában is meg tud oldani pl. takarmány szállítás, illetve a vízterület jellegéből fel sem merül pl. vízdíj, vagy a teljes vízterületen oszlik meg pl. őrzés. Mivel az általános költség döntő hányada az előbbi két költség nemhez köthető –takarmányozás, szállítás, őrzés stb.- ezért az általános költséget is célszerű ezekre vetíteni. Ha az általános költséget egy viszonylag magasnak mondható a bekerülési és takarmányozási költségekre vetített 30 %-nak tekintjük, akkor további 120 Ft rakódik halunk árára. Összegzésül vizsgáljuk meg , hogy a halnevelés költségtényezői terén hogyan is állunk:
  • 1 db kétnyaras pontyocska bekerülési ára : 212 Ft
  • Két nyaras pontyocskánk 1,5 kg-os horogéretté nevelésének takarmányozási költsége: 190 Ft
  • Általános költség : (212Ft + 190Ft) x 0,3 = 120 Ft
  • Azaz 1 db 1,5 kg-os horogérett ponty bekerülési, takarmányozási és általános költsége összesen: 522 Ft/db (348 Ft/kg)
Azt hiszem a 348 Ft/kg-os háromnyaras ponty ár tényleg magáért beszél és ha csak a fele igaz, már akkor is jól jártunk!
Keserü Balázs
okl. halászati szakmérnök

Gyermek horgászverseny

Egyesületünk tavasszal nagy érdeklődés mellett rendezte meg a hagyományos évadnyitó gyermek és ifjúsági horgászversenyét. A gyermek korosztályban 41, az ifjúsági korosztályban 13 versenyző nevezett. A gyermekek közt legeredményesebb Tóth Tímeát (4750 gramm), Turner Artúrt (4400 gramm) és Csanaki Bálintot (3250 gramm) egyesületünk serleggel és választható horgászfelszereléssel, a további hét helyezettet pedig horgászfelszereléssel díjazta. Az ifjúsági kategóriában 13 fő nevezett, ők a Marcal-tavon mérték össze tudásukat. . Az első helyezett Ambrus Dávid 1340, a második Baruta Richárd 370, a harmadik Timár Gergely 310 gramm halat fogott. Őket egyesületünk serleggel és tárgyjutalommal díjazta. A negyedik helyezett vigaszdíjként horgászfelszerelést kapott.
 

Felnőtt horgászverseny

Horgászegyesületünk 2009 június 14 –én a hagyományoknak megfelelően megtartotta évi felnőtt horgászversenyét. A verseny helyszíne a felső vízterület Gátőr-kanyar nevű szakaszán került kijelölésre. A résztvevők száma 70 fő volt, ami az előző évekhez képest nem változott. A résztvevők a meglehetősen kapástalan időben, összesen 88,2 kilogramm halat zsákmányoltak. Ennek nagyobb részét törpeharcsa jelentette, de akadt horogra ponty és kukorica csalira egy balin is. A verseny során 46 versenyző volt eredményes. Hagyományainkat tiszteletben tartva a négy legtöbb halat fogó női valamint hat férfi versenyzőnket díjaztuk, és a megjelenteket vendégül láttuk. A díjazott horgászok és fogási eredményeik az alábbiakban olvashatók: Nők: 1. helyezett CITTÁRÓ MIHÁLYNÉ (3200 gr), 2. helyezett EGERVÁRI LÁSZLÓNÉ (2800 gr), 3. helyezett MAJOR HAJNALKA (200 gr), 4. helyezett NAGY MÓNIKA (100 gr). Férfiak: 1. helyezett BOZSOKI MIHÁLY (6030 gr), 2. helyezett VINKLER ATTILA (3980 gr), 3. helyezett CSIZMADIA VINCE (3820 gr), 4. helyezett LUKÁCSI JENŐ (3800 gr), 5. helyezett HORVÁTH IMRE (3800 gr), 6. helyezett ÁRPÁS FERENC (3300 gr). A győzteseknek ezúton is gratulálunk. Valamennyi résztvevőnek megköszöni részvételét az egyesület vezetősége.
 

Marcal-tó és Pándzsa patak fejlesztése

A Kisalföld c. napilap hírül adta, hogy a Nagy-Pándzsa vízgyűjtő területének revitalizációjára (életre keltésére) a pénzügyi forrás biztosított. A Nagy-Pándzsa vízgyűjtő területe Bakonyaljától a Rábáig terjed. Ezáltal a programban érintett egyesületünk vízterülete is a Pándzsa patak és a Marcal-tó vonatkozásában. Projektre készült egy előzetes, megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza azokat a beavatkozásokat, melyeket el kell végezni. Ezek a következők:
  • a Nagy-Pándzsa mederrendezése, melynek keretében valósul meg a Rabkerti-tó iszapolása, védelmi depóniák fejlesztése és 2 db duzzasztó
  • építése.
  • a Helbényi /Rabkerti/ zsilip rekonstrukciója.
A Projekt megvalósításának elsődleges célja a vízgazdálkodási rendszer jobbá tétele, vagyis:
  • a vízkárok megelőzése, csökkentése
  • az ökológiai szempontok érvényesítése, tájképi értékek megőrzése
  • az egyéb célú vízhasználatok feltételének megteremtése, (ez a szempont találkozik horgászati, vízhasznosítási érdekeinkkel).
A Marcal-tó iszapoló jellegű kotrása javuló hatással lehet a tó vízminőségére, a területre kidolgozott fejlesztési koncepció-val együtt új dimenziót, lehetőséget ad egy kulturáltabb, jobb színvonalú horgászati hasznosítás-ra. A duzzasztókkal biztosítani lehet a partközeli vízszintet. A projekt eredeti tervezett kezdési időpontja 2007 június 1 volt. Ezzel szemben a kezdési időpont eltolódott 2010. március hónapra. Munkák végzése érinti a Marcal–tó alsó és felső szakaszát. A tó középső részén előzetes ismereteink szerint nem történik munkavégzés, mert tó végleges rendezése egy másik projekt keretében valósítható meg önkormányzati közreműködéssel.. A Tyúktelepi (Kovalter) zsilipnél mintegy háromszáz méter hosszúságban mederkotrásra kerül sor. Megtörténik a Pándzsa torkolat végleges kialakítása, ehhez kapcsolódóan Helbényi zsilip is átépítésre kerül. A munkálatok keretében földmunkák végzésére is sor kerül a partsávokban és a Pándzsa torkolat környékén. Mintegy 400 méter hosszan mederkotrást is végeznek a Helbényi zsilip alatti részen. A vízügyi munkák miatt várhatóan időszakosan a horgászat is akadályozva lesz a vízterület e szakaszain. Remélni merjük, hogy a projekt tervezett szinten megvalósul. Sajnálatos, hogy a Mosoni-Duna rehabilitációja elma-rad, mert annak hatása is kedve-zően hatott volna a Holt-Marcal egészére. Bízhatunk abban, hogy a munkák elvégzése után horgászati lehetőségeink tovább javulnak, bővülnek a Pándzsa patakon is. A Marcal-tó végleges rendezéstervéhez egyesületünk megtette javaslatait azokon a fórumokon, melyen részt vehettünk, minden esetben a horgászati érdekeket tartottuk szem előtt. Elsődleges szempont a vízparti közlekedés biztosítása mellett a megfelelő horgászhelyek kialakítása, vizes élőhelyek helyreállítása, mely a természetes szaporulatot adja.
Sándor András
egyesületi elnök

Tisztelt horgásztársak!

Ismét eltelt öt esztendő, ami egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi vezetőség mandátuma lejárt, újat lehet választani. Többen, köztünk jómagam is úgy döntöttünk, hogy nem vállaljuk tovább a vezetéssel járó megtiszteltetést és feladatot. Én elsősorban az egészségi állapotom romlása miatt határoztam így, miután már nem tudtam annyira szolgálni az egyesületet, amennyire szerettem volna. Idestova 25 éve kerültem be a vezetőségbe, és mintegy 20 évig voltam alelnök. A távozás arra késztet, hogy rövid mérleget készítsek magamban. Huszonöt éve szinte mindenki ismert mindenkit, a közelben horgászók pedig baráti közösségeket alkottak, nem fordult elő, hogy a vízparton közlekedő horgász ne mondott volna pár barátságos szót a társainak. A létszám növekedtével a tagsági összetartás sokat romlott, az utóbbi 7-8 évben a szervusz, a jó napot is kiment a divatból, pedig a köszönés nem szeretet és még csak nem is harag, hanem egyértelműen intelligencia kérdése. Negyed évszázaddal ezelőtt az egyesület egyetlen vagyona a tanyaház volt, mostanság az egyesület ingatlanvagyonát 70 millió forintra becsülik, úgy hogy a felújított régi tanyaházban működő vendéglátóegység bérleti díjából jelentős bevételünk is van. Épp ez adta az ötletet ahhoz, hogy az élénkülő horgászturizmus jobb kihasználásával a bevételeink is növelhetők lennének, ennek feltételei is megteremtődtek. Van egy korszerű új tanyaházunk, bővült az eszközparkunk. Mindez természetesen nem az én érdemem, hanem a mindenkori vezetőségé, bár hozzáteszem, hogy a kigondolásban, a megva-lósításban oroszlánrészt vállalt magára Sándor András a mostani elnök, akivel a vezetőségben kezdetektől együtt dolgoztam. Ezért kijelenthetem, hogy Ő időt, energiát nem kímélve ezért a közösségért tevékenykedett. Köszönet illeti érte. Ha valamit egy kicsit az eredményekből magaménak érzek az az információs lehetőségek kiterjesztése. Huszonöt éve a horgászok csak a közgyűléseken, a ritkább fogadónapokon és a vízparti pletykapartin szerezhettek tudomást az egyesület ügyeiről. Mostanra területfelelősi rendszerrel, igaz ritkán megjelenő, de mégis meglevő újsággal, a Villantóval, internetes honlappal, egyesületi telefonnal, fogadónapokkal, levelezéssel, küldöttgyűlésekkel egyaránt az információk gyors ide-oda áramlását segítjük. Jónak mondható az egyesület külső kapcsolatrendszere, sajtóbéli megjelenése is. Megjegyzem: a Villantó szerkesztését természetesen, ahogy eddig, továbbra is ingyenesen vállalom. A mindenkori új vezetőségnek azt ajánlanám figyelmébe, hogy Nádorvárosi Sporthorgász Egyesü-let elsősorban egy horgászközösség, nem valamiféle befekte-tési társaság. Hogy itt rendszerben kell kezelni a horgászt, a halat, a vizet, a változó körülményeket, a lehetőségeket, ami bizony sok időt, fáradtságot, és kevés elismerést jelentő munka. A tagságnak pedig azt jelezném, hogy nem csak a kritika, de a vezetőség segítésének lehetősége is mindenkinek adott. A magam részéről szeretnék köszönetet mondani az egyesület tagságának azért, hogy bizalmukkal és az alelnökséggel ilyen hosszú ideig megtiszteltek. Kívánok mindenkinek jó fogást, jóköszönő horgásztársakat
Németh Endre
elköszönő alelnök
Joomla templates by a4joomla