VIII. évfolyam 1. szám 2007. november  

2008. évi jegyárak

Egyesületi jegyárak

  Férfiak Nők Ifjúsági
Állami jegy 1000 1000 1000
Tagsági lap 1400 1400 650
Tagdíj, tagfenntartás 8600 3000 2000
Területi engedély díja 9000 7000 3000
     
Összesen 20000 12400 6650
Újbelépő egyszeri halasítási
hozzájárulása
30000 10000 5000
     

Területi jegyek

 

TAG\JEGY Egyesület
összesen
HTSZ Egyesületi
+ HTSZ
IB Egyesületi
+ IB
Egyesületi
+ IB
HTSZ
Férfi 20000 7000 27000 10000 30000 37000
12400 7000 19400 10000 22400 29400
Ifjúsági 6650 3500 10150 5000 11650 15150
70 év feletti 19000 --- --- --- --- ---

Vendégjegy/Napijegy

 

  Éves vendégjegy Heti jegy Napi jegy
Felnőtt 30000 10000 3000
Ifjúsági 12000 5000 1500


Eseti költségek:

 

Komplett igazolvány   350
Igazolvány tok   250
Töltésközlekedési eng.   2000

Egyéb tudnivalók: A 70 év feletti sporttársak állami jegye ingyenes, ezt a csekk kitöltésénél kérjük figyelembe venni. Megkérem azokat a sporttársakat, akiknek ifjúsági korú gyermeke van, hogy jöjjenek be az egyesületbe csekkért, és ne egy csekken adja fel a saját és a gyermek pénzét, mert az úgy nem fogadható el. Együttműködésüket köszönöm.

Cittáró Mihály
jegykiadó

Fogási adatok

A feldolgozás a 2006 -os adatok alapján készült.

Horgászaink körében vita alakult ki az elmúlt időszakokban arra vonatkozóan, hogy milyen arányú telepítés lenne szükséges az Alsó- és Felső-vízszakaszunkon a vízlátogatás és a visszafogások arányait figyelembe véve. Hiteles adatok hiányában erre eddig korrekt választ adni nem lehetett. Most viszont már vannak bizonyos támpontjaink a vita eldöntésére.
A vízterület nagyságát figyelembe véve (Alsó-víz 16 hektár, Felső-víz 47 hektár) a négy helyen történő telepítés a területi arányokat figyelembe véve korrektnek mondható. Létszámmegoszlás tekintetében a vízlátogatás is azonos arányunak tekinthető az Alsó- és Felső-vízen. A 850 horgászunk közül 680 tag részére a Felső-vízen a horgászat biztosított, ebből az következhetne, hogy mintegy 170 tagunk az Alsó-vízen horgászik.
Ezzel szemben időről-időre vannak, akik azt állítják, hogy az Alsó-vízen arányaiban többen horgásznak és többet is fognak, kiürítik a vizet. Vagyis a tanyával nem rendelkező, rendszeresen az Alsó-vízen horgászó tagjaink, hátrányba kerülnek a tanyával rendelkezőkkel szemben. Ezen szóbeszédek tisztázása végett, felesleges indulatok gerjesztését elkerülendően szükségesnek tartottam egy felmérést készíteni „vízlátogatási” címszó alatt, mely választ adhat a felvetésekre, és egyben a gyakoriságot, a helyi elosztást illetően irányt szabhat a halasítási tevékenységünknek.
Sajnos közgyűlésünk a fogási napló kibővített vezetésére tett, módosító javaslatunkat nem fogadta el, pedig ezáltal teljesebb képet kaphattunk volna horgászati szokásainkról.
Szerencsére tagjaink egy része önkéntességi alapon felvállalta a fogási napló újszerű kitöltését (megjegyezni kívánom ez nem igényelhet nagy meg erőltetéstés a horgászat ideje alatt könnyen el lehet végezni). A bejegyzést vállaló tragjaink naplói alapján készült el ez az elemzés, nekik külön köszönöm, hogy vettek annyi fáradtságot hogy a fogási naplót kérés szerint kezelték és vezették.
A kifogások egy része arról szólt, hogy az őszi telepítést követően a kijáró horgászok fogják vissza a halasítás zömét. Akkor lássuk, a bejegyzések szerint hogyan néz ki mindez a gyakorlatban!

 

Hónap   01   02    03 04 05 06 07 08 09 10 11 12
Fogás [kg]   17   39  964 3343 3541 2576 3487 3311 2105 1219 1863  884
Látogatások száma  22 55 982 3153 2878 2064 2428 2363 2024 1524 1446 1162

A havi fogások azt mutatják, hogy a zöme április és szeptember közötti időszakra esik és ez egybevág a látogatások számának növekedésével. A fogások 5% -a január-március között 78%-a április-szeptember között 17%-a október-december között történik. Tehát a telepítést kővetően nem fogják vissza a berakott halakat, mint ahogy azt néhányan állítják. Az igaz hogy az év eleji időszakot nézve mintegy háromszorosát fogják, de a látogatások száma is háromszoros. Az adatokból megállapítható, hogy bőven marad a telepítésből a későbbi időszakokra is fogható zsákmány. Ez a megállapítás az Alsó- és Felső-vízre egyaránt igaz.
A bejegyzések látványosan igazolják, hogy a fogások zöme nyári időszakra esik, mikor a legtöbb vízlátogatás is történik. A visszafogások havi megoszlásának arányait figyelembe véve a telepítések időbeni elosztását lehetne módosítani, de itt az adott lehetőségeket,feltételeket (halárak, nyári időszak telepítési, szállítási nehézségei) nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A látogatások megoszlása vízterületenként a fogási eredményesség tükrében a következő:

 

Vízterület Látogatások száma Fogott Nem fogott
Alsóvíz 6723 2733 3990
Felső-víz 12591 5419 7172

Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vízlátogatások közel felére esik halfogás, ez általánosságban igaz mindkét vízterületre. Vagyis a kilátogatások számára arányára vetítve fogási esélyeink közel azonosak mindkét vízterületen. A vízlátogatás arányának eltolódását az Alsó-víz javára annak is tudhatjuk be, hogy a rendszeresen ott horgászók olyanok, akik több szabadidővel rendelkeznek /nyugdíjasok/, vagy a Marcalvárosi lakótelepen laknak, és módjuk van több alkalommal horgászni mint a Felső-vízen horgászoknak. Ismerve a rendszeresen az Alsó-vízen horgászok többségének kormegoszlását, és lakóhelyet ez a megállapítás igazolható. Nem többen, hanem ugyanazok többször horgásznak csaknem napi rendszerességgel.
Tovább nézve a bejegyzéseket látható: a fogások eredményessége mintegy 65%-a délelőtti időszakra esik, az éjszakára bejegyzett fogások 3 %-ot tesznek ki. Igazolható az a horgász tapasztalat, hogy eredményes fogásra a kora reggeli órákban számíthatunk.
Fogások vízterületenkénti bontásban:

 

Vízterület Fogás [kg]
Alsó-víz 7744
Felső-víz 14739
Malomárok 864

A bejegyzések szerint az összes fogás 34%-a Alsó-vízen történt, ugyanakkor a tagságból csak közel 20%-a az itt horgászok aránya. A telepítések 25%-a kerül az Alsó-vízbe, tehát a visszafogás arányaiban több mint a telepítés adta lehetőség.

Ha elfogadjuk a beírások valóságtartalmát, akkor azt a következtetést vonhatjuk le:

  • jobb a halak súlygyarapodásának feltétele az Alsó- vízen, (mert a többlet fogás ezt is jelezheti).
  • másrészt a természetes szaporodás feltételei jobban adottak mint a Felső-vízen, és így ezen szaporulat is adhat fogási többlet lehetőséget.
  • van még egy harmadik következtetés mely a Rába folyó és a Alsó-víz kapcsolatából adódik, melynek részletes elemzésébe nem kívánok bocsátkozni.
Ezen következtetéseket megerősíti, hogy tudjuk a visszafogások fajok szerinti megoszlását. A fogások 40 %-a ponty, amúr; 30 %-a ragadozó hal; 30 %-a keszegféle, fehér hal volt.
Azok a félelmek sem igazolódtak, melyek szerint a Malomárok túlhorgászott, és ennek hátrányait a környék horgászainak kell elszenvedni.Az összes látogatások 5 %-a esett a Malomárokra, míg a visszafogás 4%-a történt a Malomárok vízterületén. Ezek alapján kijelenthetjük hogy egymás zavarása nélkül nyugodtan lehetett horgászni ezen a területen is.
Továbbra is szükségesnek tartom fogási adataink ezen értékelési szempontok szerinti feldolgozását, hogy áttekinthetőbb képet kapjunk horgászati szokásainkról és halasításunkat ezzel harmonizálva végezzük.
Javaslom a közgyűlésünkön: módosítsuk a fogási napló vezetését oly módon, hogy alkalmas legyen további adatfeldolgozásra, és még több hasznos információt kapjunk belőle. Ehhez kérem majd megértésüket és támogatásukat. Remélem, hogy egyetértésükkel sikerül további hasznos információkhoz jutnunk horgászati szokásainkról.
Sándor András
elnök

Horgásztáborok

Balatoni horgásztábor Ifjúsági horgászaink minden évben, a Balatonon kezdik május hónapban horgásztáborozást. Idén május 15-20-ig tartott a tábor. Ezen időszak általában kedvező a horgászatra mert már jó fogási lehetőségeket biztosít, és még lehet horgászhelyeket találni. Májusban még csendes a Balaton, jobbára csak a horgászok látogatják, az eredményes halfogás reményében. Népes kis csapatunk is bizakodva és nagy várakozás-sal érkezett Balatongyöröki táborhelyünkre, bízva a jó időben és a jó fogásban. Az időjárás változó képet mutatott, ez horgászatunkat né-mileg zavarta. Ennek ellenére fogások tekintetében horgá-szaink nem panaszkodhattak. A halászléhez és sült hal elkészí-téséhez szükséges halat 18 fő részére megfogták. A fogás öröme mellett meg tanulták a haltisztítás fortélyait is, mert mindenkire rákerült ezen nemigazán örömteli munka elvégzése. Érvényesült az a felfogás, hogy: “Fogd meg, készítsd el, és edd meg saját élvezetedre”. Csalódást az okozott, hogy ifi horgászainknak nem sikerült angolnát fogni, pedig ennek horgászatára külön készültek. A táborozás jó hangulatban telt el, és annak reményében fejeződött be, hogy jövőre újra találkozunk Balatongyörökön. Napközis horgásztábor Horgászegyesületünk szervezésében, tanyaházunkban június 8-13.-ig tartó horgásztábor került lebonyolításra. Táborvezetésre Egervári Lászlóné horgásztár-sunkat kértük fel. Ő a tábor végén beszámolójában elmondta, hogy 16 fő jelentkezett részvételre. Az első nap ismerkedéssel és a horgász-felszerelések átnézésével, szere-lékek készítésével telt el. A második napon egy kiránduláson vízterületünkkel ismerkedtek. Ennek során a Felső-vízen tanúi lehettek Tarr István horgásztársunk 18 kg-os harcsafogásának. A vízparton csodálták meg a gyönyörű halat. A hét nagy részében horgászat a Merkur-tavon történt, de kipróbálták horgász tudományukat a Patkó vízterületén is. Pénteken délelőtt horgászverseny került megrendezésre. Az első négy helyezett hor-gászfelszerelést kapott. Délután szalonnasütéssel egybekötött piknikezés volt a táborozók örömére. A tábor a gyerekek nagy bánatára szombaton délután befejeződött. Táborunk sikeres volt, ehhez hozzájárult az eredményes halfogás öröme. A Timár horgász-bolt etetőanyaggal támogatta ezt a rendezvényt is. Reméljük a táborozó gyerekekkel sikerült a horgászat örömeit megismetetni, a természetet meg-szerettetni. Bízunk benne hogy horgásztársadalmunknak hasznos tagjaivá válnak. Ásványrárói tábor A megyei Spothorgász Szövetség rendezésében, a megyei horgászegyesületek ifi tagjainak részvételével június 18-27-ig megyei horgásztáborozásra került sor. Egyesületünk itt egy fiatal részvételét finanszírozta teljes mértékben.
 

A Pándzsa újraélesztésének terveiről

Kisalföld című napilap adta hírül, hogy a Nagy-Pándzsa vízgyűjtő területének revitalizációjára (életrekeltésére) az anyagi forrás biztosított. A Nagy-Pándzsa vízgyűjtő területe Bakonyaljától a Rábáig terjed. Ezáltal a programban érintett egyesületünk vízterülete is a Pándzsa patak és a Marcal-tó vonatkozásában. A projektre készült egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány, mely meghatározza azokat a beavatkozásokat, melyeket el kell végezni. A Nagy-Pándzsa mederrendezése keretében valósul meg a Rabkerti-tó iszapolása, védelmi depóniák fejlesztése és 2 db duzzasztó építése, a Helbényi zsilip rekonstrukciója. A projekt célja a vízgazdálkodási rendszer jobbá tétele.

Részei a következők:

  • A vízkárok megelőzése, csökkentése
  • Ökológiai szempontok érvényesítése, tájképi értékek megőrzése
  • Egyéb célú vízhasználatok feltételének megteremtése, (ez találkozik horgászati vízhasznosítási érdekeinkkel).
A Marcal-tó iszapoló jellegű kotrása javuló hatással lehet a tó vízminőségére, a területre kidolgozott fejlesztési koncepcióval együtt új dimenziót, lehetőséget ad egy kulturáltabb és jobb színvonalú horgászati hasznosításra. A duzzasztókkal biztosítani lehet a partközeli víz-szintet.

A projekt tervezett kezdési időpontja 2007 június 1., a befejezése 2009 december.

Remélni merjük, hogy a projekt tervezett szinten valósul majd meg. Sajnálatos, hogy a Mosoni-Duna rehabilitációja elmarad, mert az is kedvezően hatott volna a Holt-Marcal egészére. Minden igyekezetünk ellenére sem sikerült eddig megtalálni egy olyan fórumot, programot mely felvállalta volna a Holt-Marcal rehabilitációját visszafolyósítását, vagy betápláló és köztes zsilipek átépítését a jobb vízminőség érdekében. Tudjuk, megvalósítása igen jelentős anyagi ráfordítást igényel akár több száz milliós nagyságú is lehet. Rába folyó tervezett rehabilitációja talán lehetőséget ad a Holt-Marcallal kapcsolatos elképzeléseink megvalósítására, melyek a horgászok, és az üdüőfalu érdekeit is szol- gálnák,és egy számunkra is jó ökológiai állapotot realizálnak.

Sándor András

A vízterületet keresztező villamos vezetékek kockázatai

Az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. levélben fordult egyesületünkhöz, és egy felhívás tagjaink közötti ismertetését kérte. A levél tartalmát kivonatosan az alábbbiakban közöljük: „ Az Önök kezelésében lévő Holt Marcalt, mint horgászatra alkalmas vízterületet áramszolgáltató tulajdonú 20 kV és 0,4 kV – os erősáramú légvezeték keresztezi. Felhívjuk figyelmüket, hogy légvezeték környezetében végezhető tevékenységről illetve azok kockázatairól – elsősorban a meder, illetve partél karbantartását végzőket, különös figyelemmel a horgászokat - tájékoztatni és az erősáramú vezeték közelsége miatti áramütés veszélyeire figyelmüket felhívni szíveskedjenek.” A szolgáltató levelének indokában tájékoztatott bennünket arról, hogy egy horgász 8 méteres karbonszálas horgászbotjával hozzáért a horgásztó melletti 20 kV-os légvezetékhez, és halálos áramütést szenvedett. Kérjük horgásztársainkat, hogy a légvezetékek közelségéből adódó balesetveszélyt mindenkor tartsák szem előtt. Gondosan ügyeljenek biztonságukra!
Németh endre
alelnök

Tanyahelyzet

A stégek szemrevételezését, térképrevételét elvégeztük. Ennek végrehajtása során a szektorfelelősökkel minden horgászállást egyenként ellenőriztünk. Tapasztalataink vegyesek, de erről később. Az elkészült térképet, valamint a névvel és a szükséges adatokkal ellátott dokumentációt jogi képviselőnk benyújtotta az önkormányzathoz. Az eljárás jelenleg is folyamatban van.
Tapasztalataink: vannak nagyon jól megépített karbantartott horgászhelyek, de vannak úgymond siralmas állapotban lévők is. A nem megfelelők közül eddig 36 tulajdonosa ajánlott levélben kapott felszólítást a horgászállás határidőre történő rendbetételére. Hogy mi az eddigi eredmény?
Történt két lemondás, néhány felújítás, néhány látszatfelújítás és jó néhányan semmit sem tettek. Ez utóbbi sporttársaink rövidesen megkapják az értesítést, hogy az egyesület elnöksége a “Házi horgászrend”-nek megfelelően a horgászhely használati jogát visszavonta. Ezek után az értesített nem tehet mást, mint a rozzant stégét a vízpartról eltávolítja, esetleg annak anyagáról más horgásztárs részére – nem az általa kiválasztottéra!! – lemondhat. A nyilatkozat elmulasztását lemondásnak tekintjük.
Július 19.-én megtartottuk a szokásos, évi tanyahely sor-solást. Összesen 26 horgásztársunkat értesítet-tük ki, meghívva őket a sorsolásra. A határnapon összesen 18-an jelentek meg. (A távolmaradókkal a továbbiakban nem foglalkozunk). A megjelentek közül ketten visszavonták tanyahely igényüket. A kihúzott tanyahelyeket az adott terület szektorfelelőse igény szerint személyesen is megmutatta. A sorsolást megelőzően egyér-telmű tájékoztatást adtam arra vonatkozóan, hogy az egyesület az alapszabálynak megfelelően tanyahelyet (horgászhelyet) biztosit és nem horgászstéget. Azt is elmondtam, hogy a kisorsolásra kerülő tanyahelyek többségén elhanyagolt stégek vannak, illetve nincsenek is. Mindezek ellenére akadt olyan horgásztársunk, aki nem, hogy örült volna az új, állandó helynek, amit, kialakíthat, hanem sápítozott, hogy „volt a pofájukon bőr ilyen tanyahelyeket kisorsolni”. Ehhez annyi a megjegyzésem, hogy abból abból sorsolunk, ami van. Ha valakinek nem teszik a tanyahely, kommentár nélkül le lehet mondani. A nyilatkozó felett pedig mondjon ítéletet a tagságunk. A megmaradt, és a nem elfogadott tanyahelyeket a sorrendben következők meghívásával kisorsoljuk. Ha ezt is végrehajtjuk, elmondhatjuk, hogy mindössze 3, új tanyaigénylőnk marad, ők valamennyien ez évben léptek be hozzánk. Kezdjük tehát elérni az ideális állapotot.
Horváth Imre
titkár
Joomla templates by a4joomla