VII. évfolyam 2. szám 2006. december  

2007. évi jegyárak

Egyesületi jegyárak

  Férfiak Nők Ifjúsági
Állami jegy 1000 1000 1000
Tagsági lap 1400 1400 650
Tagdíj, tagfenntartás 8500 3000 2000
Területi engedély díja 8000 7000 3000
     
Összesen 18900 12400 6650
Újbelépő 30000 10000 5000
     

Területi jegyek

 

TAG\JEGY Egyesület
összesen
HTSZ Egyesületi
+ HTSZ
IB Egyesületi
+ IB
Egyesületi
+ IB
HTSZ
Férfi 18900 6000 24900 8000 26900 29900
12400 6000 18400 8000 20400 26400
Ifjúsági 6650 3000 9650 4000 10650 13650
70 év feletti 17900 --- --- --- --- ---


Eseti költségek:

 

Komplett igazolvány   300
Igazolvány tok   200

Egyéb tudnivalók: A 70 év feletti sporttársak állami jegye ingyenes, ezt a csekk kitöltésénél kérjük figyelembe venni. Megkérem azokat a sporttársakat, akiknek ifjúsági korú gyermeke van, hogy jöjjenek be az egyesületbe csekkért, és ne egy csekken adja fel a saját és a gyermek pénzét, mert az úgy nem fogadható el. Együttműködésüket köszönöm.

A napijegy ára FELNŐTT horgászok részére: az Alsó- és Felsővízre 3000 Ft, a Patkóra 3000 Ft.

Cittáró Mihály
jegykiadó

2006. évi közgyűlés

Beszámolók, döntések a küldöttközgyűlésen

A Nádorvárosi Sporthorgászok Egyesülete 2006. december 10-én Sándor András elnökletével tartotta évi, rendes küldött-közgyűlését. Röviden tájékoztatást adunk a közgyűlésről, az elhangzott beszámolókról, a javaslatokról és határozatokról. A 2006. év fontosabb eseményeiről, az egyesületet érintő kérdésekről Horváth Imre az egyesület titkára adott tájékoztatót.

Taglétszám

Az egyesület taglétszáma az elmúlt évben lényegesen nem változott. Összesen 889 felnőtt, 53 ifjúsági és 136 gyermekkorú tagunk volt. Az összes taglétszámunk a 2005. évihez viszonyítva kis mértékben emelkedett. A felnőtt taglétszám nem változott. A kilépők és az újonnan belépők száma (69 fő) tulajdonképpen egyensúlyban volt. Az ifjúsági tagok száma 9 fővel csökkent, a gyermekek száma azonban több mint duplájára emelkedett. A felnőtt tagjaink közül 29-en csak a tagsági díjat fizették be, területi engedélyt egyesületünknél nem kértek. Mindezek mellett megállapíthatjuk, hogy a megye horgászegyesületei között a harmadik legnagyobb létszámú a horgászegyesületünk.

Tanyahelyzet

A 2006-os évben a tanyára jelentkezettek közül 17 tagot értesítettünk ki a tanyasorsolásra. Közülük összesen 12 jelent meg. A sorsolási sorrendnél régebbi tagokat helyeztük előtérbe. Igaz, közöttük voltak legtöbben akik nem jelentek meg. Néhány tanyahelyet (5 esetben) a megtekintés után a tagok lemondtak. Jelenleg tanyára várók száma: 27 fő, közülük 19 az új belépő. Az év folyamán folytatódott a tanyahelyek rendezése. Sajnos a sok rábeszélés figyelemfelhívás ellenére még mindig magas az elhanyagolt, esetenként balesetveszélyes horgászstégek száma. A stégek állapotának bírálata mellett meg kell jegyezni azt is, hogy, ha végigmegyünk a víz-parton egyre több szépen gondozott környezetet találunk. Ezen helyeket követendő példának tarjuk. A korábbi küldöttközgyûlésen már szóba került, hogy a Vízügyi Igazgatóság mederhasználati díjat szándékozik szedni a stégek után. Ennek előfeltétele, hogy a stégek megfelelő állapotban legyenek és a használójuk rendelkezzen érvényes fennmaradási engedély-lyel. Az eljárás meglehetősen bonyolult és időigényes. Csak néhány példa: valamennyi stéget a munka-térképen pontosan be kell jelölni, a fennmaradáshoz be kell szerezni a partmenti tulajdonosok hozzá-járulását (186 tulajdonosról van szó). A vezetőség úgy döntött, hogy megkíméli a tagokat a sok utánjárástól, ezért az engedé-lyezési eljárásban ügyfélként az egyesületünk szerepel, az ügyintézés központilag történik. Az esetleges tennivalókról felvilágosítást adunk.

Halpusztulások

Most, így év végén, hálát adhatunk a természetnek, hogy megúsztuk a tavalyi évhez hasonló halpusz-tulást. A hosszan tartó magas vízállásnak és a viszonylag csapa-dékos időjárásnak köszönhetően vizeink minősége változóan ugyan de viszonylag jó volt. Sajnos mind-ezek ellenére szórványosan, de előfordult kisebb elhullás augusztus elején a kárászok, majd az ősszel a törpeharcsák között. A tetemek eltávolítása megtörtént. Sajnálatos, hogy a munkákban csak a vezetőség tagjai vettek részt. Tudomásul kellene venni már végre, hogy a vízterületen történtekért nem csak a vezetőség, hanem a tagság is felelős. A kárelhárításban nekik is tevékenyen részt kellene venni. Csak egy példát említenék a tagi hozzáállásról: az elnökünk vala-mint két vezetőségi tag a vizet ellenőrizte motorcsónakból és fellelhető kárásztetemeket gyûj-tötte. Egy horgásztársunk ladik-jából békésen horgászgatott, majd a közvetlen mellette lévő tetemre mutatva megszólalt, hogy: “itt is van egy kivehetik”. Talán nem kell bizonygatni, hogy a horgásznak már rég ki kellett volna emelni az elpusztult halat. Jó lenne ha a közösségi felelőségtudat növe-kedne. El lehet végeztetni ilyen munkát másokkal is, de az sok pénzbe kerülne, amit esetleg a halasításból kell elvenni.

Vízminőség

A vízminőséggel kapcsolatosan el kell mondanunk azt is, hogy a ÉDUKÖVIZIG-nél elkészült az új üzemeltetési sza-bályzat, ami ható-sági engedélyez-tetés alatt áll. Utólsó egyeztető tárgyalá-sunkra június végén került. Az egyez-tetéseken sikerült elérni, hogy az üze-mi vízszint magas-sága a Helbényi zsilip vízmércéjén mérve 10 centiméterrel femelkedik. A szomszéd egyesület egyetértésével sikerült elérnünk, hogy az élő-marcali betáplálásnál folyama-tosan, másodpercenként 300-500 liter beengedésére került sor. A környezetünk védelméről is szólni kell. Megállapíthatjuk, hogy némi javulás tapasztalható, de még az eredménynek korántsem örülhetünk. Kevesebb hátra-hagyott szemetet találunk a partokon, egyre több fára akasztott különböző anyagú gyűjtőzsákot. Véleményem szerint azzal, hogy a szemetet a gyűjtőzsákokba raktuk, még nem tettünk meg mindent a környezetünk megóvása érdekében. A tele lévő zsákokat el is kellene a partról távolítani. A vízterületünkkel kapcsolatos az is, hogy a Patkó környékén lényeges változások történtek. Kialakításra került 25 beállóból álló, versenyeztetési követelményeknek is megfelelő pályaszakasz. Itt esetleg meghívásos versenyeket is lehet majd rendezni, bevételi forráshoz juttatva egyesületünket. A terep-rendezést az egyesület vezetőségi és választott bizottsági tagjai és két tagtársunk végezte el. Köszönet érte.

Telepítések

A haltelepítéseket 2006 évben tavasszal és ősszel végeztük. Haltelepítésre több mint nyolc-millió forintot fordítottunk. A beszámoló kivételesen nem tartalmazta az éves fogási ered-ményeket, mert a fogási naplók leadási határideje még nem jött el. E helyütt is felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a naplók leadási határideje január 10.

Kormoránok, vidrák

Megjelentek ezek a kártékony madarak a vízterületünkön. Egyelőre még csak 10-15-ős csapatokban. Szerencsére a vízterületünkön mindig van kint egy két horgász, ezt a madarak nem szeretik és továbbrepülnek. A szükséges riasztóeszközök a halőrök rendelkezésére állnak. A MOHOSZ felhívására november 18 -án részt vettünk a kormoránok felmérésében. A kérdőívet kitöltve megküldtük. Kérjük tagjainkat folyamatosan riasszák őket. A vidrákkal kapcsolatosan sokat tenni nem tudunk. Fokozottan védett kategóriába tartoznak. Egyenlőre létszámukról sincs pontos információnk. Voltak bejelentések, hogy a vízterület melyik szakaszán tartózkodnak, később kiderült, hogy a horgászok ott vidrán nem is láttak. Sajnos a kártételükkel kapcsolatos kompenzáció nincs jogilag szabályozva. A különböző állami szervek egymásra hivatkoznak, a halainkat meg a védett állatok pusztítják. Egyesületünk támogatásával végez felmérést és kutatást víz-területünkön Valastyán Nóra egyetemi hallgató, aki disszertációját a vidrák témájában írja. Eddigi eredményei olvashatók a Villan-tóban. Kérem a sporttársakat, hogy támogassák Nórát munkájában. Ez elmúlt évben két pályázatot nyújtottunk be. Az NCA pályázaton nem voltunk nyerők. Egy semmitmondó és számomra felháborító és érthetetlen indok-lással elutasításra kerültünk. Az FVM pályázatán bruttó 1.800.000 forintot nyertünk el, amit halasításra fordíthattunk.

Beszámolók

A titkári tájékoztatót követően került sor a gazdasági felelős beszámolójára a, 2006. évi zár-számadás és a 2007. évi költségvetés ismertetésére. Ezt követte a fegyelmi bizottság képviselőjének beszámolója. A beszámolók után Sándor András elnök úr adott tájékoztatást néhány az egyesületet érintő aktuális kérdésről. Kiemelte, hogy a működési költségek jelentős emelkedése miatt kisebb mértékű tagdíjemelés is szükséges. Külön kihangsúlyozta, hogy a telepítés során kihelyezett három-nyaras pontyok szinte kizárólag méretesek voltak. Nem ritkán akadt köztük 3-4 kilogrammos példány is. A kihelyezett egy és kétnyaras pontyok egyedszáma több mint nyolcezer volt. Felhívta a küldötteket, hogy óvjuk védjük a kihelyezett csuka állományt, ne járjunk úgy mint megelőző években, hogy a ívásra kész, és tenyésztési célból kihelyezett állományt az ivási idő kezdetéig gyakorlatilag kifogták horgászaink. Volt, aki még kérkedett is vele, hogy mekkora csukákat fogott. Kiemelt feladatnak minősítette egyesületünk számára, hogy minél hatékonyabban kapcsolódjunk be a horgász turizmusba használjuk ki a benne rejlő lehetőségeket, mint teszik ezt már több egyesületnél is az országban. Lehetőségeink részben már adottak. Tervezzük a sátorozás lehetősége mellett egy új több helyiségből álló horgászpihenő megépítését. Fedezetét pályázati forrásból szándékozzuk biztosítani tagi hozzájárulás nélkül. Tájékoztatta a küldötteket, hogy az Achilles park tulajdonosával szemben bírósági eljárást kezdeményeztünk. Itt kívánunk pontot tenni egyszer és mindenkorra az eddigi vitás esetekre. Külön köszönetet mondott azon sporttársaknak, akik az őszi telepítés után halőrzésben tevékenyen részt vettek. Ezek után ismertette a határozati javaslatokat. Külön kihangsúlyozta, hogy a javaslatok kizárólag a házi horgászrendet érintik. Valamennyi javaslat tagi kezdeményezésre jutott el az egyesület vezetőségéhez. A vezetőség a javaslatokat megtárgyalta, a döntés a küldöttek feladata. A javaslatok ismertetése után a vitát megnyitotta.

Hozzászólások

A hozzászólások és a vita során a beszámolókkal kapcsolatosan fontosabb észrevételek nem hangzottak el. Többen az alsó vízi szigeteken történő horgászat megtiltására tett javaslatot kifogásolták. Mások a tilalmi idők konkrét meghatározását javasolták a Patkón történő horgászat esetében. Javasolták azt is, hogy a Patkón vendéghorgászként horgászók számára a mennyiségi korlátozás legyen pontosan meg-határozva. Kifogás tárgya volt a villantózás lehetőségének helyenkénti korlátozása is. Az egyesület elnöke egy hozzászólásra reagálva elmondta, hogy bejelentés érkezett a vezetőséghez, ami szerint néhány horgásztársunk az alsó vízen kifogott halat a parton megtisztította, majd feldarabolta. A küldöttgyűlés előtti napokban ellenőrzésre került sor. Ekkor is bebizonyosodott, hogy vittek el horgászok megtisztított halat, amit egyébként kárásznak mondtak. Egy hozzáértő az ismertetésre reagálva rendkívül felelőtlen magatartásnak minősítette a parton történő haltisztítást és feldarabolást. Azok a horgászok akik ezt teszik, nem tudják hogy a családjuk és saját egészségüket kockáztatják azzal, hogy a szennyezett vízben megmossák a felbontott halat. Nagyon súlyos fertőzéseket lehet így szerezni. (Cikk a Villantóban). Ráadásul az efféle magatartás az ellenőrzést is lehetetlenné teszi, ami szabályellenes. Ezt követően kapott szót Takács Antal sporttárs, a MOHOSZ megyei IB ügyvezető elnöke. Tájékoztatta a megjelenteket, hogy a megyei horgászlétszám 13059 fő. A felnőtt taglétszám növekedett. Az ifjúsági és gyermek taglét-számmal ugyan az a gond mint egyesületünknél. Szólt a stéghasználatról is, ami szerint az IB, vízterületén már fizetnek, az engedélyezés is megtörtént, de az egy egészen más kategória mint a mi egyesületünk bonyolult helyzete. Bejelentette, hogy az IB jegyárak a következő évben nem fognak változni. Köszönetet mondott azért, hogy egyesületünk lehetővé tette a gyermeknapi horgászverseny vízterületünkön történő megrendezését. Tájékoztatta a küldötteket, hogy a MOHOSZ legfelső vezetése látogatást tett a megyében. Ennek során egyesületünket választották ki helyszíni látogatásra és tanulmányozásra. Megtekintették épületeinket, vízterületünket. Nagyon elégedetten és elismerően nyilatkoztak. Ez azt jelzi, hogy országos összehasonlításban is a jobbak között vagyunk. A megyei közösség érdekében végzett munkát az Intézőbizottság halasítási támogatással is honorálta A vita és hozzászólások után került sor a szavazásokra. A titkári, a gazdasági-felelősi, a felügyelő bizottsági, a fegyelmi bizottsági beszámolókat a küldöttközgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ugyanilyen arányban fogadta el a 2006 évi zárszámadást, valamint a 2007 évi költségvetést is.

Határozatok

  1. javaslat: az Egyesületi Horgászrend IV. fejezete az alábbi szövegrésszel egészüljön ki:
    6./ “Az Alsó vízen lévő szigetekről egész évben horgászni tilos.”
    A szavazás eredménye: igen 41, nem 5, tartózkodott: 6.
    Eredmény: a javaslat többségi szavazással elfogadást nyert.
  2. javaslat az Egyesületi Horgászrend IV. fejezet 4.pontja helyébe az alábbi szövegrész kerüljön:
    “A Patkó vízterületén horgászat csak vendégjeggyel engedélyezett. Ezen engedély birtokában – II. fejezet 5. pontjában előírt méretkorlátozások betartása mellett – fajtánként naponta kettő darab nemes hal – összesen pedig négy darab nemes hal tartható meg. Pergetéses horgászat a Patkó területén egész évben tilos. A Patkó vízterületén a horgászat csak napkeltétől napnyugtáig engedélyezett.“ A kérdéskörben mondatrészenként, a vitában elhangzott javaslatokat is figyelembe véve került sor a szavazásra: „A Patkó vízterületén horgászat csak vendégjeggyel engedélyezett” (Az egyesület tagjainak is).
    A szavazás eredménye: igen 50, nem 0.
    Eredmény: a javaslat elfogadásra került.
    „Ezen engedély birtokában – II fejezet 5 pontjában előírt méretkorlátozások betartása mellett – naponta fajtánként 2 darab, összesen naponta 4 darab nemes hal tartható meg.”
    A szavazás eredménye: igen 50, nem 0, tartózkodott 2 fő. A szavazással elfogadásra került.
    „A pergetéses horgászat a Patkó területén egész évben tilos”
    A szavazás eredménye: igen 41, nem 5, tartózkodott 6. A javaslat elfogadásra került.
    Az Egyesületi Horgászrend a Patkón az említett módosításokkal kiegészült. Ott a tagjaink is csak napijeggyel horgászhatnak.
  3. javaslat Egyesületi Horgászrend III. fejezete a következő 10. ponttal egészüljön ki:
    “A felső vízszakasz malomároki területén a pergetéses horgászat egész évben tilos. “
    A szavazás eredménye: igen 31, nem 13, tartózkodott 8 fõ.
    Az egyesületi Horgászrend kiegészítésére vonatkozó javaslat elfogadásra került.
  4. javaslat az Egyesületi Horgász-rend II. fejezet 8 pontja helyébe a következő szövegrész lépjen:
    “Az őszi telepítés után két hét általános tilalom van érvényben. Az általános tilalmat követően december 31-ig csak rablóhalas horgászat engedélyezett. Ez idő alatt horgászni csak reggel 06 órától este 18 óráig lehet. A pergetéses horgászat december 31-ig tilos.”
    A szavazás eredménye: igen: 0 nem 52, tartózkodott: 0.
    Végeremény: a javaslat egyhangúlag elutasításra került.
  5. Sor került a tisztségéről lemondott fegyelmi bizottsági elnök helyére új elnök megválasztására. A javasolt Kovács György sport-társ, eddig is a fegyelmi bizottságban tevékenykedett, akit 51 igen és egy tartózkodás mellett fegyelmi bizottsági elnöknek megválasztottak.
A határozati javaslatok elfogadása után a küldöttközgyűlés az elnöki zárszóval - véget ért, melynek során az elnök a vezetőség nevében is minden küldöttnek, valamint az általuk képviselt horgásztársunknak sikerekben gazdag új évet kívánt
Horváth Imre
titkár

Közösségi feladatokra várunk jelentkezőket

Egyesületünk vezetősége küldött- közgyűlésünket megelőzően többek között, tárgyalta és értékelte tagjaink társadalmi munkában való részvételi aktivitását. Megállapítottuk, hogy felkérésünkre évről-évre szinte azonos személyek áldoznak szabadidejükből arra, hogy segítsenek fejlesztési elképzeléseink megvalósítása, vízkörnyezetünk rendezettebbé tétele, esetleg egy előre nem kalkulálható vízminőségromlás következményeinek rehabilitációjában. Megköszönjük a munkában résztvevő vezetőségi tagoknak, a szektorfelelősöknek és horgásztársainknak, hogy a Patkó vízterület horgászhelyeinek kialakításában, a zsilipek halfogó rácsainak rendszeres tisztításában, a nem számottevő halpusztulás eltakarításában és felkérésre az egyéb vízkörnyezet tisztán tartási, és környezetvédelmi munkálatainkban segítségünkre voltak. Tapasztalatainkat összegezve megállapítottuk, hogy fenti értékmegőrző tevékenységeket az erkölcsi elismerésen túlmenően a jövőben díjazni fogjuk. Döntésünk értelmében minden szervezett munkavégzésben résztvevő horgásztárs 300 -Ft/óra díjazásban részesül. A munkavégzésben eltöltött időt a munka vezetője igazolja és írja be a résztvevő fogási naplójába. Az órák összesítése után a tárgyévben ledolgozott összeg a következő évi területi engedélyből levonásra kerül. 2007. január 1-jétől egyesületünk tanyaházában lehet munkavégzésre jelentkezni ügyfélfogadási napjainkon. A jelentkezőt időben értesítjük az éppen esedékes munkavégzésről. Fenti változtatás két okból is szükséges. Részben azért, mert értékmegőrző, értékteremtő tevékenységeket mai világunkban már díjazni kell, másrészről pedig a közös munkával létrehozott fejlesztés, állagmegóvás további fejlődésünk alapja.
Harnisch Róbert

Vidrakutatási eredmények a Holt-Rábán

Szakdolgozati munkám miatt 2005 ősze óta járom a Holt Rába, a mostanság Holt-Marcalként emlegetett holtág környékét vidra lábnyomok és ürülék után kutatva. Önök közül sokakkal találkoztam már, most szeretném megosztani az egyesület tagjaival munkám lényegét.

Az Állatorvosi Egyetem Alkalmazott Zoológus szakán ötödéves hallgató vagyok. Harmadéves koromban, amikor témát kerestem a diploma-munkámhoz, Gera Pál, az „Alapítvány a Vidrákért” országos vidra-felméréseket végző egyesület munkatársa hívta fel a figyelmemet a vidrákra, és a szigetközi vidrák helyzetére. Szívesen vállaltam a feladatot, hogy kiderítsem, miért van kevés vidra a Szigetközben, a Rába-holtágat pedig kontroll területnek választottam a vizsgálathoz. Hazai vidrakutatók munkái alapján kezdtem hozzá a kutatáshoz. Célom, hogy felmérjem a rendelkezésére álló halfajok közül melyeket és milyen méretűeket választ a vidra, valamint, hogy milyen más környezeti hatások befolyásolják a megtelepedését. A vidrák az év nagy részében egyedül élnek, a felnőttek csak párzási időszakban találkoznak, ami az év bármely időszakában lehet. A kölykök egész sokáig, körülbelül egy évig, az anyjuk mellett maradnak, 3-4 hónapos koruk után már vadászatokra is elkísérik a mamát. A megfelelő mennyiségű élelmen kívül, fontos szempont egy vidrának, hogy zavartalan búvóhelye legyen, ahol nappal pihenhet. Nagy, öreg fák gyökerei között, vagy föld alatti üregekben, de akár a nádasban vagy más sűrű növényzetben is találhat ilyen helyet. A nagy vízszintingadozást sem túlzottan kedvelik, hiszen a víz elöntheti az előbb említett fészkeket, vagy kiszáradhatnak terített asztalnak számító vizes részek. A vidrák legfőbb ellensége az ember. Ugyan a hetvenes évektől fokozott védelemben részesül, de még mindig veszélyt jelentenek rá az orvvadászok, akik szép, sűrű bundájára pályáznak és a települések közelében lévő élőhelyeken a kóbor kutyák. Azokon a vizeken pedig, ahol halászat folyik, az éjszakára kint hagyott hálók jelentenek végzetes veszélyt ezeknek az állatoknak. Háromhetente bejárom a kiválasztott területeket és összegyűjtöm a hulladékokat. A holtág esetében ez a terület a rét-visszanedvesítő csatornától a tóig terjed. A zacskóba gyűjtött ürü-lékeket pontosan megjelölöm, felírom hogy hol és mikor találtam, majd fagyasztóban tárolom a további elemzésig. Szárítókamrában 4-5 óra alatt eltávozik a mintákból a nedvesség, ez után jöhet a türelemjáték: az ürülékben található csontokat és egyéb táplálékmaradványokat szét kell válogatni típus szerint, utána, pedig ki kell deríteni, hogy milyen állat volt a szerencsétlen, mielőtt a vidra felfalta. A halcsontok közül csigolyák kerültek elő nagy számban, illetve a fej csontjai közül több is, pl. kopoltyúfedők, álcsontok. A halakon kívül néha más táplálékot is kénytelen fogyasztani. Találtam már madártollat, hüllőbőrt és vízi rovarok maradványait is. Ezek eredményéről pontosat még nem tudok mondani, a vizsgáltat jelenleg is folyik, ami eddig biztosnak tűnik, az az, hogy a 20 cm alatti halak voltak többségben az áldozatok között. A nyár folyamán kiderült, hogy a szigetközi kutatást abba kell hagynom, mert nem volt értékelhető mennyiségű adatom, és a tavaszi árvíz után hónapokig megközelíthetetlen volt a terület. Ekkor úgy gondoltam, hogy a holtágat osztom három részre, és azokat hasonlítom össze. Az első rész a védett terület, a rét-visszanedvesítő csatornától a gátőrházig, a második az erdős szakasz, egészen a Rabkert szélső házaiig, a harmadik, pedig a tó környéke és a holtág felső szakasza, ami már a hétvégi házak között van. Egy grafikonon ábrázoltam, hogy az egyes gyűjtési alkalmakkor mennyi ürüléket (db) találtam a három területen. Érdekesség, hogy nem a természetvédelmi oltalom alatt álló területről van több hulladék, hanem az erdős részről. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ezen a szakaszon jóval kevesebb ember jár mint a másik kettőn és valószínűleg több búvóhelyet is találnak az állatok. Szakdolgozatomnak 2007 áprilisára kell elkészülni, melyből egy példányt az egyesületnek is el fogok juttatni. A továbbiakban még a tél végéig szeretném folytatni a hulladékgyűjtést és tervezek egy kísérletet melyből, kiderülne, hogy egy-egy vidra mekkora területet jár be. Kisméretű keszegféléket fogok megjelölni üveggyönggyel, majd ezeket a halakat a kopoltyújukon átfűzött damillal kikötve teszem vissza a vízbe, olyan helyekre, ahol gyakrabban használt vidracsapások vannak. Az erre járó vidra megeszi a menekülni nem tudó halat, majd a gyöngyök visszakereshetőek lesznek az ürülékében. Különböző színű gyöngyök használatával ki fog derülni, hogy egy-egy vidra merre jár, hiszen a hullatékában talált gyöngyről tudni fogom, hogy hol ette meg azt a halat. Ez egy új módszer, nem nagyon alkalmaztak még hasonlót sehol. Eddig a vidrák egyedi azonosítására, illetve mozgáskörzetük meghatározásra DNS-elemzést vagy rádiótelemetriás módszereket alkalmaztak, mindkettő nagyon drága vizsgálat. A tavasszal csináltam néhány elő kísérletet a Somogy megyei vidraparkban lévő fogságban tartott állatokon, melyek hozták a várt eredményt. A nyár folyamán a holtág mellett is próbálkoztam, sajnos nem sok sikerrel, mert a vidrák ismeretlen okok miatt elhagyták a területet egy időre. Május végétől szeptember elejéig egyáltalán nem találtam ürüléket sem. Reményeim szerint téli, hidegebb időszakban, amikor kevesebb a hal is, több sikerrel fogok járni. Köszönöm türelmüket és segítségüket, amit eddig az egyesületük tagjaitól kaptam. Remélem munkám az önök hasznára is válik majd, hiszen ha bizonyítékok lesznek arra, hogy a területen több vidra is él, nagyobb eséllyel pályázhatnak akár haltelepítési akár más, területfejlesztési támogatásokra is.

Valastyán Nóra

Az eredményesség pénzbe kerül

Idén, egyesületünkben is emelkedtek a jegyárak. Természetesen nem örülünk neki. De kényszerpályán vagyunk, folyamatosan emelkedik a telepített halak ára, és ennél még inkább, jelentős mértékben nő az egyesületet terhelő központi kiadások, adók, közüzemi díjak, bérterhek nagysága, a meglevő vagyon működtetésének költsége és az előre nem tervezhető apró kiadások sokasága. Emellett azért még fejleszteni is szeretnénk, a környezetre, a halőrzésre, a horgászok jobb tájékoztatására, a telepített halmennyiség növelésére is áldozni kellene. Ha mindezeket a kiadásokat a horgászainknak teljes egészében saját zsebből kellene kifizetni, bizony már nálunk is ötvenezer felett volna egy horgászjegy ára. Hogy ez nem így van, hogy nem nőttek a jegyáraink az égig, és emellett még példaértékűen fejlődtünk, s a telepített halak mennyiségét is számottevően növelni tudtuk, az az egyesület jó stratégiájának tulajdonítható. Esztendőkkel ezelőtt a szűkkörű vezetőség leült, hogy meghatározza a távlati lehetőségeket, feladatokat. Miután nem akartunk minden terhet a horgászokra hárítani, akkor két igazi lehetőséget láttunk, a bevételek növelését, valamint a takarékoskodást. Az egyikben már voltak tapasztalataink, hiszen a tulajdonunkban lévő épületet már régóta bérbe adott vendéglőként hasznosítjuk. Az ebből származó bevételünk jó ideje hozzásegít a költségeink fedezéséhez. Igaz ennek az volt az ára, hogy a Kóvalterből kiszorultunk. Ezért kezdtünk hozzá az új tanyaház megépítéséhez, tudva azt, hogy az ingatlanokba befektetett pénz a továbbiakban értékként megmarad, kamatozik. Kedvező áron egy szomszédos telket is megvásároltunk, s közben úgy gondoltuk, hogy a fiatalok nyári táboroztatása mellett nyitni kellene a horgászturizmus felé. Ennek a feltételei már kis részben megteremtődtek, de az eredményességre még várni kell. Ugyancsak pénzt hozhat a Patkón tervezett, vendégjegyes horgászat is, amely próbaképpen a jövő évben vizsgázik. Közel a város, akár jó bevétel is lehet belőle. A másik pénzszerzési lehetőség a pályázatokban van. Itt sem kell szégyenkeznünk, tavaly (2005) mintegy 1,8 millió forintot nyertünk pályázatokon, kisponty telepítésre, illetve eszközfejlesztésre. Idén közel 1 millió forintot nyertünk halasításra. Szeretnénk további pályázati forrásokat felkutatni, így bízunk abban, hogy az EU-nál találunk a turizmus fejlesztésére lehetőséget, az ezzel kapcsolatos terveink megvannak. Évente 300 ezer forint körül van az az összeg is, amelyet a tagjaink az adójuk 1%-ként ajánlanak fel. A takarékoskodási lehetőségek között említeném a volt Merkur tó hasznosítását, ahol kis pontyokat nevelünk. De ugyanide sorolom, hogy évek óta kedvező áron vásároljuk a telepítendő halat, és évente legalább tíz mázsa fehérhalat kapunk a tógazdától ingyen. A takarékosságot szolgálja, hogy a Villantót már nem nyomdában, hanem házilag, magunk készítjük el. De ide sorolom a telepítés utáni halőrzést is amelynek vannak ugyan kiadásai, de a megvédendő érték csak az éves telepítési összeget nézve 10 millió forint körül van. A távlati tervben vannak mostanság még megvalósíthatatlannak tetsző elképzelések is, ilyen a helyi halnevelés, a holtág megkotrása, illetve visszafolyósítása. De a fontos az, hogy vannak elképzeléseink, vannak terveink. Mert ma már a horgászat nem arról szól, hogy kiülünk a folyó partjára és kocsiderékszám fogjuk a halat. A halfogás lehetősége, mint kellemes szórakozás sajnos pénzbe kerül.
Németh endre
alelnök

Hal(-ál) fejek a vízparton

A cikk megírására az egyesület hétvégén megtartott rendes éves közgyűlésén hallottak inspiráltak. Megdöbbenve és elborzadva hallottam, hogy egyes tagtársaink az általuk fogott halat még a vízparton megpucolják, darabolják és úgy viszik haza, mások, pedig halpusztulás idején is, a haltetemek között is áztatják zsinórjukat a halfogás reményében.

Hát létezhetnek ennyire elvakult horgászok? Még most is borsózik a hátam az ilyen emberek „bátorságától”. Mint tudjuk a „bátorság” az élet más területein kifizetődő, megbecsült és elismerendő tulajdonság, de ezekben az esetekben inkább a felelőtlenség lenne a megfelelő jelző. Azzal, hogy valaki a fogott halat a fogás helyszínén dolgozza fel számtalan veszélyforrást vállal fel, függetlenül attól, hogy a művelettel mi is a célja, azaz a méreten aluli halat akarja „méretessé” varázsolni, vagy az otthoni konyha tisztaságát megőrizni. A halhús tudvalevő, hogy a leggyorsabban romló élelmiszereink egyike, hűtés nélkül már 20 perc elteltével szobahőmérsékleten is romlásnak indul. Belátható, hogy a vízparton megpucolt halat, ha hűtés nélkül visszük haza (gondoljunk bele, hogy horgászni csak ritkán szoktunk jégakkus hűtőtáskával megjelenni és általában 20 perc alatt nem érünk haza), már a haza úton is megromolhat. Felvetődik a kérdés, hogy miért romlik gyorsabban a hal pucolva, mintha fejbe vágva vinnénk haza. A válasz az orrunk előtt hever, zsigereléskor óhatatlanul is megsértjük a beleket, így a hal béltartalommal szennyeződhet, amit nem kell mondani, hogy tele van baktériummal. A „többlet” baktérium jelenléte, pedig csak fokozza a romlás sebességét. Továbbá halunk olyan vízben él, ami szintén nem mondható túlontúl tisztának. A Holt-Marcal esetében elegendő belegondolnunk, hogy a nyaralók emésztőgödrei közvetve, vagy még rosszabb esetben közvetlenül, de kapcsolatban vannak halaink életterével. Az ilyen vízzel leöblített hal, kés, vagy a kezünk szintén veszélyes baktériumokkal szennyezheti az ételnek szánt halunkat. Lehet, hogy halunk megromlani épp nem fog, mert „előrelátóak” voltunk és vittünk magunkkal jégakkus hűtőtáskát, de olyan fertőző baktériumokkal, vírusokkal kenhettük be halunkat, ami veszélyt jelenhet az azt elfogyasztókra. Ilyen lehet, pl. a Clostridium botulinum nevű baktérium, mely a botulizmus, vagy ismertebb nevén a kolbász mérgezés okozója, mely betegség gyakran halálos kimenetelű is lehet. De még vagy egy tucat más vírust, parazitát is említhetnénk, amelyek szintén súlyos, akár halálos fertőzés forrásai lehetnek. A másik rémtörténet margójára is engedjék meg, hogy néhány sorban reflektáljak. Először is a hal-pusztulások általában nem ok nélkül következnek be. A halpusztulások kiváltó okai rendkívül sokfélék le-hetnek. A természetes eredetű hajnali oxigénhiánytól kezdve, a beteg-ségeken át, a vegyi anyagok ál-tal okozott mér-gezésekig lehetne az okokat sorolni. A halpusztulások okának kiderítése nagy szakértel-met, tapasztalatot és számtalan la-borvizsgálatot kö-vetel meg. Ettől függetlenül gyak-ran még ezek a hatósági vizsgálatok sem tudják kideríteni, hogy mi is történt tulajdonképpen a halainkkal. Ezért is rendkívül nagy felelőtlenség olyan vízen horgászni, ahol haltetemek úszkálnak a víz felszínén. Mint egyszerű horgászok nem tudhatjuk, hogy mi is áll a jelenség hátterében. Gondoljunk bele egy vegyi mérgezéssel érintett vízterületről származó hal milyen veszélyeket rejthet magában. Sőt ilyen esetekben van, hogy nem csak a hal a mérgező, hanem már a víz puszta érintése is, és ne gondoljuk azt, hogy ilyen esetek csak a mesében és esetleg a tankönyvekben fordulhatnak elő. Gondoljunk csak a tiszai cián szennyezésre, vagy a dorogi hulladékégető tartályának sérüléséből bekövetkező dunai szennyezésre. Azt hiszem, nem kell külön ecsetelnem, hogy az ilyen helyekről származó hal nem számít az egészséges táplálkozás alappillérének! Most egyesek azt mondják, hogy ilyen a mi vizünkön nem fordulhat elő, hiszen nincs a Marcal vízgyűjtőjén román aranybánya és veszélyes anyagok égetésére alkalmas mű. Ez igaz, de van egy azt keresztező autópálya, ahol történhetnek kamionbalesetek és élnek még e világban felelőtlen emberek is. Szóval, ha kimegyünk szeretett vizünkre és halainkat „háton úszni” látjuk, akkor ne horgásszunk, hanem inkább telefonáljunk az illetékeseknek (egyesület vezetősége, vízügyi ügyelet: 30/472-9249, környezetvédelmi felügyelőség ügyelet 20/946-3772), hogy a hatóságok meg tudják tenni az ebben az esetben szükséges intézkedéseket. Remélem cikkem hatására azok, akik eddig nem így cselekedtek, egy kicsit átértékelik halfeldolgozási és horgászati szokásaikat, mind maguk, mind pedig családjuk és barátaik egészségének érdekében.

Keserü Balázs
Okl. halászati szakmérnök
Igazságügyi halászati szakértő

MOHOSZ FELMÉRÉS A HORGÁSZATI SZOKÁSOKRÓL

A magyarországi horgászati szokásokat a MOHOSZ kutatási programjának keretében vizsgálták egy széleskörű reprezentatív felméréssel. A vizsgálatok eredményét, annak értékelését a MOHOSZ összefoglalva közzétette. Ennek kivonatos közzétételét szükségesnek tartom mert sok hasonlóság van tagságunk horgászati szokásait illetően illetve tájékozódhatnak mások horgászati szokásairól, a horgászattal kapcsolatos igényeikről, elképzeléseikről.
A vizsgálat több témakört érintve konkrét adatokra koncentrált, így:
  • a horgászattal töltött napok, órák száma,
  • halak mennyisége, halfajok megoszlása,
  • horgászatra fordított költségek,
  • a horgászattal kapcsolatos információk beszerzésének módja,
  • a horgász számára mit jelent a hobbitevékenység,
  • melyek azok a tényezők amelyek függvényében jól sikerült egy horgásznap és melyek azok amelyben változtatni kellene, hogy a horgászat élvezetesebb, a horgászati feltételek jobbak legyenek.
A felvázolt témakörök érdeklődésre számot tarthatnak tagságunk körében is. (A tanulmány teljeskörű ismertetésére helyhiány miatt nincs lehetőségünk). A feldolgozott válaszok meghatározhatják az egyesületi feladatok körét és sorrendjét - akár egy rövid távtól, hosszú távig tartó működési program keretében - annak érdekében, hogy a horgászat élvezetesebb, a horgászati feltételek pedig jobbak legyenek.

I. felmérés résztvevőinek összetétele

A felmérésben résztvevők életkora és iskolai végzettsége tükrözi leginkább, hogy kik ér.eklődnek a horgászat iránt. A közel 5000 fő válaszát 62%-ban városi, 38%-ban a vidéki lakosság adta. A válasz-adók korosztály szerinti megoszlása: 30-39 év közötti 24 %, 40-49 év közötti 19 %, 50-59 év közötti 18 %. A válaszadóknak 64%-a középfokú, 22 %-a általános iskolai, 14%-a felsőfokú végzettségű.

II. A horgászati tevékenység gyakorisága

A horgászat megismerése főképp a 14 év alatti korban történik. A válaszadók 74%-a ezen időszakban kedvelte meg a horgászatot. (Itt jegyezném meg, hogy egyesületünk a fiatalokkal történő foglalkozást kiemelt feladatnak tekinti, helyes utunkat alátámasztja ez a felmérés is). A felmérés megmutatja, a horgászattal töltött napok, órák számán túl azt is, hogy ez a hobbi-tevékenység mennyire van jelen a hétköznapokban és mennyire a hétvégeken. A felmérés 2005 évre vonatkozó adatai alapján megállapítható, hogy a horgászok átlagosan évi 61 napot töltöttek a vízparton. Ennek megoszlása évszakonként: tavasszal 14 nap, nyáron 26 nap, ősztájban 14 nap, télen 7 nap. Ebben a témakörben vizsgálták meg azt, hogy egy-egy horgászattal töltött alkalom valójában hány órát foglal magában. Itt nem csak az átlagot közölték, hanem azt is, hogy a legtöbb és a legkevesebb óra mennyit jelent, A válaszadók átlagosan 8 órát, azaz egy teljes nap harmadrészét fordítják alkalmanként a horgászatra, A legtöbben, a horgászok 17%-a alkalmanként 5 órát pecázott. A horgászok ugyancsak 17%-a tőlt el kevesebb időt, azaz 1-4 órát összesen a vízparton. Az alkalmankénti 5 óra után sokan fordítottak a horgászatra 6, 8, illetve10 órát. Összességében megállapítható, hogy a horgászok 93 százaléka alkalmanként 1-12 órát tölt el kedvenc hobbijával. A horgászat szempontjából legkedveltebb időszak a hétvége, melyet a megkérdezettek 74%-a választott. (Egyesületünknél 2006-ban a fogási naplóhoz mellékelt kimutatás szerint kezdemé-nyeztük, igaz most még csak önkéntességi alapon, a horgászok vízlátogatási gyakoriságának felmé-rését, bízunk abba, hogy ebből mi is fontos és pontos adatokhoz jutunk. )

III. Kedvelt horgásztechnikák

A felmért horgászok kedvelt, és leggyakrabban alkalmazott horgászmódszerei a fenekezős és az úszós horgászat. A horgász által megválasztott horgászati módot alapvetően meghatározza a meglátogatott vízterület típusa: holtág, tó, kavicsbánya stb. (Egyesületünknél a Holt-Marcalon mindkét említett mód szerint van lehetőség horgászatra.) A felmérés szerinti legfontosabb víztípusok tavak, folyók, víztározók, magán- és bérhorgásztavak. A magántavakkal kapcsolatban részletesebben is kérdezték a horgászokat és a számokból az derül ki, hogy a válaszadók 53%-a nem jár ilyen típusú vízterületekre. Mindössze 13%-a részesíti előnyben a magán-bérhorgásztavakat. Azok a horgászok, akik az elmúlt évben meglátogattak ilyen vizeket átlagosan 10 napot horgásztak magántavakon, és egész évben horgászatra fordított napok számának mindössze ötödét töltötték ilyen víztípuson. A természetes vízi környezet és az ott lévő változatos halfauna vonzóbb a horgász számára, mint a mesterséges, csupán egy-két halfajra kialakított vizek. A nagyobb és kisebb tavaink vezetik a népszerűségi listát, és ezeket követik a mesterségesen létrehozott vizek: csatornák, víztározók. A magántavak, melyek nagy része horgászattal hasznosított halastó, feleannyira kedveltek, mint a természetes vizek.

IV. A horgászat célja, jelene és jövője

A következőkben azt összegezzük, hogy a horgászok számára mit jelent ez a hobbi, és, hogy melyek azok a fontos elemek, amelyek révén a horgászat igazán örömöt, kikapcsolódást, vagy éppen sikert jelent. A jól sikerült horgászat megítélésében vajon a kellemes időtöltésnek, vagy a zsákmányszerzésnek van nagyobb hangsúlya? A halfogáson túl a zsákmány hazavitele a fontos, vagy horgászaink inkább visszaengedik a kifogott halat? A következőben megtudhatjuk, hogy a magyar horgászok (na és a mi egyesületi horgászaink?) hogyan is vélekednek e kérdésről. A legtöbb horgásznak a kikapcsolódást, jó levegőn eltöltött kellemes időt jelenti a horgászat, egészen pontosan a válaszadóknak a 81%-a felelte azt, hogy ebben a szabadidős tevékenységben, a termé-szetben, jó levegőn eltöltött idő jelenti számukra a vonzerőt. Ezzel szemben csupán 1%-uk szerint ez a tényező egyáltalán nem fontos a jó horgászathoz, míg a fentmaradó 17% közepesnek értékelte a természetben eltöltött idő jelentőségét. A horgászok 62 %-a szerint a jól sikerült horgászat megítélésében a halfogáson kívül fontos tényező a kapások száma is. A válaszadók 32%-a közepesen szükségesnek értékelte a kapások számát a horgászat sikeréhez, és csak 6% nyilatkozta azt, hogy ez a tényező mellékes. Itt meg kell jegyezni azt, hogy a kapások száma lényegesebb, mint a kifogott zsákmány mennyisége, ugyanis ez utóbbi az adatközlők szerint csak a negyedik helyen szerepelt a horgászat örömének megítélésénél. Megelőzi viszont a barátokkal való együttlét fontossága, melynek horgászaink 61%-a szerint van szerepe a horgászat örömében. Nagyon közel áll egymáshoz az előző két tényező aránya: a kapások száma és a barátokkal eltöltött idő fontossága. Mindössze 9% vélte úgy, hogy a barátokkal való együttlét nem fontos eleme a horgászatnak, többnyire azok válaszolták ezt, akik egyébként is egyedül járnak horgászni. Az adatközlő horgászoktól azt is megkérdezték, hogy a sikeres horgászathoz mennyire fontos tényező a kifogott halak száma. A válaszadók 33 %-a ítélte ezt a tényezőt az egyik legszükségesebb elemnek. Ezzel ellentétben 19%-nak lényegtelen tényező, hogy volt-e zsákmányuk, továbbá 10 és 22 % között van azon válaszok megoszlása, amelyek szerint fontos, közepesen, valamint kevésbé fontos.

A halfogás mennyisége

A horgászok egy része hazaviszi, más része visszaengedi a zsákmányolt halat. A kifogott és visszaengedett halmennyiség jelentőségének megítélésében nagyon érdekes eredmények szü-lettek, ugyanis míg a válaszadók 26%-ának ez a legkevésbé fontos, addig 24 %-uknak viszont ez az egyik legszükségesebb tényező, mely közrejátszik a horgászat sikerének megítélésében. Ezeknél az eredményeknél külön vizsgálat tárgya volt az, hogy akik számára a kifogott és visszaengedett halak mennyisége kevésbé fontos (26%), azoknál a kifogott és elvitt halak számának jelentősége mekkora. A válaszadók 23 %-ának ez fontos, míg 42 %-nak nem fontos tényező, mint ahogyan a visszaengedett halak száma sem az. A másik oldalon álló 24 %, akinek viszont ez is egyik nagyon szükséges eleme a sikeres horgászatnak, a kifogott és elvitt halak száma lényegtelen, és csak 16%-nak fontos. Lássuk azokat az eredményeket amelyeket a fogott halak visszaengedésének, vagy megtartásának gyakorlatáról állapítottak meg. A felmérés szerint a horgászok 60%-a megtartja, vagy alkalomszerűen visszaengedi a megfogott halat, míg 37%-a mindig megtartja, és csupán 3% volt azok aránya akik mindig visszaengedték a halat. Itt ismét arra lehet következtetni az eredményből, hogy miután a horgászok nem mindig tartják meg a halat, tehát nem mindig zsákmányszerzési céllal mennek horgászni, a jó levegőn, barátokkal eltöltött idő fontosabb, vagy pedig sokszor elegendő a kapások száma is ahhoz, hogy az aznapi horgászatot sikeresnek ítéljék meg. Az úgynevezett „Catch and release” típusu horgászat még nálunk nem igazán terjedt el, mert a kifogott hal alkalomszerű megtartása a jellemző. Horgászaink 63 %-a akkor is jól érzi magát, ha nem fog halat, és csak 5 % nem ért egyet ezzel. A jó horgászathoz a kellemes időtöltéshez nagyban hozzájárul a tiszta rendezett vízpart is. A válaszadó horgászok 96 %-át, azaz szinte mindenkit egyér-telműen zavar a szemetes horgászhely. Ha a megkérdezetteket zavarja, akkor bízzunk abban, hogy horgásztársaik figyelmét is felhívják erre.

Pihentető tevékenység

Visszatérve a fő kérdéshez, hogy miben is áll a horgászat lényege, a következő összefoglaló választ lehet adni. A horgászat a halfogáson túl, a magyar horgászok számára egy olyan rekreációs tevékenység, melynek gyakorlása során a szabad levegőn, barátokkal, családdal eltöltött idő nagy hangsúlyt képez. A kérdések feltétele során arra is kitértek, hogy mi tenné még élvezetesebbé a horgászatot, illetve a horgászati feltételek javításában milyen tényezők fontosak. A horgászok 72%-a szeretné, ha több szabadideje lenne a horgászatra. A több halfogás, és az egyszerre több területre érvényes engedélyek megváltásának lehetősége – egyenlő arányban – a horgászok 50 %-ának lenne fontos. A több halfogás tehát második helyre került, szemben a több szabadidővel melyből arra lehet következtetni, hogy a horgászati tevékenység sikeres megítélésében nem a halfogás mennyisége a leginkább döntő. Az olcsóbb horgászcikkek megléte horgászaink 43 %-ának segítene a horgászatuk még élvezetesebbé tételében. Az intenzívebb egyesületi élet a válaszadók 21 %-ának lenne fontos, ugyanakkor 28 % számára lényegtelen tényező. A horgászati feltételek javításában mit is ítéltek fontosnak a horgászok? Az orvhorgászat elleni erélyes fellépést a válaszadók 95 %-a a tartja legszükségesebbnek. (Egyesületünkben is). Ezzel összefüggésben áll a második legfontosabb szem-pont – 86 % - a természetes élővilág megőrzése. Az első kérdéshez kapcsolódik a halőrzés kérdése. A halőri ellenőrzések gyakoriságát horgászaink 65 %-a szorgalmazná. Sokan, a megkérdezettek 49%-a a vízen közlekedő járművek számát csökkentené. A kormoránok kártétele még úgy tűnik horgászaink előtt még nem jelent olyan súlyos problémát, mint a vízkezelő szervezeteknek, ugyanis a megkér-dezettek 39 %-a tartja fontosnak, míg 25 %-ának ez nem lényeges kérdés. A tilalmi idők növelésével horgászaink 69 %-a úgy vélekedik, hogy a hobbitevékenység feltételeinek javításához ez lényegtelen, velük szemben csupán 6 % tartja az egyik legfontosabb tényezőnek. Összegezve az mondható, hogy a horgászati feltételek javításában, illetve a még sikeresebb horgászathoz az öt legszükségesebb tényező sorrendben a következő:
  1. Az orvhorgászat elleni hatékonyabb fellépés
  2. A természetes élővilág megőrzése
  3. Több szabadidő
  4. Halőri ellenőrzések gyakoriságának növelése
  5. Több halfogás, illetve egyszerre több területre érvényes engedélyek.
A fenti tényezőket két kategóriába sorolhatjuk. Az egyik csoportba tartozó tényezők a természetes élővilág megőrzését célozzák, mely a magyar horgászok számára tehát a legfontosabb, hiszen a fokozott halőri ellenőrzés és az orvhorgászat elleni fellépés is ezt a célt szolgálják. A másik kategória elemei pedig a horgászat szempontjából érdekes tényezők: a több halfogás, a területi engedélyek érvényességének kibővítése, valamint több szabadidő.

V. A vízparton innen, horgászaton túl

A kérdőíven egy úgynevezett megjegyzések rovat is szerepelt. Itt lehetett egyebek közt kifejteni azokat a feltételeket, melyek horgászaink szerint a kellemesebb, sikeresebb horgászatot segítenék elő. A legtöbben – bár nem mindenki élt a lehetőséggel – a horgászati feltételek jobbá tételében a halászati tevékenység korlátozását emelték ki, közel ugyanannyian a halőri ellenőrzések gyakoriságát hangsúlyozták. Ezek után következtek a vízpart a környezet védelmére irányuló megjegyzések, például a szemetelés csökkentésének fontossága. És ismételten a halállomány megőrzése, az orvhorgászok elleni fokozottabb fellépés szükségessége. A következő fejezet választ ad arra, hogy a horgászat a vízparton túl (direkthorgászaton túl ) mennyire van jelen a hétköznapokban, vagy más alkalomkor a horgász részt vesz-e más, de a horgászathoz kapcsolódó tevékenységben. Társadalmi munkában a megkérdezettek 53 %-a vett részt. Éves átlag szintjén 31 órát fordítottak ilyen jellegű tevékenységre, ami 8 órás munka-időben négy napos elfoglaltságot jelent. A horgászathoz köthető egyéb szabadidős elfoglaltságok keretében felmérésre kerültek a kifejezetten horgászati célú, 3 napnál hosszabb időtartamú belföldi és külföldi kirándulások gyakorisága és jellemző helyszínei.

Családdal és barátokkal

A horgászok 33 %-a vett részt az elmúlt évben ilyen jellegű kiránduláson. A horgászat – a horgászcélú kirándulások gyakoriságából következően – mint kikapcsolódás, sőt mint nyaralás a család életében is jelen van, ugyanis a horgászok 18 %-a családdal vesz részt a horgászkirándulásokon. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy ugyancsak 18 % azok arányai is, akik barátokkal töltik el a horgászatra irányuló kirándulásokat. Vizsgálatra került az is, hogy mi az ami motiválja a horgászokat a kirándulásra. Legtöbben, a horgászok 53 %-a, más tájak megismerése céljából utazik. Második motivációs tényező a családdal vagy a barátokkal való együttlét 43 %. A kikap-csolódást, mint a kirándulás egyik legfontosabb elemét jelölte meg a horgászok 42 %-a. Érdekes, hogy a „jó fogás” céljából csak 31 % indult el horgászkirándulásra azaz a kifejezetten horgász-célú kirándulás kisebb mértékű, mint más tájak megismerése, vagy a családdal barátokkal való együttlétre irányuló. A belföldön eltöltött horgász-kirándulás (94 %) jóval több mint a külföldi utazás. A felmérés kitért a horgászok horgászati kiadásaira is. A megkérdezettek átlagosan 147 329 forintot költöttek 2005 évben horgászatra. Ennek átlagos megoszlása: horgászkellék 10.000, etetőanyag és csali 14.000, területi engedélyek, tagsági díj 24.000, a horgászathoz kapcsolódó közlekedés 23.000, egyébb költségek 20.000, horgászathoz kapcsolódó szállás 26.000, horgászfelszerelés 30.000 forint. A kiadások jelentős része a horgászturizmushoz kapcsolható (szállás, közlekedés, engedélyek stb.), másrészt a felszerelés bővítését, pótlását realizálja. A tanulmány kivonatának elkészítésénél azokkal a kapcsolódó fejezetekkel foglalkoztam, amelyek megtalálhatók egyesületünk fejlesztési elkép-zeléseiben. Ilyen a ifjúsággal való fokozottabb foglalkozás (táborozás stb.). A horgászturizmus adta lehetőségek kihasználása (egyesületi camping, motel kialakítású vendéghorgászat). A társadalmi munka szükségessége, fontossága (különös tekintettel a költségkímélő hatására). A horgászat célja, jelene, jövője fejezetben felvetett témák szerintem horgászaink számára is sok fontos ismert, vagy éppen másként gondolt adatot, továbbgondolásra alkalmas felvetést tartalmaztak.

A tanulságok összegzése

A felmérés igyekezett a magyarországi horgászati szokásokat minél reprezentatívabban bemutatni, melyhez hozzájárult a válaszadók magas létszáma is, hiszen az összes regisztrált horgász (315.677 fő) 1.34%-a küldött vissza értékelhető kérdőívet. Összefoglalva elmondható, hogy a korábbi évek felméréseivel összevetve a horgászat gyakor-latában, vagyis a horgászattal töltött napok számában, a technikai ismeretek elsajátításának körülményeiben, a kedvenc halfajok és a technikák területén lényeges változás nem történt. A szabadidős tevékenység tekintetében viszont történt átalakulás, gondoljuk itt a horgászat sikeréhez szükséges különböző tényezők fon-tosságának sorrendjére, valamint a kifogott hal megtartásának, vagy visszaengedésének szokásá-ra. Horgászaink többsége számára ez a hobbi nemcsak magát a technika gyakorlását és a zsákmányszerzést jelenti, hanem egyre fontosabbá válik a természetben eltöltött idő és a barátokkal, családdal, családtagokkal való együttlét lehetősége. Sokkal nőtt azon horgászok száma is, akik akkor is jól érzik magukat a vízparton, ha hal nem is kerül a horgukra A kifogott, hazavitt hal pedig már nem elengedhetetlen feltétele a horgászatnak, hiszen egyre többen csak alkalomszerűen tartják meg, vagy – bár ennek mértéke még nem olyan magas – egész egyszerűen visszaengedik a zsákmányt. A felmérés adataiból egyértelműen látszik, hogy a horgászaink nagyjából fele szívesen vesz részt más, de a hobbihoz fűződő rendezvényeken, mely azt mutatja, hogy a horgászat mint hobbi nem csak a vízpartig terjed, hanem más szabadidős tevékenységet is vonz, amely növeli a horgászat rekreációs jelentőségét. Az események, rendezvények leggyakrabban az egész családot is érintik, például évadnyitó rendezvények, főzőversenyek, horgászversenyek. A magyar horgászok számára tehát a horgászat mint hobbi a konkrét célján, a halfogáson, a zsákmányszerzésen túlmenően egy olyan szabadidős tevékenység, melynek gyakorlása során a természetben, a vízparton eltöltött kellemes óráknak, a barátokkal és/vagy családdal való együttlét lehetőségének nagy jelentősége van. Emellett más hozzákapcsolódó elfoglaltságot is vonz, elősegítve ezzel a kikapcsolódás és a családi vagy baráti közös rekreáció lehetőségének megteremtését. A felmérést és a tanulmányt készítők összegzése világos és elgondolkodtató lehet egyesületi horgászaink számára is.
Joomla templates by a4joomla