VII. évfolyam 1. szám 2006. augusztus

A stégek jogi helyzete

Mint köztudott a stégek, vízilétesítmények jogi helyzetét törvény szabályozza. Ennek alapján a Vízügyi Igazgatóság kezdeményezésére a HoltMarcalon is felülvizsgálatra kerül a stégek jogállása (fennmaradása). Jelenlegi ismereteink szerint az alábbi lehetőség adott horgásztársaink részére:

  1. Vállalják a fennmaradási engedély megszerzésével járó kötelezettségeket
  2. Elbontják a stégüket és partról horgásznak a házi horgászrendünknek megfelelően, a meglévő tanyahelyrendszer szerint,
  3. Elbontják a stégüket és csónakos horgászatot folytatnak a meglévő tanyahelyrendszer szerint.
Megjegyezendő, hogy a stég elbontása esetén annak anyagát a stégtulajdonos köteles a vízpartról maradéktalanul eltávolítani.

A stégek ügyintézésének rendjéről, szabályairól:

Meglévő stégek fennmaradási engedélyének megszerzési ügyrendje.
  1. Az egyesületi nyilvántartás szerint (melyet a HE, küld meg) a Vízügyi Igazgatóság írásban megadja a vagyonkezelői hozzájárulást a tagoknak
  2. Be kell szerezni a parti földek tulajdonosainak hozzájárulási nyilatkozatát. A Horgász Egyesület a nyilatkozatok beszerzésénél közreműködik a tulajdonosokra vonatkozó információ megadásával.
  3. A meglévő nyilatkozatok csatolásával a kérelmet rövid műszaki leírással – a HE.-nél beszerezhető - be kell nyújtani a helyi önkormányzat (Győr) Építéshatósági Irodájához engedélyeztetés céljából.
  4. A városi önkormányzat jegyzője névre szólóan megadja az engedélyeket.
  5. A mederhasználati szerződés megkötése a Vízügyi Igazgatóságnál a meglévő engedélyek birtokában.
Magán víziállás létesítése:
Csak vízparti ingatlan birtokában, parti bejáróval létesíthető ott, ahol ez vízgazdálkodási szempontból megengedhető és azt az önkormányzat helyi rendelete megengedi. (A Holt-Marcal esetében ez nem áll fenn). A víziállás csak idényjellegű, felépítmény nélküli, legfeljebb 10 négyzetméter alapterületű lehet. A víziállás megközelítésére föld, beton, vagy kőmóló nem építhető. Parti ingatlanhoz általában csak egy víziállás létesíthető. Ha az ingatlan több tulajdonostárs megosztva, vagy a jogi személy által üzemeltetett intézmény használói közösen használják, ugyanahhoz az ingatlanhoz több víziállás is létesíthető. Az új víziállás létesítése előtt a helyi önkormányzatnál be kell nyújtani a létesítési kérelmet a stég műszaki dokumentációjával (rövid műszaki leírás, pontos tervrajzával, a vízparti ingatlan telekkönyvi kivonattal) és a szükséges illeték csatolásával. A Holt-Marcal Vízfelülete a Magyar Állam tulajdonában, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. A 120/1999. (VIII.06.) Korm. Rendelet 6.§ (2) bekezdése alapján az igazgatóság kezelői hozzá- járulásának megadását mederhasználati szerződés megkötéséhez kötheti. A szerződés alapján, a stég vízterületből elfoglalt mérete után mederhasználati díjat állapít meg. Az igazgatóság a mederhasználati díjat jelenleg a stégfej területe alapján állapítja meg, a stéghez vezető bejáró területe ebbe nem számit bele.
A szerződés megkötése
Az érvényes mederhasználati szerződés megléte a fennmaradási engedély kiadásának, melyet a helyi önkormányzat ad ki. A szerződés megkötéséhez a tulajdonos személyes megjelenése szükséges, mivel a szerződést alá kell írnia. Akadályoztatás esetén szabályos meghatalmazás (két tanú stb.) megbízott képviselő is eljárhat a tulajdonos nevében. Meghatalmazással a házastársnak is rendelkeznie kell az ügyintézés során.A szerződéskötéshez a stég adatainak ismerete (hely, szelvényszám, méret) és személyi igazolvány szükséges.
Lejárt fennmaradási engedélyek meghosszabbítása:
  • Még a stég fennmaradási engedélyének lejárta évében, kellő időben fel kell keresni a helyi önkormányzatot, ahol a
  • kérelmezni kell a stég fennmaradását. A kérelmet illetékbélyeggel kell ellátni, ennek összegéről az önkormányzatnál kell érdeklődni. Az önkormányzatot tájékoztatni kell bárminemű változásról, ami a stéggel kapcsolatos. (Pl. Méretváltozás).
  • A Vízügyi Igazgatóságot is fel kell keresni új mederhasználati szerződés megkötése érdekében, hisz ez a feltétele az engedély meghosszabbításának.
  • Az új engedélyt az önkormányzat adja ki, miután a szakahatóságok hozzájárulását kikérte, és a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a kezelői hozzájárulást megadta.
  • Az Igazgatóság – mint kezelő – akkor járul hozzá a stég további fennmaradásához, ha az a vízgazdálkodási érdekeket nem sérti és a tulajdonos érvényes mederhasználati szerződéssel rendelkezik
  • Miután a stégtulajdonos az önkormányzatnál beadta a fennmaradási kérelmet és megkötötte a mederhasználati szerződést a környezetvédelmi és vízügyi igazgatósággal, más teendője nincs. A határozat kiadása a stégek felmérése, a szakhatósági állásfoglalások megadása stb. miatt hosszabb időt igénybe vehet. A fennmaradási enágedélyt az önkormányzat a tulajdonosnak és a vízügyi igazgatóságnak is megküldi. A Vízügyi Igazgatóság a határozat kézhezvétele és jogerőre emelkedése után küldi meg a csekket és a számlát a tulajdonosnak. Jelenleg a szakhatóságok vizsgálják az egyszerűsített törvényi eljárás lehetőségét.
 

Jószomszédság ...

Egyesületi tagjaink közül sokan érdeklődtek a vízparti közlekedés szabályairól különös tekintettel a horgászati joghoz kapcsolódó szolgalmi jog tartalmáról. Személyes megkeresések esetén szóbeli tájékoztatást adtunk. Úgy gondoljuk, hogy e téma minden egyesületi tagot valamilyen formában érint, ezért e helyütt is tájékoztatjuk tagságunkat. Mint köztudott a Nádorvárosi HE által halászatilag hasznosított Holt-Marcal vízterülete több parti birtokos területével határos. Így van állami, magán, legelőbirtokosi vízparti tulajdon. Egyesületünk 70 éves történetében az utolsó tíz évet leszámítva nem volt probléma a vízparti közlekedést illetően a parti birtokosokkal. A közel 8 kilométer hosszú partszakaszon most is csak az úgynevezett "görög birtok" mentén van a tulajdonosnak kibékíthetetlen ellentéte, és egyet nem értése a horgászokkal a vízparti közlekedés miatt. Az 1997 évtől hatályos halászatról és horgászatról szóló törvény kimondja, hogy a halászatra jogosultat a halászati, horgászati szolgalmi jog megilleti, mely szerint az érintett ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy a horgászati tevékenységet folytató az ingatlanon keresztül a vízhez eljusson. Ezen jogunkat korlátozza a birtok tulajdonosa azáltal, hogy árokásással akadályozza horgászaink vízparti közle-kedését. Ezen túlmenően az utóbbi fél évben különböző fórumokon tett feljelentést ellenünk a következő témákban:
  • Kerítésbontás miatt a polgármesteri közigazgatási hivatalnál
  • Stégfennmaradások ügyében a Polgármesteri Hivatal Építésügyi Hatóságánál,
  • Kerítésrongálás miatt a Városi Rendőrkapitányságnál.
A felsorolt bejelentésekről meghallgatási jegyzőkönyvek készültek és határozatok születtek. Egyesületünket elmarasztaló határozat nem született. A telekhatár egyértelműsítése végett kértük a görög birtok tulajdonosát engedje meg, területéről a birtokhatár kitűzését. Ehhez nem járult hozzá. Ezt követően a vízparti kerítése mentén akkora méretű árkot ásatott, amely akár tankcsapdának is megfelelő lenne. Mindezt tette úgy, hogy ezzel olyan helyzetet hozott létre, mely alkalmas súlyos baleset elszenvedésére. A kiásott gödröt nem jelölte, esti sötétben a gödör széle nem látható. Árok kiásásával tagjaink vízparti szolgalmi jogával való élését gátolja. Ezért Egyesületünk a Városi Bírósághoz fordult a jogsértő magatarás megszüntetése érdekében. Felháborítónak tartjuk azt a rossz szándékú sugalmazást amely egy újságíró bevonásával irányult egyesületünkre és annak tagjaira. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az egyesületünkhöz címzett kérdéseket:
  • Értesüléseim szerint Önök álltak (állnak?) vitában az Achilles park tulajdonosaival.
  • A véleményüket, álláspontjukat szeretném kérni a park kerítésének minap történt kifűrészeléséről, illetve az elhullott (megfojtott/ agyonvert) vidrával kapcsolatban, amelyet a park homokozójában találtak ezt követően.
  • Látnak-e összefüggést a tulajdonos sokorói erdejének kigyulladása, illetve az ugyanaznap éjszakai kerítésfűrészelés között?
  • Hajlanának-e arra, hogy a vízpartra a telektulajdonos által meghatározott helyen és módon jussanak el, vagy attól teljesen eltérő módon értelmezik szolgalmi jogukat?
Röviden ennyit kálváriánkról amit a görög-birtokon történő közlekedés miatt elszenvedünk. Ezen történések tükrözik egyes szomszédi viszonyainkat és lehetetlen helyzetünket. Ezek megítélését tagjainkra bízzuk. Dönt majd a bíróság.
 

Vidra ismeretek

A vízterületünkön is megtalálható vidrákkal kapcsolatosan kerestem információkat az Interneten, amikor rátaláltam Lanszki József adjunktus úr e témában végzett tevékenységét ismertető oldalakra. Nem haboztam sokáig, Megkerestem őt az alábbiakban közölt levéllel. Válaszában olyan alapinformációk olvashatók, amelyek úgy gondolom mindannyiunk ismereteit gazdagítják ezzel a vizünkben is megtalálható élőlénnyel kapcsolatosan.

"...Tisztelt Adjunktus Úr ! Információ kéréssel fordulok Önhöz. Horgászegyesületünk az őszi telepítés után két hét horgászati tilalmat rendelt el. Mivel ilyenkor a part csendesebb a szokottnál, a társadalmi halőreinket felkértük a vízterületen élő vidra populáció "felmérésére". Kértük őket, hogy lehetőleg megzavarásuk nélkül próbálják az egyedszámukat megállapítani. A terület ideálisnak nevezhető az állat szempontjából. A közel 40 hektárnyi vízterület jórésze maximum másfél két méteres mélységű, de vannak ennél sekélyebb területek is. A vízfelület egyrészén tökleveles területek is megtalálhatóak. Szeretnénk közelítő számítást végezni annak érdekében, hogy megállapíthassuk a vidrák táplálékaként hasznosuló halmennyiség nagyságát. Ehhez szükséges lenne az egyedek napi átlagos táplálékmennyiségét mutató adat. Ezt sajnos nem sikerült megtalálnom a számomra hozzáférhető Internetes oldalakon..."

Lanszki úr válasza nem váratott magára sokáig. Ismeretlen megkeresésemre 48 órán belül az alábbi választ adta:

"...Köszönöm vidrával kapcsolatos megkeresését. Igyekszem válaszolni. A vidra egyedszám megállapítása hagyományos módszerekkel eléggé kétséges eredményt adhat, ugyanis nem lehet tudni, mennyire biztosak azok a nyomjelek amiket a terepen találtak a felmérők 1-2 területbejárás alatt. Pl. a vízparti sok vidracsapa akár egyetlen vidrától is származhat, vagy fordítva, ha nem megközelíthető helyeken hagyja a vidra a jeleit, úgy tűnik, mintha nem, vagy csak alkalmanként fordulna elő a területen. A közvetlen megfigyelés csak alkalomszerű lehet, de fontos. Vannak hazai genetikai vizsgálati eredményeink, továbbá több éves monitorozásból származó relatív sűrűségváltozás adatok. Minden halfaj összetételre és sűrűségre, vízfelület kiterjedésre sajnos nincs adat, de néhány fogódzó létezik az átlagos, legkisebb ismert egyedszám megállapításához. Például az egyik "intenzívebb jellegű" haltermelést folytató halastavon minimum 4,6 vidra jutott 100 ha élőhelyre, míg egy extenzív tórendszeren 1,8 vidra jutott 100 ha élőhelyre, genetikai vizsgálat alapján. Mindkét esetben ideális volt a víz környezete a vidrák számára (pl. nádas szegély, erdőszél, bokorfüzes, ill. az emberi jelenlét minimális volt).
A kifejlett vidrák napi táplálékszükséglete kb. 1 kilogramm, aminek döntő részét hal teszi ki. A kérdés akkor válik lényegessé, amikor a gazdálkodók (halászok, HE) azt is szeretnék tudni, hogy miből is áll a vidra tápláléka. Ekkor válik csak láthatóvá a vidra területen betöltött "szerepe". Az egyik kavicsbánya tó rendszeren például a vidra haltáplálékának 60%-át törpeharcsa tette ki (100 kg elfogyasztott halból 60 kg törpeharcsa), ugyanakkor a horgászati szempontból fontos ponty és csuka összesen 5%-ot, a többi részt pedig ezüstkárász és apró keszegfélék tették ki. Más típusú területekről is vannak adatok. Élőhelytől függően, a vidra haltáplálékának 70-90%-át 10 dkg-nál kisebb halak alkotják. Ez az ami nem kerül szem elé, csak vidraürülékből mutatható ki (ahogy a nagyobb halak is jól kimutathatók). A vízparton járva főként a nagyobb halak (kb. fél kilónál nagyobbak) maradványait láthatjuk, mert ezeket viszi ki a vidra, mivel a vízben úszva nem tudja elfogyasztani. Ezek azonban az összes haltápláléknak 1-3%-át teszik ki (a fennmaradó rész 0,1-0,5 kg közötti hal).
Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban sokkal bővebb információ, tapasztalat áll rendelkezésre, amit ha kéri, kinyomtatva szívesen megküldök postai úton...."

Természetesen éltem az utolsó mondatokban felajánlott lehetőséggel. A megküldött anyag alapján jelenleg két fiatal egyetemista végez vidra populációt felmérő munkát a kezelésünkben lévő vízterületen. Mindketten szakdolgozatuk témájává választották ezt a kutatási területet. Kérem a tisztelt horgásztársakat, segítsék a munkájukat ha összefutnak velük a parton. Munkájuk sikere nem csak az ő személyes szakmai érdekük, az egyesület is hasznos információkhoz - adott esetben drága pénzen kapható információkhoz - jut, melyek további pályázataink sikerét alapozhatják meg. A sikeres pályázatok pedig - azt hiszem nyílt titok -, a vízterület további halasítási tevékenységéhez nyújtanak pénzügyi forrásokat.

Máj Zsolt  

Versenyek 2006 -ban

Ez év április 22-én tartottuk meg szokásos gyermek és ifjúsági horgászversenyünket az úgynevezett Merkúr-tavon. A versenyen 26 gyermek és 15 ifjúsági korú tagunk vett részt. A kellemes környezetben jó hangulatú versenyt sikerült lebonyolítani. Kár, hogy a halak ez nem vették figyelembe, ugyanis nem voltak nagyon kapókedvüknél. Fiataljaink közül az első hét gyermek és négy ifjúsági helyezett értékes díjak közül választhatott. A többi versenyzőnk sem távozott üres kézzel, ugyanis mindenki kapott egyegy kisebb értékű horgászeszközt. A díjakhoz a marcalvárosi Tímár horgászbolt etetőanyagot adott ajándékba.

Május 28.án a Megyei Intézőbizottság ugyancsak a Merkúr-tavon tartotta meg a megyei gyermeknapi horgászversenyét nagy sikerrel. A kedvezőtlen időjárás ellenére a gyermekek jól érezték magukat, ráadásul a halak is jó kapáskedvet mutattak. A versenyen résztvevők valamennyien díjat, vagy valamilyen aján-dékot kaptak.

Június 18.án megtartottuk hagyományos felnőtt horgászversenyünket a gátőr kanyarban. A versenyen 78 fő vett részt, közülük öt hölgyversenyző. A végre esőmentes időjárásban lebonyolított versenyen a résztvevők 157,3 kilogramm halat fogtak, ami a korábbi évekhez viszonyítva jelentős előrelépés. Több év után először fordult elő, hogy a versenyen sikeres ponty és amurfogások is történtek, emelkedett e fehérhalfogás de törpeharcsa is bőségesen akadt horogra. Jellemző a fogási eredményekre, hogy 4,5 Kilogramm kifogott hallal már nem lehetett az első 10 helyezett közé bejutni. Az első három női és az első 10 férfi versenyző értékes díjak közül választhatott. A díjak mellé a Tímár horgászbolt etetőanyag csomagot ajándékozott.

Joomla templates by a4joomla