VI. évfolyam 1. szám 2005. április

Küldöttközgyűlés - fontos döntések

Egyesületünk idei küldöttközgyűlése új vezetőséget választott és számos a horgászrendet és a vizterületet érintő döntést hozott. Ezért kérjük olvassa el az alábbi beszámolót és az újság többi cikkében szereplő információkat is.
Az idei év eleje eseménydúsan telt egyesületünknél. Az alapszabálynak megfelelően küldöttválasztó jelölőgyűléseket tartottunk, ahol a leköszönő vezetőség nevében Sándor András az egyesület elnöke ismertette a megjelent tagokkal az elmúlt négy esztendő eredményeit, gondjait. Ezeket a küldöttválasztó üléseket tagjaink lakókörzete szerint különböző helyszíneken tartottuk, váltakozó érdeklődés mellett. Itt választottuk meg azokat a küldötteket is, akik az elkövetkező négy esztendőben képviselik a tagságot az egyesület különböző fórumain. Feladatuk hogy a horgászok és a vezetőség közti információáramlást is segítsék, továbbítsák a tagság észrevételeit, javaslatait, valamint az, hogy a küldöttközgyűléseken képviseljék a tagságot. Az idei küldöttközgyűlésre, amely egyben tisztújító közgyűlés is volt március 6-án került sor Győrött a Nádorvárosi Közoktatási Központ (Kálvária u. 20) tornatermében. A megválasztott 86 küldöttből 71 jelent meg a közgyűlésen, amely a korábbi évek gyakorlatához képest javulást mutatott. Így Sándor András elnök megállapíthatta, hogy a küldöttgyűlés határozatképes, hiszen ehhez már 44 küldött jelenléte is elegendő lett volna. Az elnök üdvözölte a vendégeket, köztük Takács Antalt, a Megyei Sporthorgász Szövetség ügyvezető elnökét, valamint a megjelent küldötteket.

Titkári beszámoló
A tanácskozás a régi vezetőség beszámolójával kezdődött, melyet a titkár Szabó József ismertetett a résztvevőkkel. A taglétszám most már évek óta stabilnak mondható. Tavaly 901 felnőtt tagunk volt, 1993-ban 905, az ifjuságiak száma tavaly 61 volt, a gyermekhorgászoké pedig 135. A kilépők (elhalálozottak) és az újonnan belépők száma egyensúlyban volt. A vízterületünk nagyobbik részén kötött tanyarendszer működik, mely sok előnnyel, de néhány kötelezettséggel is jár. Tavaly a tanyaigényeket ki tudtuk elégíteni, 35 igénylő volt, közülük 8 meg sem jelent a tanyakiosztásokon. Sor került a tanyák állapotának felmérésére is, bár a korábbi évekhez képest javult a helyzet, de meg kellett állapítani, hogy még mindig szépszámmal vannak nem kellő állapotú, balesetveszélyes stégek, tanyahelyek. Ezen mindenképpen változtatni szükséges. Annál is inkább, miután külső szervek is beleszólhatnak a tanyák fenntartásába, így az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a jövőben bérleti díjat kíván szedni a tanyahelyek után. Annak ellenére, hogy a vízparti beszámolók számos nagy hal fogásáról regélnek, hivatalosan egyetlen rekordfogásról érkezett az egyesülethez 2004-ben bejelentés. Szabó Antal horgásztársunk a Gátőr-kanyarban 47 kilogrammos harcsát fogott. Ugyanakkor a gondjaink szaporodtak, megjelentek vízterületünkön a kormoránok, egyelőre csak 10-15 fős csapatokban és szerencsére a horgászok el tudják őket riasztani. De a jelenlétük mindenképpen aggasztó, hiszen a Szigetközben máris nagy károkat okoznak. Ugyancsak károsítják a halállományt a vízterületünkre betelepült vidrák, ezek kártételének ellensúlyozására országos szerveknek segítségét kértük. Fontos volna, hogy tagjaink jelezzék a vezetőség számára, ha vidranyomokat, vagy vidra okozta kártételt látnak. A környezetvédelemben igazán nem tudtunk előbbre lépni, a vízpart rendbe tételére környezetvédelmi napot szerveztünk, ezt a Villantóban is meghirdettük, felkészültünk zsákokkal, egyéb eszközökkel, de mindössze nyolcan jelentek meg, közülük hét a vezetőség tagja volt. Ez a nagyfokú érdektelenség érthetetlen. A Holt-Marcal elöregedése közismert, tavaly június 28-29-én a Gátör-kanyarban kb. 150 kilónyi halpusztulást észleltünk. A MOHOSZ laborba elküldött és a környezetvédelem által bevizsgált vízminták alapján káros anyagot a víz nem tartalmazott. A halpusztulás hidrometeorológiai okokra vezethető vissza. A MOHOSZ laborral szerződésünk van a vízminták rendszeres vizsgálatára. Sajnos a vízminőséget mindenképpen befolyásolja, hogy a Holt-Marcal felső részén lévő horgászfalu szennyvízét beleeresztik a vízbe. Nagy szerencsére az ETO vízen tömegesen megjelenő békalencse tavaly megállt az egyesületünk vízterületének határánál, de nem tudni, mi lesz az idén. A decemberi számban megjelent írásban részletesen elemeztük az egyéb gondokat is, melyek a vízminőséget rontják, s kitértünk a megoldás lehetőségeire is.

Horgászversenyek, telepítések
Tavaly június 27-én tartottuk a házi felnőtt horgászversenyt, melyen hatvankilencen vettek részt, tíz férfi és két nőversenyző kapott értékes díjakat. A gyermek háziversenyt április 29-én tartottuk mérsékelt érdeklődés mellett. A megyei szövetség a vízterületünkön rendezte meg a megyei gyermeknapi versenyt. Ezenkívül versenyzőink részt vettek a megyei ifjúsági vetélkedőn, valamint a profi horgászversenyen is. Immár hagyományos hogy évente ifjúsági horgásztábort rendezünk, melyre tavaly Balatongyörökön került sor. Külön köszönet azoknak a tagoknak, akik a jövedelemadójuk 1 százalékának felajánlásával segítették az ifjúsági sportlehetőségeket. A telepítésekkel és a visszafogásokkal ebben a Villantóban külön cikk foglalkozik, így a tavalyi főbb telepítési adatokat szeretnénk csak a titkári beszámolóból idézni. 2004 április 9.-én 800 kilogramm egynyaras ponty került kihelyezésre, ez körülbelül négyezer kisponty kihelyezését jelentette. 2004 november 3-án 6300 kilogramm háromnyaras pontyot, 2000 kilogramm kétnyaras vegyes hal, 200 kilogramm (kb 1300 darab) compót telepítettünk. 2004 november 17-én 279 kilogramm kétnyaras csuka, 100 kilogramm tenyészcsuka telepítésével igyekeztünk megalapozni a rablóhal fogást. November 18-án 2400 kilogramm kárász került a vízünkbe. Összesen a kihelyezett hal mennyisége 12 500 kilogramm, értéke 5 486 000 forint volt. A leadott fogási naplók (90%) szerint a kifogott halmennyiség összesen 14 311 kilogramm hal volt. Ebből 5274 kilogramm a ponty, 3570 kilogramm az vegyes hal, 818 kilogramm a süllő, 562 kilogramm a csuka, a többi pedig az egyéb kategóriába eső hal. Egy főre jutó fogási eredmény a saját vízterületen 17,61 kilogramm. Megjegyezzük, hogy 128 tagunk üresen adta le a naplót. Egyesületünk az elmúlt években elég számottevő vagyongyarapítást hajtott végre. A rendelkezésre álló területen elkészült az új tanyaház, amely nem csak a tagság kulturált ügyintézését, hanem az ifjusági és horgásztáborozás lehetőségét is megteremti. Köszönetet kell mondani mindazoknak, akik a tanyaház építését társadalmi munkával is segítették. Ezt követően Friesz Gyula gazdasági felelős, Cseh Zoltán a felügyelő-bizottság elnöke, Horváth Imre a fegyelmi bizottság elnöke, Hegedűs Kornél ifjúsági felelős számolt be az elmúlt évről.

Az elnök helyzetértékelése
Sándor András, az egyesület elnöke az elmúlt évek tapasztalait, illetve a küldöttválasztó közgyűléseken elhangzott felvetéseket elemezte. Kiemelte, hogy az utóbbi években a telepítés meghaladta az évi száz mázsát, amelyet céltudatos gazdálkodással, kemény alkúkkal, valamint az egyéb források, mint például a Hanza Bt. valamint a Pintér Szállítmányozási Kft. Szponzori támogatása révén sikerült elérni. Bízunk benne, hogy idén tovább növekszik a szponzorok száma és ezzel a halasításra használható összeg mértéke. Az elmúlt öt évben tucatnyi pályázatot adtunk be, amelyeken közel egy millió forintot sikerült elnyerni. Az elnök a kudarcok között említette a Patkó helyzetét, amely jó helyszíne lehetett volna a halnevelést, de néhány horgász miatt ez meghiusult és a vezetőség sem volt elég következetes ebben a kérdésben. A küldöttválasztó részközgyűléseken akadt terület, ahol csak a meghívott horgászok 10 százaléka jelent meg. Ennek ellenére számos javaslat, észrevétel megfogalmazódott. Szinte mindenütt téma volt a halőrzés, mondván, azok a tagok, akik ezt önként nem vállalják, akkor anyagilag vállaljanak terheket. A másik sokat emlegetett kérdés a törpeharcsák elszaporodása volt, a tagok szerint megoldást kellene keresni a gyérítésre (az ivadék szákkal történő kiemelése, varsázás). A varsázás, ahhoz hogy megfelelő hatása lehessen közel háromszáz varsa kihelyezését igényelné, melyeknek az ára, a kezelése sok millió forintba kerülne. A vízminőség problémáiról Márkus Gergely számolt be, aki diplomamunkáját az egyesületünk területén végzett felmérésből írta. A csikkek elszórásától kezdve a nagymennyiségű etetőanyag beszórásán át a szemetelésig számos vízminőség rontó körülményre felhívta a figyelmet. Sándor András mindehhez hozzátette: a Holt-Marcal rehabilitációjára nagy szükség van, ehhez több tanulmányt is készíttettünk, a legjobb megoldás a Holt-Marcal visszafolyósítása lenne, addig is egyéb megoldásokat kell keresni, ezek közé tartozhat a mederfenék gereblyézése. Az alsó vízterületen aláírásgyűjtés volt, hogy az Alsó vízterületen több halat telepítsenek, mivel sok tanya nélküli horgász csak ott horgászik. Az elnök adatokkal bizonyította, hogy a telepítés létszámarányosan történik. Ugyancsak beadvány érkezett a kifogható halak darabszámának és méretének korlátozására, erről majd a határozati javaslatoknál adunk számot.

Hozzászólások, vita
A hozzászólásokban Veres József az egyesület komoly fejlődésére, a vezetőség munkájára és a tagok egy részének passzivitására hívta fel a figyelmet. Horváth József azt javasolta, hogy a vízparton szemetelő horgászokat büntessék meg. A törpeharcsa gyérítésre az ivadék kimerítését tartaná jónak. A süllőnél pedig a kifogható mérethatár 40 centiméterre való növelését javasolta. Németh Endre alelnök a tájékoztatásban végbement változásokról beszélt (Villantó, Internet, telefonok, stb.) Külön felhívta a figyelmet a küldöttek szerepére, felelősségére, akiktől a tagság joggal várja el, hogy segítsék az információáramlást. Kérte a küldötteket vegyék komolyan a feladatukat. A víz jövőjével kapcsolatban szintén a visszafolyósítás mellett érvelt. És kifejezte abbeli aggályát, hogy a törpeharcsákat igazándiból csak a természet saját ereje, a beltenyészet miatti leromlás tudja majd gyéríteni. Takács Antal megyei elnök elmondta, hogy az idén hetven éves egyesület eredményes működése, az hogy az egyesület ma is a megye meghatározó horgász közössége, a vagyongyarapodás, elsősorban a vezetőség jó munkájának köszönhető. Beszélt a megyei várható fejlesztésekről, melyek elsősorban a Mosoni-Dunát érintik, ha Gönyűnél megépül a zsiliprendszer, a vízszint két métert is emelkedhet. A Vízűgy által tervezett stéghasználati-(helyfoglalási)díjjal kapcsolatban igyekeznek minél kedvezőbb helyzetet kialkudni, ismeretei szerint 20-25 évre ez a díj öt-tízezer forint körül lesz. Molnár Béla azt javasolta, hogy a horgásztanyákon mindenki horgászhasson, a tanya építőjét, fenntartását csak az elsőbbségi jog illesse meg. A szemetet szedje össze az, aki az adott területen horgászni akar. Kifogásolta, hogy a vezetőség választásával, jelölésével kapcsolatban őt személyesen senki nem kérdezte meg. Véleménye szerint minden gyűlésre minden tagot meg kellene hívni. Az alapszabály és a házi horgászrend mófdosításával kapcsolatos javaslatokra reagálva Zsegora Csaba azt javasolta, hogy az elfogadandó változások ne jövőre, hanem még idén tavasszal lépjenek életbe. Orosz Sándor úgy vélte a telepítés után kifogják a horgászok a telepített pontyok nagy részét, ezért heti hat darabra való korlátozást javasolt. Szabó Imre felvetette, hogy ha a kifogható pontyok méretét egyszer már felvittük 35 centiméterre, akkor hagyjuk is úgy. Végül a küldöttgyűlés az egyes javaslatokról a következőképpen döntött.

Határozatok
Kifogható mennyiségre vonatkozó javaslatok:
Ponty napi 2 darab elvitelének engedélyezése: 38 igen, 28 nem szavazat, 2 tartózkodás. Elfogadva.
Ponty heti 6 darab elvitelének engedélyezése: 41 igen, 21 nem szavazat, 4 tartózkodás. Elfogadva.
Amur heti 4 darab elvitelének engedélyezése: 58 igen, 2 nem szavazat, 5 tartózkodás. Elfogadva.
Süllő heti 4 darab elvitelének engedélyezése:65 igen, 0 nem szavazat, 0 tartózkodás. Elfogadva.
Csuka heti 4 darab elvitelének engedélyezése:64 igen, 0 nem szavazat, 1 tartózkodás. Elfogadva.
Fehérhal napi 10 kilogramm elvitelének engedélyezése: 63 igen, 2 nem szavazat, 0 tartózkodás. Elfogadva.
Méretkorlátozások:
Ponty méretkorlátozás 35 centiméter: 65 igen, 0 nem szavazat, 0 tartózkodás. Elfogadva.
Amur méretkorlátozás 50 centiméter: 64 igen, 1 nem szavazat, 0 tartózkodás. Elfogadva.
Csuka méretkorlátozás 40 centiméter: 62 igen, 3 nem szavazat, 0 tartózkodás. Elfogadva.
Süllő méretkorlátozás 40 centiméter: 63 igen, 1 nem szavazat, 1 tartózkodás. Elfogadva.

Egyéb javaslatok
A fogási napló mellékletének 2006 kötelező vezetése 32 igen, 33 nem szavazat, 5 tartózkodás. Elutasítva
A Patkón a fogd meg és engedd vissza módszer minden halfajra: 36 igen, 23 nem szavazat, 5 tartózkodás. Elfogadva.
Az egyesületi tagsági díj és vízterület használati díj együttesen 5000 forinttal történő emelése 2006-tól: 21 igen, 46 nem szavazat, 1 tartózkodás. Elutasítva.
Az egyesületi tagsági díj és vízterület használati díj együttesen 3000 forinttal történő emelése 2006-tól: 58 igen, 4 nem szavazat, 2 tartózkodás. Elfogadva.

Az Alapszabály három apró módosítását a jelenlévők egyhangúlag elfogadták. A méret és darabszám-korlátozások, valamint a Patkón való korlátozás 2005 május 1-étől lépnek életbe. Kérjük, hogy olvassa el, tegye el a Villantóba berakott megváltozott egyesületi horgászrendet, amelyben a változásokat jeleztük.

Ezt követőn Vörös Józsefnek a jelölőbizottság elnökének javaslata alapján került sor az egyesület új vezetőségének megválasztására, itt a szavazás egyhangú volt, ezért a számokat külön nem jelöljük.

A megválasztott vezetőség
   Elnök: Sándor András
   Alelnök: Németh Endre
   Titkár: Horváth Imre
   Gazdasági felelős: Friesz Gyula
   Felügyelő bizottság elnöke: Cseh Zoltán
   Fegyelmi bizottság elnöke: Vass László.

Vezetőségi tagok:
   Szabó József
   Kollár Árpád
   Máj Zsolt
   Harnisch Róbert
   Hiffner Gyula
   Vida Vince
   Pintér András
   Kocsis János

Felügyelő bizottság tagjai:
   Tóth Ferenc
   Gintli Gyula

Fegyelmi bizottság tagja:
   Radics Vilmos
   Veres József
   Kovács György
   Hegedüs Kornél

Megyei küldöttek:
   Sándor András
   Horváth Imre
   Kollár Árpád

 

Mi lesz veled ...

Akár ezekkel a szavakkal is kezdhetném a most következő írást, mintegy folytatásaként az előző számban megjelent, vízterületünk jelenét és jövőjét boncolgató cikknek. Kapcsolódni mindenképpen szeretnék az abban elhangzott gondolatokhoz, de ennek az írásnak néhány az elmúlt hónapokban elindult folyamat adja aktualitását. A vízterületünk állapotát felmérő tanulmányok nem az íróasztalfiók számára készültek. Ezekkel az anyagokkal szeretné az egyesület vezetősége megtámogatni a vízterület állapotának javítását szolgáló elképzeléseit. Ezen dokumentumok alapozhatják meg azt a vízgazdálkodási tevékenységet, amely hosszútávon biztosítja a Holt-Marcal vízminőségének javulását. Ennek a tevékenységnek az elindításaként az elkészült tanulmányok egy-egy példányát eljuttattuk az illetékes vízügyi szervezetekhez, a vízterülettel határos lakóövezetek választott önkormányzati képviselőihez. Mindeközben kerestük azokat a fórumokat, ahol az elképzelések megismertethetők azokkal a szervezetekkel, akik felelősek Győr és régiójának fejlesztési programjáért. Ekkor szereztünk tudomást arról a tervezési folyamatról, amely a legnagyobb hatással lehet a Holt-Marcal állapotára. Többéves adatgyűjtési és elemzési folyamat részeredményeként megkezdődött a Rába folyógazdálkodási projekt nyílt eljárása. Ez a terv a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium 1999. évi kezdeményezése alapján indult el. Kidolgozása közben beépültek elérendő céljai közé az EU 2000. évben elfogadott Víz-Keretirányelv dokumentumában megfogalmazott kritériumok is. A projekt feladata, hogy a Rába vízgyűjtőjén árvízvédelmi, természetvédelmi, lakossági és egyéb szervezetek igényeinek figyelembevételével integrált vízgazdálkodási folyamatot dolgozzon ki. A vízgyűjtő-gazdálkodási program keretében meg kell valósítani a talajvízszint szabályozását, a Rába meder és hullámtér gondozásának folyamatait. Nem utolsó sorban meg kell oldani az élővíz és a mentett oldalon lévő holtágak kapcsolatának problémáit. A dokumentációval való ismerkedés közben egy halom új fogalommal kellett megismerkedni. A teljesség igénye nélkül: szabadon hagyandó sáv, zöldfolyosó, kékfolyosó. Ezek közül az első a Rába hullámterét érintő fogalom. Az árvíz megfelelő szinten történő levezetése érdekében bizonyos területeket ( tipikusan a kanyarulatok által határolt területeket ) szabadon kell hagyni. Az itt lévő erdőket ritkítani szükséges, kívánatos a rét legelő formában való hasznosítás. A másik két fogalom azonban nem áll ilyen messze a holtágaktól. Miért érint minket ez a két folyosó? Egy kicsit bővebben kifejtve a két fogalmat érthetővé válik. A zöldfolyosó a folyó hosszában biztosítja a vízi élőlények, köztük a halak vándorlását. Lehetővé teszi, hogy az egyes populációk találkozzanak, keveredjenek egymással. Ne alakulhassanak ki helyi, belterjes tenyészetek, amelyek érzékenyebbek ( pl. fertőzésekkel szemben ). Nem utolsó sorban biztosítja, hogy a folyóban kialakult tápláléklánc ne szakadjon meg. Ez a zöldfolyosó szükséges esetekben kiléphet a hullámtérből a gátak által mentett oldalra is. A kékfolyosó teljes mértékben a mellékágakat érintő fogalom. Ennek a területnek a feladata, hogy biztosítsa az élő folyó és a betorkolló vízfolyások élettereinek kapcsolatát. Összeköttetést teremtsen a jelentősebb mentett oldali és hullámtéri vizes élőhelyekkel. Ezeket a kapcsolatokat különböző vízi műtárgyak ( zsilipek, hallépcsők ) formájában biztosíthatja a kékfolyosó. Ezek közül a műtárgyak közül jelenleg kettő olyan szerepel a tervben, amely érinti az egyesületünk kezelésében lévő vízterületet. Az egyik hallépcső a felső szakaszon a Marcal duzzasztónál, a másik a Helbényi-zsilipnél szerepel a rajzokon. Ezzel vissza is érkeztünk a kiindulási pontunkra. A Rába Integrált folyógazdálkodási rendszere itt kapcsolódik a Holt-Marcal vízterületéhez (is). Ezen a ponton lép be a holtág, mellékág rehabilitáció kérdése. Természetesen ez a folyamat egy alakuló, változó tervet jelent. Napjainkban az érdekelt lakossági és szervezeti igények felmérése folyik. A felmerülő ötletek szakmai elbírálás után épülhetnek be a tervbe. Ez az egyeztetés lakossági fogadóórák, valamint szakmai egyeztető fórumok keretében zajlik. Nem éppen pozitív érdekesség, hogy a napokban lezajlott győri lakossági fórumon a Sobor község �en alapított Rába szövetség, valamint egyesületünk volt jelen. A Rába projektet jelen szakaszában a vízügyi szervezetek és a WWF magyarországi szervezete gondozza, természetesen hozzájuk is eljuttattuk a cikk elején említett dokumentumokat. A WWF �n keresztül egyesületünk meghívást kapott a következő szakmai egyeztető fórumra. A jövőben is arra törekszünk, hogy az esetleges országos projektekhez, pályázati lehetőségekhez kapcsolódva javítsuk a vízterületünk állapotát.
Máj Zsolt

Új információs csatornák

A Területi Csoportgyűléseken és a Küldöttközgyűlésen több sporttársunk is felvetette, hogy a tájékoztatás és az információáramlást bővítsük ki valamilyen formában. Az igényeknek meg-felelően tanyaszám szerinti csoportosításban közöljük azok névsorát, akiket a Területi Csoportgyűlések küldöttnek, valamint területi csoportvezetőnek megválasztottak és az adott ta-nyaszám csoportban van a horgásztanyájuk. A küldötteknek és a területi csoportvezetőknek az év folyamán folyamatosan lehet információt átadni javaslatot tenni azzal a céllal, hogy azt a Küldöttközgyűlésnek adja át, a javaslatokat tegye meg. Kialakítottuk a tanyaszám szerinti szektorfelelősi rendszert is. Sporttársaink a tanyákkal, a vízterülettel, annak környezetével kapcsolatos problémáikat a szektorfelelősökkel közölhetik, akik a beszámoltatási rendszernek megfelelően folyamatosan tájékoztatják a vezetőséget. Kérjük sporttársainkat éljenek az újabb információs lehetőséggel.

Küldöttek 1-70 tanyaszám között
Szektorfelelős:Hifner Gyula
Területi csoportvezető: Kollár Árpád
Küldöttek: Dombi Imre, Erlitz Ferenc, Harnisch Tibor, Hodoli László, Horváth Ferenc, Horváth Imre, Horváth Imre, Járeb Jenő, Kovács György, Molnár Béla, Nagy István, Orosz Sándor, Péterfy József, Schajermenn, Somorjai Gyula, Szabó József, Trulich Gusztáv, Vass László

Küldöttek 71-140 tanyaszám között.
Szektorfelelős:Kocsis János
Küldöttek: Baruta István, Koller János, Kránitz György, Kreitz József, Molnár István

Küldöttek 141-227 tanyaszám között
Szektorfelelős: Egervári László
Küldöttek: Bozsoki Mihály, Cittáró Mihály, Csonka Ferenc, Czillich László, Friesz Gyula, Ifj.Fücsök János, Harnisch Róbert, Hiba József, Jámbor Zsolt, Kasztner Tibor, Ifj.Kiss Ferenc, Kránitz György, Kreitz József, Molnár István, Neszmélyi Ernő, Radics Rudolf, Szabó István

Küldöttek 228-284 tanyaszám között.
Szektorfelelős: Vida László
Területi csoportvezető:Hegedüs Kornél
Küldöttek: Miletics László, Németh László, Rátkai Jánosné, Szabó Sándor, Dr.Borostyán Csaba, Cseh Zoltán, Hegedüs Kolos, Illés György, Timár Zoltán

Küldöttek 285-327 tanyaszám között
Szektorfelelős:Vida Vince
Területi csoportvezető:Németh Endre
Küldöttek: Pintér András, Polgár Norbert, Soós Lajos, Szabó Imre, Vereckei László, Vida László

Küldöttek:328-471 tanyaszám között
Területi csoportvezető:Radics Vilmos
Szektorfelelős:Radics Vilmos
Küldöttek: Adorján Gábor, Bindics Róbert, Gábor Zoltán, Horváth Imre, Lukács Jenő, Szabó Tamás

 

Fórum a Rába jövőjéről

Előzetes információk, melyek a WWF megnyitóban hangzottak el:
  • a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végleges verziója 2009. évben várható
  • a nyílt eljárásban nincsenek előre dedikált döntési jogkörök, szakmai/lakossági/egyéb szervezetek konszenzusán alapuló végeredmény születik (természetesen ennek meg kell állnia a szakmai/természetvédelmi szempontokból is)
A megnyitó után felkérték a résztvevőket, hogy nyilatkozzanak azok, akik valamiféle tervvel/tanulmánnyal rendelkeznek valamely vízterületről. Nyilatkozzanak arról is, hogy ez milyen kapcsolatban lehet a Rába projekttel. A következő két gondolatot fogalmaztam meg:
  • Az NSHE elsődleges célja, hogy a horgászati hasznosításában lévő vízterületen a vízminőség javítását előmozdító intézkedések lépjenek életbe. Ennek érdekében szakértői tanulmányokat készíttettünk, melyeket Bera Mártán keresztül eljuttattunk a WWF szervezetei felé is.
  • A másodikként megfogalmazódó cél, hogy olyan vízkormányzási intézkedések szülessenek a holtággal kapcsolatosan, amelyek lehetővé teszik a vízminőség fenntartását, egy a jelenleginél jobb szinten.
Kifejtettem, hogy az általunk készíttetett tanulmányok véleményünk szerint maximálisan illeszkednek a Rába projekt tervei közé. Konkrétan a holtág rehabilitációs területen.
Utánam kapott szót Szabó Jenő képviselő úr (Gyirmót). Kiemelte, hogy önkormányzati képviselőként kötelessége, hogy a Holt-Rába területével kapcsolatosan a vízminőség javítására irányuló lépéseket támogasson. Ennek érdekében helyi fórum szervezését tartja szükségesnek. Miután a képviselő úr az általunk postázott tanulmányra hivatkozva nyilvánult meg (utalva arra, hogy én megelőztem őt a felszólalásommal), a kávészünetben megkérdeztem tőle, hogy ismert-e a fórum tervezett időpontja. Nemleges választ adott, de kérte, hogy mi is sürgessük annak megszervezését. Természetesnek tartotta, hogy az NSHE képviselőinek is helye van ezen a fórumon.

A következő napirendi pontként sor került a Rába térképszelvényei alapján, az egyes területeken tervezett vízi műtárgyak tárgyalására. A vízterületünkkel kapcsolatos tervrészletek két megépítendő hallépcső tervét tartalmazzák a Helbényi zsilipnél, valamint a Holt-Marcalnak az élő vízből való kiindulásánál. Tájékoztatásként elhangzott, hogy a Helbényi zsilipnél tervezett hallépcső természetvédelmi igényként is jelentkezik ( a víztest átjárhatósági igénye ), valamint az EU VKI előírásainak való megfelelés is kényszeríti.
Ezzel kapcsolatosan jeleztem, hogy az egyesületnek nincs problémája aggálya a hallépcsővel kapcsolatosan. Ezzel a térképszelvénnyel kapcsolatosan Győr önkormányzatának képviselője jelezte, hogy a város örömmel venné egy a Co-Walter kifolyó torkolatánál megépítendő vízitúra kikötő jelölését a terven �Ezzel erősítette az elmúlt pénteken a vízügyi székházban lefolytatott lakossági fórum keretében általam jelzett igényt.

Kérdés érkezett Dr. Ambrus András felé ( Fertő Hanság NP ), hogy a Natura 2000 tervek milyen kapcsolatban vannak a Rába prj. tervezetével, illetve a szabadon hagyandó sávokkal ?
Válasz: A N2000 később indult a Rába prj. Tervezésénél. Élőhelyi kapcsolat van a két terv között. Javaslatként jelent meg a projektnél, de jelenleg a N2000 Brüsszeli döntés előtt áll. A szabadon hagyandó sávok hatósági döntés alapján kerülnek kijelölésre. Itt természetesen szempont lesz a helyszín élőhelykénti funkciója. Vizsgálat tárgya, hogy sérül-e és milyen módon a kijelölt terület élőhelye.

Összegzés: A megbeszélésen végigvonult a szabadon hagyandó sáv problematikája. A Rába Szövetség feszegeti, hogy más lehetséges műszaki megoldások is kerüljenek taglalásra a tervben. A folyó hullámterének vízlevezető/víztározó képességének növelése más módszerekkel elképzelhető a véleményük szerint. A fenti felvetésekre Sütő László válaszai rendszerint a vízjogi kérdésekre utalóak, ezek szabályozzák, hogy árvíz esetén kivezethetőek� a vizek a hullámtérből. Minden térképszelvény kapcsán jelzésre került, hogy szükséges és kívánatos a lefűződések, és kubik gödrök visszavezetése az élő folyóba. A hidak esetében létesítendő partvédő művek szükségességével mindenki egyetértett. A megyei fejlesztési tanács képviselője kérte, hogy amennyiben ez mederalakítási munkával is jár, az kerüljön jelzésre a tervben. A tervezett fenékküszöbökkel is egyetértett minden résztvevő. Azzal a kitétellel, hogy kívánatos ezeknek megépítésénél a vízi élőlények és a túrázók általi átjárhatóságuk. Aggály hangzott el a küszöbök alatti medersüllyedés kérdése. Ezt a vízügy a megfelelő tervezési módszerekkel kívánja kivédeni ( kis szintkülönbségekről van szó, surranós megoldású hosszú levezetésekkel leszek megoldva ). WWF információi szerint az utolsó szakmai fórum után 2 héttel összeáll a fórumok jegyzőkönyv csomagja. Ezt minden jelenléti íven szereplő szervezet megkapja. Mindenki két hetet kap, hogy észrevételezze a jegyzőkönyvek tartalmát. A záró fórum egy kétnapos májusi rendezvény keretében kerül lebonyolításra.

Friss információ:

  • Az önkormányzat fejlesztési terveiben szerepel a vízterületre vonatkozó részlet. Ez a terv még két hétig megtekinthető a városháza aulájában. Célszerű lenne megnézni, és adott esetben véleményt nyilvánítani róla!
Máj Zsolt
Joomla templates by a4joomla