V. évfolyam 3. szám 2004. december

2005. évi jegyárak

A 2005. évi jegyáremelkedést más vízterületek jegyeinek áremelkedése okozza. Egyesületünk bevételét realizáló befizetések összege az utóbbi 2 évben nem változott. Kérjük a tagjainkat, hogy a csekkeket a mellékelt lista alapján töltsék ki, ha kérdésük van, akkor érdeklődjenek félfogadási időben.

Egyesületi jegyárak

  Férfiak Nők Ifjúsági
Állami jegy 1000 1000 1000
Tagsági lap 1300 1300 600
Tagdíj, tagfenntartás 5500 1800 1300
Területi engedély díja 5000 4000 2000
     
Összesen 12800 8100 4900
Újbelépő 10000 6000 3800
     

Területi jegyek

 

TAG\JEGY Egyesület
összesen
HTSZ Egyesületi
+ HTSZ
IB Egyesületi
+ IB
Egyesületi
+ IB
HTSZ
Férfi 12800 5000 17800 8000 20800 25800
8100 5000 13100 8000 16100 21100
Ifjúsági 4900 2500 7400 4000 8900 11400
70 év felett1 11800 --- --- --- --- ---


Eseti költségek:

 

Komplett igazolvány   250
Igazolvány tok   150

Egyéb tudnivalók: A 70 év feletti sporttársak állami jegye ingyenes, ezt a csekk kitöltésénél kérjük figyelembe venni. Megkérem azokat a sporttársakat, akiknek ifjúsági korú gyermeke van, hogy jöjjenek be az egyesületbe csekkért, és ne egy csekken adja fel a saját és a gyermek pénzét, mert az úgy nem fogadható el. Együttműködésüket köszönöm.

Harnisch Tibor
jegykiadó
tanya-felelős

2004. évi telepítések

Az őszi telepítések vízterületünkön négy helyen lett elvégezve egyenlő arányban. (Alsóvíz, rabkerti zsilip, gátőr, gyirmóti sziget.) Továbbiakban még várható kb. 200 kilogramm csukaivadék kihelyezése, a halastavak lehalászásának függvényében. Compó telepítés egyesületünk történetében még nem volt, mert természetes vizünkben adott volt a természetes szaporulat. Ezen megállapítás mára már csak féligazságot tartalmaz. A compó előnyös tulajdonsága, hogy az iszapos fenék, vizinövényzettel benőtt víztükör legjobb hasznosítását végzi. Tápláléka az iszapos fenéken élő férgek, apró csigák, alacsonyabb rendű rákok, rothadó növényi részek. Ha megfelelő élettérbe kerül és iszapos feneket, növényes részeket talál, a helyhez ragaszkodó hal megtelepszik. Haszonhalaink közül a legkevesebb oxigént igényli, fenékjáró ezért segíti az úgynevezett iszapgázok feltörését. Vízfenék boronálási technológiába jelenlétével besegít és hasznos. Ha 15-30 dekagramm átlagsúlyú állományt telepítünk akkor 50 darab/ hektár a kihelyezési irányszám, átlag 30 %-os kallódás mellett. Ezen szakértői tapasztalat megállapítását figyelembe véve, jó esélyünk van a compó sikeres és eredményes telepítésére. Csuka telepítés szükségességét a visszafogások csökkenése indokolja. Bár vízterületünkön a természetes szaporodás feltételei adottak és ez tapasztalható is volt. Az állomány szintentartása telepítés mellett lehetséges. Okok vizsgálata külön témát képezhet. Ez évben abban a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy sikerült jó minőségű tenyész anyagot is beszerezni. Annak reményében helyeztük ki ezen egyedeket, hogy jövőre már látható lesz eredményük ivadékok formájában. Kihelyezésre került bicskanyelek esetében 5-10 %-os kallódásra kell számítani. Természetes, hogy a méret alatti kifogott és elvitt egyedek nem számítanak bele ebbe a számításba. A telepített pontyok 60 %-a pikkelyes, 40 %-a tükrös megoszlású volt. Méretük tekintetében 90 %-uk nem esik méretkorlátozás alá. Állatorvosi igazolás és szemrevételezés alapján elmondhatjuk, hogy az állomány egészséges és sérülés mentes volt. Telepítést követően halpusztulást nem tapasztaltunk. Kárász telepítés egyedsúlyban kisebb volt mint az előző évben, de darabszámban lényegesen több. Külön érdekessége az állománynak, hogy nagyon sok volt a koyi-kárász ivadék (keverék). Remélem, hogy a jövő évi fogásoknál már találkozhatunk ilyen egyedekkel is. Telepítésünk összetétele arra irányult, hogy tagságunk többségének igényeivel találkozzon és természetes vizünk halállományával harmonizáljon. Figyelembe véve a tagok által befizetett 10kg/fő/év ponty kvótát azt hiszem egyesüle-tünknek nem kell szégyenkeznie halasítási teljesítményéért.
Sándor András
elnök

Társadalmi halőrzés

2004. november 9. Haltelepítés. Van-e olyan horgász akit ne hozna lázba a fenti dátumhoz csatlakozó esemény? Biztos nincs, hiszen ilyenkor kerül friss állomány a vízbe. A telepített halak mennyiségével bizonyítja nagyságát az egyesület vagyis mi, horgászok. Bővül a halállományunk, nagyobb esélyünk van a jobb fogásra tavasszal, nyáron a kellemes meleg estéken, éjszakákon. Sajnos a telepítés nemcsak a horgászok fantáziáját mozgatja meg, hanem azokét is akik a sporttársak anyagi áldoztával bővített halállományt nem éppen sportszerű módon kívánják megtizedelni. Ők azok akik miatt immár 6-8 éve igen intenzív halőrzésre kell egyesületünknek felkészülni, kihasználva az önként jelentkező sporttársak szabad idejét. Jelentkezünk, rójuk a kilométereket, hiszen a mi vizünket a mi halainkat védjük a fosztogatóktól! A közösség összefogásának erejével eredményesek lehetünk, de hol van már a kezdeti nagy fellángolás amikor 80—100 sporttársunkat kellet az esti és az éjszakai műszakokra beosztani, akik hosszú heteken keresztül rótták a kilométereket gyalogosan esőben, sárban néha fagyban . Kényelmesek lettünk, vagy várjuk a rabsicok megértését? Esti-éjszakai ügyeletben vagyok, lassan éjfél, érkezni kell az esti műszaknak. Vajon milyen hírt hoznak, mit találtak, volt-e olyan esemény ami miatt intézkedni kell? Elgondolkodom, hiszen évről-évre szinte ugyanazokkal az emberekkel találkozom. Hogy is van ez? Közel ezer tagot számlálunk ugyanakkor az őrzők száma a tábla szerint harminc fő, az esti és az éjszakai mű- szakot is fegyelembe véve. Azt hiszem nem kényelmesek lettünk – tisztelet a kivételnek – hanem közömbösek de ne nekem legyen igazam. Legyen a társadalmi halőrzés egész tagságunkra kit- terjedt. Őrizzük vizünket, halainkat folyamatosan, horgászat közben, tilalom alatt vagy amikor csak barátainkkal, családtagjainkkal sétálunk, kirándulunk ebben a szép környezetben. Vegyünk észre mindent és jelezzük ami nem illik a környezetbe vagy sérti a horgászetikát és akkor mindjárt nagyobb értéke és jelentése lesz a társadalmi halőrzésnek!
t.f.

HORGÁSZATI ÉS HALGAZDÁLKODÁSI KONFERENCIA

A MOHOSZ 2004 szeptember 17.-én tartotta meg a II. halfogási és halgazdálkodási konferenciáját. Az ajánlott programjának ismeretében szükségesnek tartottam egyesületünk részvételét. Néhány programpont figyelmet érdemel, mert egyrészt közvetlenül érinti halgazdálkodásunkat, másrészt további új ismereteket és információkat biztosit. Az előadások témái foglalkoztak:
  • A hazai pontyfajtákról. A horgászatilag jelentősebb fajták jellemzői és szerepük a vizek halgazdálkodásában.
  • A ponty külső parazitái és a parazitafázisok jelentősége a halgazdálkodási munkában.
  • Ezüstkárász és törpeharcsa hazai vizeinkben. Szerepük és az állományszabályozás lehetőségei.
  • Természetes vizek vidraállományának helyzete a vidra ökológiai szerepe.
Hírlevelünk későbbi számaiban témánként foglalkozunk az előadások tartalmával. Megjegyezni kívánom, hogy hozzászólásom a konferencián a vidrák károkozásainak megtérítésére irányult igényelve a törvényi garanciák biztosítását. Felvetéseim a konferencia a konferencia jegyzőkönyvében is rögzítésre kerültek. Érdekes és hasznos új információk birtokába jutottunk a megyénkkel szomszédos Szlovák Horgászszövetség területi vezetőjének előadásából. Kitekintést ad a szlovák az egyesületek halgazdálkodására, horgászati szabályaikra, tevékenységére. Megtaláljuk az azonosságokat és a lényeges különbségeinket horgászatunkban és horgászkultúránkban. Vannak követendő módok úgy a halgazdálkodásban mint a horgászetika megítélésében. Ezért kivonatolva ismertetjük az előadás tartalmát.

„A Szlovák Horgász Szövetség 78 éve alakult és 1946 óta a székhelye Zsolna. 122 helyi horgász szervezet tartozik a Szövetséghez, 117.000 horgászunk van, ebből 87.000 felnőtt horgász, ifi horgász 12.000 és a gyerekek száma 18.000. Van Nyugat szlovákiai terület, közép szlovákiai terület és a kelet szlovákiai terület. A székhelyek Komárnóban, Zsolnán, és Kassán vannak. Nagy változást a horgász szövetség életében az új horgász törvény hozott, mely 2002 tavaszán látott napvilágot. A horgász vízterületek két részre osztódnak, pontyos vízterületekre és pisztrángos vizekre. A pontyos vízterületeken a teljes jogú horgász maximum 2 darab horgászbotot használhat, maximum 2 függelékkel egyszerű horoggal, vagy egy függeléket kettes, vagy hármas horoggal. (Függelék a mi értelmezésünk szerint előkét jelent meg. A Szerk.) Csalihalat más vízterületről hozni szigorúan tilos. Pergető horgászatot (villantóval, vagy kishallal) csak egy bottal végezhetnek június 15 től február 1 ig. Éjszakai horgászat esetén a horgászhelyet meg kell világítani. A horgászati idő kissé más mint Magyarországon. Csak a nyári hónapokra vonatkozik az egész napos horgászat, tehát csak a július és augusztus hónapokra, a többire nem. A téli hónapokban november, december, január, február hónapokban 7 től 17 óráig, március április hónapokban 5 től 21 óráig, május, június hónapokban 4 től 24 óráig, szeptember október hónapokban 5 től 22 óráig lehet horgászni. A határmenti vizeknél novemberben és decemberben 7 től 19 óráig horgászhatnak. A felnőtt horgász a következő halmennyiséget tarthatja meg: 2 darab ponty vagy süllő, csuka, harcsa, compó, vagy a nevezett halfajok kombinációja, avagy 4 darab pisztrángos halfajt, beleértve a pénzes pért, paducot, márnát, kősüllőt, vagy ezek kombinációját. Az egyéb halból a horgász megtarthat maximum 5 kilógrammot. Új fogalom ahol horgászni lehet, de a megfogott halat vissza kell engedni a vízbe, azt a horgász nem tarthatja meg. A Szlovák Horgász Szövetség gazdálkodik a nagy vízterületekkel, értem alatta a víztárolókat is, és ide tartoznak természetesen a folyók vizei is mint például a Duna, Morava, Vág, Dunajec, Orava és még sorolhatnám. Szeretnék egy pár mondatot időzni a horgászengedélyeknél. Ugyanúgy mint Önöknél, nálunk is köteles a horgász kiváltani az állami jegyet, a horgászengedélyt. A helyi engedélyeken kívül a pontyos vizekre van egy szövetségi engedély, amely tartalmazza az összes folyóvizet és olyan vízterületeket is amelyet a helyi szervezetek felkínáltak ebbe az engedélybe, és tartalmazza az összes vízterületet is amelyen a Szövetség gazdálkodik. Az országos horgászjegy pedig tartalmazza az összes horgász vízterületeket beleértve a helyi szervezetek vizeit is. A horgász fogási statisztika rendszerében egy kis változást hozott az új törvény olyan értelemben, hogy a horgász mielőtt el kezd horgászni köteles beírni a kezdés dátumát és a vízterület számát. Csak ezután lehet kezdeni a horgászatot. Az első megfogott nemes halnál el kell döntenie, hogy megtartja, vagy nem , mivel köteles a naplóba azonnal bevezetni. Abban az esetben ha nem fog halat és távozik a vízterületről, köteles az egész sort kihúzni. Az egyéb hal mennyiséget a távozás előtt jegyzi be a naplóba. A napló nem vezetése büntetendő. Természetes vízi halászat nincs engedélyezve. 2003 tol a Duna határmenti területén egészen Cunovóig kisszerszámos, azaz táplizásra van kiadva engedély. A halvédelem illetve halőrzés: Az orvhalászat bűncselekménynek számít és a tapasztalatok után elmondható, hogy nem egy esetben nagyon kemény ítélet született.”

Az előadás idézett részletei alapján megállapíthatjuk, hogy figyelemre méltó eltérések vannak a hazai és a szomszédunk gyakorlata között. Szigorúbb a horgászat időtartama, lényeges eltérés van a kifogható hal mennyisége, darabszáma és a korlátozás alá nem tartozó egyéb halak mennyisége között. Követendő példa lehet egyes vízterületek esetében a fog meg és engedd vissza, ugyancsak követendő lehet a fogási napló vezetésének módszere. (Hasznos statisztikai adatot ad a halgazdálkodási tevékenységhez) Horgásztársadalmunkat érintően két nagyon fontos és lényeges különbség van a két ország horgászati törvénye között a szlovákok javára.

  • A természetes vizek és víztározók a Szlovák Horgász Szövetség kezelésében vannak és tilos a halászat,
  • Halvédelem tekintetében az orvhalászat bűncselekmény míg nálunk – értékhatártól függően – szabálysértés, vagy vétség. (majdnem mindig szabálysértés)
Úgy gondolom, hogy követendő és a jövő feladata kell, hogy legyen a magyar horgászvezetők részére a szlovák példa meghonosítása a természetes vizek kezelése vonatkozásában. Ugyancsak szükséges lenne az orvhalászat törvényi megítélésének súlyosbítása.
Sándor András
elnök
Joomla templates by a4joomla