V. évfolyam 2. szám 2004. augusztus

ILYEN EMBEREK IS VANNAK

Egyesületünk tagsága igencsak heterogén. Ebből adódik, hogy sok viselkedési típussal, különböző gondolkodási módú emberrel találkozhatunk, legyen az horgásztárs, vagy tanyaszomszéd. Így igencsak fontos, hogy az együttélés szabályait tartsuk be, kompromisszumos készségeink egymással szemben fokozottam érvényesüljenek. E rövid bevezetést az alábbiak indokolják. Egyesületünk 2003 év őszén, a Kovalter zsilipnél halfogó rácsot tett le annak érdekében, hogy az alsó vízbe telepített kis amurok ne tudjanak elvándorolni. Ezt nem nézte jó szemmel nem tudni mi okból egy-két ember - talán horgász, talán nem - mert a több mázsás halfogó rácsot 2004 év elején kiszedték, és beledöntötték a zsilip medencéjébe. Nagyon erős embereknek kellet lenni és nagyon elszántnak, mert a rácsot is csak négy ember tudta lehelyezni annál kevesebb csak nagyon nehezen tudná kiszedni. Az elkövetőknek sikerült. MILYEN EMBEREK ŐK??? Az alsó vízterületünkön nincs foglalt hely. Helyfoglalás az érkezés sorrendjében történik. Többször hallottunk már veszekedést, vitát arról, hogy valaki az alsó vízterületen etetett helyet sajátított ki magának, nem tűrte el a véletlenül oda keveredett horgásztársat, időseket elzavarta és elsőbbséget vindikált magának az adott helyre. Egy horgász házaspár egyesületi tagjaink nem tudatosan véletlenül olyan helyre ültek le horgászni, melyet egyesületi horgásztag úgy gondolta, hogy azáltal, hogy ott ő etetett kisajátíthat magának. Ebből adódott, hogy nem tűrte meg az oda telepedett horgász házaspárt, a hölgyet a vízbe belelökte a férjét pedig tettleg bántalmazta. A hölgy esetében tragikusan is végződhetett volna az incidens, mert a sporttársnő nem tud úszni és úgy kellett őt kimenteni a vízből. MILYEN HORGÁSZ AZ ILYEN??? Felső vízterületünkön nem csak fa szerkezetű stégek kerültek megépítésre, hanem vas szerkezetűek is, A gátőrkanyar környékén azt lehet tapasztalni, hogy több vasszerkezetű stéget megrongáltak, a stégek vaslábait kidöntötték, kihúzták és a stéget a vízbe döntötték. Milyen emberek ezek, akik mások munkáját, értékét így teszik tönkre minden indok nélkül. Bár ezt még indokolni sem lehetne. Mi horgászok miért nem figyelünk oda a szomszédra is egy kicsit? KIK EZEK AZ EMBEREK ÉS MIT AKARNAK ELÉRNI ??? Ősszel kiszedett csónakokat a horgászok egy része a vízparton tárolja. Ennek a tárolásnak az a rizikója, ami eddig nem volt, mert nem kellett rá számítani, hogy jönnek a vandálok, és baltával széthasogatják a fémcsónakot valamint a fa csónakot is. Haragból bosszúból, vagy szórakozásból… MIÉRT??? MILYEN EMBEREK EZEK??? Ezeket a példákat okulásképpen hoztam elő, mert megtörtént esetek és azért, hogy figyeljünk oda egymásra, egymás értékeire és segítsünk egymáson. Reméljük, ezek kirívó esetek maradnak és többet nem fordulnak elő.

Sándor András
elnök

VÍZMINŐSÉGROMLÁS A HOLT-MARCALON

Mint köztudott a győri sajtóban közöltek szerint a Holt-Marcal a gátőrház környéki szakaszán június 27.-én kisebb mértékű halpusztulás történt. Az eset érdekessége, hogy az adott szakaszon a halpusztulás napján délelőtt házi felnőtt horgászverseny került lebonyolításra. A verseny ideje alatt még csak utalás látszott arra vonatkozóan, hogy valamilyen probléma lehet a víz minőségével. Kisebb mennyiségben kóválygó keszegeket és törpeharcsákat lehetett észlelni. Mindezek mellett horgásztársaink a versenyen viszonylag jó fogási eredményeket értek el. A versenyt követően az esti órákban viszont már azt lehetett tapasztalni, hogy a fehérhalak és a törpeharcsák elpusztulása tömeges. Az elpusztult egyedek főképp keszegfélékre és törpeharcsára korlátozódtak. A halpusztulás két napig tartott. Ezt követően került sor a tetemek összegyűjtésére. Megállapítható volt, hogy a halpusztulás nem érintette nemes halainkat. Az összegyűjtött tetemek között pontyot, csukát, kárászt nem találtunk. Egy-egy amur illetve kis süllő elhullását viszont tapasztaltuk. Az elhullott állatok egyedsúlya 5-15 dekagramm közöttire tehető. Becsléseink szerint mintegy 150-200 kilóra tehető az elhullott halak mennyisége a Kisalföldben megjelent megalapozatlan súlybecsléssel ellentétben. A halpusztulásról értesítettük a halászati felügyelőt, a Környezetvédelmi Hivatalt és a Vízügyi Igazgatóságot. A fenti szervezetek helyszíni bejárással, szemlélték meg az esetet. Egyesületünk honlapunkon tájékoztatta tagságunkat a sajnálatos eseményről. A környezetvédelmi hatóság vízmintát vett, melyet laboratóriumi kiértékelésre küldött. Ugyancsak vízmintát vett a horgászegyesületünk is és azt a Magyar Országos Horgászszövetség halélettani laboratóriumába küldte meg elemzésre. Ezt követően igen kevés tagsági támogatás mellett a vezetőség tagjai, és nyolc fő horgászegyesületi tag részvételével megkezdtük a tetemek összegyűjtését a vízterületről. Ezúton is szeretném megköszönni, id. Szabó Antal, ifj. Szabó Antal, Hifner Gyula, Móricz Károly, Neszméri Ernő, Baruta István, Paár Balázs, Asztalos Győző sporttársaink segítségét, közreműködését a vízterület tisztításában. Azt viszont megállapíthatjuk, hogy tagságunk többsége (főleg érthetetlen ez az érintett vízszakasz tanyatulajdonosai, tanyahasználói esetében) nem mutatott érzékenységet, segítségnyújtási készséget a kárelhárításra. A Magyar Horgász augusztusi számában Dr. Papp Károlyné tollából megjelent egy cikk, mely a horgászvizek kémiai tulajdonságaival foglalkozik. Megállapításai teljes egészében érvényesek a Holt-Marcalra, vízterületünkre. Ezért úgy gondolom, horgászaink ismeretgyarapodását a vízminőség alakulásának megértése tekintetében nagy mértékben elősegíti ezen cikk ezért kivonatosan a lényeget érintően ismertetjük. „A víz nem csak szilárd anyagokat hordoz, hanem gázokat is tartalmaz. A gázok közül az egyik legfontosabb az oxigén. A víz oxigén forrása az atmoszféra és a klorofill tartalmú növények fotószintézise. Levegőből diffúzióval kerül a vízbe az oxigén. Lényegesen több oxigént jutatnak a vízbe a zöld növények. Az oxigén mennyisége évszakos, napszakos változása sok információt nyújt a vízminőségről. A horgászvizekbe a nappali órákban általában több oxigén képződik, mint a zoó szervezetek által elfogyasztott mennyiség. Éjjel viszont szünetel az oxigén-termelés. Ezért van a napszakos oxigéningadozás. A legmagasabb oxigéntartalmat a kora délutáni órákban mérhetjük. A legalacsonyabb értékeket hajnalban kapjuk. Ekkor van a legtöbb oxigénhiányos halpusztulás. A kívülről vízbe jutó szerves anyag a vízi élettérben elpusztult élőlények (algák, hínár zooplankton, halak) a vízfenékre jutva egy idő után elbomlanak. A vízfenéken sokszor oxigénszegény körülmények vannak. Az ilyen körülmények között lejátszódó folyamatok következménye az ammónia, vagy a kénhidrogén képződés. Gyors vízhőmérséklet, vagy légnyomás- változás, vagy iszapfelkavarodás során mérgező mennyiségű gáz szabadulhat fel. Az ammóniát a víz igen mohón elnyeli. Elvileg egy liter 20 Celsius fokos víz 700 litert ammóniát képes elnyelni (nem tévedés). Így könnyen elképzelhető toxikus ammóniamennyiség kialakulása már mérge. A másik veszélyes, vízben oldódó gáz a kénhidrogén. A kénhidrogén biológiai eredetű, a fehérjék bomlásakor keletkezik. Míg az ammónia lúgos a kénhidrogén savas közegben alakul ki. Igen kis mennyiségben is mér mérgező. Horgászvizeknél jelentős üledék, (lágyiszap) esetén kénhidrogén képződésekre, vagy ammónia felszabadulására számíthatunk. A víz és az iszap között szoros kapcsolat van a kölcsönhatás bonyolult folyamat. A víz kémiai tulajdonságait tárgyalva szólni kell a foszforról, mely az eutrófizációért felelős. Nem véletlen, hogy az utóbbi években a kutatók érdeklődési körében első helyen a foszforformák vannak. A foszforhiány a vízi termelés akadályává válhat. Ilyenkor mondjuk, hogy üres a víz. A foszfordúsulás pedig túlzott algásodáshoz vezet. Az emberi tevékenység nyomán is bőven jut a vízbe ipari, kommunális szennyvíz. Fontos tulajdonsága, hogy könnyen kapcsolódik más anyagokhoz és könnyen képződik belőle a vízben oldódó inaktív anyag. Néhány fontos faktor ismerete után, melyek az előzőekben ismertettünk, kiderül, hogy milyen típusú vízről, mennyire szennyezettről van szó. Ez alapján eldönthető, mennyi halat milyen halfajokat képes eltartani, milyen halfajoknak biztosít elfogadható életfeltételeket. A természetes vizek, így a horgászvizek is a fizikai-kémiai, kémiai-biológiai történések színterei. A fentiekből megállapítható, hogy a vízminőség befolyásolását romlását nagyon sok tényező együttesen, de külön-külön is meghatározza.” A MOHOSZ labor által megküldött vizsgálati eredmények alapján Arra lehet következtetni, hogy a hidrómeterológiai tényezők hirtelen megváltozása, a savas tartomány felé csökkenő kémhatás az oxigéntartalom alacsony szintje együttesen okozhatta a halelhullást. A holtág e szakasza szerves anyaggal terhelt, így a kénhidrogén lokális felszabadulása sem kizárt. A Környezetvédelmi Hivatal ezen megállapítással azonos eredményre jutott a vízminta elemzéséből. Oxigéntartalom 3,00 – 4,00 közötti, Össz. algaszám 19800-21000 közötti, Kémhatás (pH érték) 7,85 Az elkövetkező időszakokra csak remélni lehet, hogy újabb halpusztulás nem fordul elő, mert e vízminőség ismeretének birtokában ez nem kizárható. További vízromlási veszélyre számíthatunk algásodás tekintetében, mint ahogy az a Holt-Marcal vagyongyári vízterületén tapasztalható. Vízterületünkre történő terjedését megakadályozni nem tudjuk. Jelen helyzetben a gyirmóti körtöltés átfolyó zsilipénél kialakult vízmagasság az ami gátolja tovaterjedését vízterületünkre. A városi önkormányzat értekezletet hívott össze az érintettek részvételével a Holt-Marcalon kialakult békalencse veszély elhárítása ügyében. A békalencse kiszedése két módon történhetne. Mechanikus és vegyi megoldások keretében. A vegyi megoldás a természetvédelmi törvény értelmében tiltott, így ez nem jöhet szóba, a mechanikus tisztításra vízügynek alkalmas berendezései vannak, de a finanszirozásra forrás nem áll rendelkezésre sem a vízügy sem az önkormányzat részéről. Az értekezlet ennék fogva eredménytelenül zárult. Mindezekből kitűnik, hogy vízterületünk halélettani szempontból igencsak labilis és nagy szüksége lenne egy olyan beavatkozásra (kotrás, vagy intenzív vízfolyatás) mely valamelyest stabilizálná, javítaná a vízminőséget. Mindaddig amíg ezen lehetőségek közül valamelyik nem realizálódok, tagságunk érdeke, hogy saját maga is mindent tegyen meg azért, hogy vízparti környezetét és vizet tovább ne szennyezze.

 

Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség megállapításai, főként az ETO vízszakaszon kialakult békalencsésedést követően.

Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, az ETÓ vízterületen tapasztalható békalencse túlburjánzással kapcsolatban a következő megállapításokat tette: A Holt-Marcal vízminőségét hidromorfológiai sajátosságok, az állovízhez közeli áramlási viszonyok és szezonális változások irányítják. A mai vízminőségi állapotra a növényi tápanyag gazdaság következtében fellépő algásodás, békalencse-képződés jellemző. A vízelszíneződéssel járó algásodás az elmúlt években a hidrometeorólógiai viszonyoktól függően főként vízcsere-hiányos időszakokban keletkezett. Az algák és a vízinövények tömegvegetációja az alábbi káros hatásokat eredményezheti. - A víztest szervesanyag-tartalmának növekedése és az ennek lebomlásából eredő hatások (oxigénelvonás, a mederiszap növekedése, berothadás). - Az élettevékenységek következtében nő a víz lúgossága. - Az oxigéntelítettség napszakos változása szélsőségessé válhat ( hajnali oxigénhiány, nappali oxigén túltelítettség. - A fentebb jelzett hatások következtében a meder már jelentős feliszapolódást mutat, amely tovább generálja a kedvezőtlen vízminőségi állapotokat. „A vízfelszínen kialakuló nagymennyiségű békalencse populáció csökkenti a víz természetes oxigénfelvételét és a fenti folyamatokkal együtt rendkívüli vízminőségi állapotokat, például halpusztulást eredményezhet. Ennek bekövetkezési idejét előzetesen nem lehet megmondani. A békalencse tömeg eltávolítása – rövid távon – a vízminőség javulását eredményezheti. A hosszú távú javítás érdekében elengedhetetlen a hosszú távú hasznosítási cél meghatározása, a teljes vízrendszer részletes felmérése, majd ezt követően a beavatkozási módozatok kidolgozása (pl.: mederkotrás, stb.) A Holt-Marcal vízminőségének javulását is szolgáló beavatkozások mellett a környező ingatlanok vízellátásának és szennyvízelvezetésének felülvizsgálata is indokolt. A beavatkozások során fokozott figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi előírások betartására Pl. környezetvédelmi- és vízjogi engedélyköteles tevékenységek számbavétele. A vízminőségi kárelhárítást szabályozó érvényes kormányrendelet alapján a vízminőségvédelmi kárelhárítást a károkozó, a tulajdonos vagy a víz hasznosítója látja el, illetve ha ezek erőforrásai nem elegendőek a kár elhárításához, akkor kezdeményezhetik víz, illetve környezetvédelmi szervek közreműködését. Az utóbbi során felmerülő költségek is a tulajdonsora, a hasznosítóra, vagy a károkozóra terhelhetők. A Holt-Marcalon lévő békalencse eltávolítás szükségességét a tulajdonos, a használó állapíthatja meg a veszélyek és a hatások mérlegelése mellett.
Sándor András
elnök

Horgászengedélyek a Fertő tóra

A Győri Előre Halászati Termelőszövetkezet vezetősége idén június 28-án megállapodott a Fertő-Hansági Nemzeti Park vezetőségével a Fertő tó halászati jogának átadásáról. Idén június 22-től a Fertő tó halászati jogát a Fertő-Hansági Nemzeti Park gyakorolja, ezért a 2004 július 1. után kiállított HTSZ területi engedélyek a Fertő tóra nem érvényesek. A 2004 első félévében kiadott területi engedélyekkel továbbra is lehet a Fertőn horgászni.
 

A 2004 évi horgászverseny eredményei

Az idei egyesületi felnőtt háziversenyre 67-en neveztek. Többen nagy halra horgásztak. Nekik nem nagyon volt szerencséjük. Végül 34 tagtársunk nem adott le mérlegelésre halat. A végső helyezések az alábbiak (csak a díjazottakat közöljük):
EGYESÜLETI FELNŐTT HORGÁSZVERSENY
2004.
Hölgyek
HelyezésNévFogás[gramm]
1Petnesz Istvánné750
2Egervári lászlóné150
Urak
1Csizmadia Vince3250
2Jámbor Zsolt2200
3Tar István2200
4Móricz Károly2150
5Csonka Zsolt2100
6Kránitz Ferenc2050
7Dömötör Alfonz1850
8Járeb Jenő1550
9Tóth József1400
10Kiss Ferenc1300
 

Gyermek és ifjúsági versenyek

Házi verseny

Egyesületünk ez év április 24-én szombaton reggel rendezte meg a házi gyermek és ifjúsági horgász versenyt. Az elmúlt évekhez összehasonlítva ideális időben és nagy létszámban vettek részt az ifjú horgász csemeték. Nagy örömmel vehettük tudomásul, hogy ifjú horgászaink felkészülten, szülői segítséggel jó botokkal, felszerelésekkel, etetőanyagokkal és csalikkal készültek fel a versenyre. A nagy versenylázzal eltelt halfogás végül a következő eredményekkel zárult:
Lányok:
1. Nagy Anita
2. Tóth Claudia
3. Erős Petra
Fiúk:
1. Kozma Roland
2. Kovács Szabolcs
3. Tímár Gergely
Ifjúsági:
1. Balla András
2. Kálmán Zoltán
3. Somogyi Gábor

Részletes eredménylista az alábbi helyen olvasható

Megyei ifjúsági horgászvetélkedő

A megyei vetélkedő 2004. május 09-én, vasárnap 7 órakot sorsolással kezdődött. Egyesületünk két csapatot nevezett a versenyre. Felkészítő elméleti és gyakorlati napot tartottunk a megjelent öt gyermek részére. A két csapat részére egyesületünk maximálisan támogatta, a minél jobb eredmény eléréséhez szükséges feltételeket. Sajnos egy csapatot tudtunk benevezni. Részben nem jöttek el, másrészt elkéstek a sorsolásig. Csapatunk annak ellenére, hogy mindent megtett, a sorsolás és a víz szeszélyének befolyásoltsága miatt gyengén szerepelt. A helyszínen megjelent vezetőségünk és a szülők szurkoltak, majd gratuláltak a csapatnak.

A megyei ifjúsági horgásztábor

Ifjúsági horgásztáborunkat 2004. június 21-30. között a szövetség ásványrárói tanyaházában rendezték meg. Egyesületünk a versenyen legjobb eredményt elérők számára, (szülőkkel egyeztetett) üdüléssel jutalmazta. Az egyesület befizette az üdülési díjat, sajnos így is volt olyan, aki visszamondta ezt a lehetőséget. Lány nem jelentkezhetett. A jövőben kérjük a kedves szülőket, hogy gyermeküket támogassák abban, hogy gyermekeik 10 napos üdülési lehetőséggel éljenek.
Hegedüs Kornél
Ifjúsági felelős

Rekord hacsafogás

Szabó Antal horgásztársunk június 23-án este rekord méretű harcsát fogott a Gátőr-kanyarban. A hal 185 centiméter hosszú, 93 centi átmérőjü volt, végül a mérlegelésnél a hal 47 kilógrammot nyomott. Az eset érdekessége, hogy horgásztársunk nem harcsára, hanem amurra horgászott, úszós módszerrel, a horog, harcsa hátába akadt. Az akadás után a hal berohant a tökbe, jó tíz perc után sikerült kimozdítani, végül egy nagyméretű háló segítségével csónakba emelték. A hal megfogása minden bizonnyal a horgász tudása mellett a jó felszerelésnek is köszönhető, ugyanis a Shimano Catana bot, a D.A.M. orsó, a 025-ös Kamasan fonott zsinór, a 2-es Hayabusa horog összhangja segített eséllyel felvenni a harcot a nem várt zsákmánnyal. Gratulálunk horgásztársunknak. Ugyancsak érkezett bejelentés horgászegyesületünkhöz tíz kiló feletti ponty fogásáról és sajnos csak hallomásból ismert több 20 kilogramm körüli amur zsákmányolása.

 

Harcsa 1 Harcsa 1
Németh Endre
Joomla templates by a4joomla