V. évfolyam 1. szám 2004. április

Küldöttközgyűlés - határozatok

Horgászegyesületünk, a Nádorvárosi Sporthorgászok Egyesülete tavaly december 29-én a Kálvária úti Ének és Zeneiskolában tartotta küldöttközgyűlését. Annak idején a tagjaink 89 küldöttet választottak, közülük 46-nak kellett megjelenni ahhoz, hogy a küldöttgyűlés határozatképes legyen. Végül ez nem jelentett gondot, ugyanis 53 küldött megjelent a kitűzött időpontra. Megjegyzésként ide kívánkozik: az előző években is hasonló volt a helyzet, vagyis a küldötteknek csak mintegy hatvan - hatvanöt százaléka végezte el a tagok által rájuk bízott feladatokat. Idén ismét küldöttválasztás lesz. Fontos volna, hogy olyanok vállalják a küldöttnek való jelölést, akik megválasztásuk után részt is tudnak, részt is akarnak venni a munkában. Visszatérve a küldöttértekezlethez, a megjelenteket, köztük Takács Antalt, a Megyei Sporthorgász Szövetség ügyvezető elnökét, Sándor András egyesületünk elnöke üdvözölte, majd ismertette a napirendi pontokat.

 

Titkári tájékoztató:

Szabó József titkári beszámolójában részben a tagjaink által már ismert tényeket, adatokat sorolt el a 2003-as évről. Így ezekről csak rövidítve szólunk.

Taglétszámunk:
Évek óta stabilnak tekinthető, a miénk a megyében a harmadik legnagyobb egyesület. Tavaly év végén 905 felnőtt, 83 ifjúsági és 133 gyermek tagot tartottunk nyilván.

Tanyahelyzet:
2003-ban 35-en adtak be igényt tanyára, 2002-ből 21 kielégítetlen tanyaigény maradt hátra, így összesen 56-an vártak tanyára. A horgászhelyek száma korlátozott, új helyeket már nem tudunk kijelölni így csak akkor van tanyahely, ha valaki kilép, vagy valami miatt elveszíti a horgászhely feletti rendelkezés jogát. Mindezek alapján mindössze 9 tagtársunk igényét tudtuk teljesíteni. A vízterületet bejárva megállapítottuk, hogy a tanyák állapota sok esetben továbbra sem megfelelő. A helyzet javítása érdekében idén újabb intézkedéseket teszünk.
Rekordfogások:
Vízterületünkön több tucat olyan 15-20 kilogramm feletti halat fogtak horgásztársaink, amelyet egyesületünk felé nem jeleztek. Konkrétan Horváth József 20 és 22 kilogrammos amurjairól tudunk, amik a Magyar Horgász rekordlistáján is megjelentek, A gátőr kanyarban Molnár László fogott egy 36 kilógrammos harcsát. Ennél lényegesen több rekordfogás volt, s ezt a fogási naplók bejegyzései is igazolják. Jó lenne, ha tagjaink a szép fogásokat jeleznénk felénk, hogy a Villantóban közreadjuk és legalább ilyen fontos volna, hogy elküldjék azokat az országos rekordlistákra, ezzel is öregbítve vízterületünk hírnevét, és igazolva jónak ítélt halasítási tevékenységünket.
Vízvédelem
A nagy kánikulai meleg ellenére a vízterületünkön a halpusztulásokat sikerült megakadályozni, ebben nagy része a vízminőség rendszeres vizsgálatának. Végre befejeződött a Tyúktelepi zsilip felújítása is, így újra tudjuk biztosítani a víz mozgását a vízterületünkön. A nyár folyamán a Pándzsa patakot is megtisztították az alsó szakaszon.
Horgászversenyek:
2003-ban is nálunk rendezték a megyei gyermek és ifjúsági versenyt és horgászvetélkedőt. A megyei felnőtt bajnokságban 5 fős csapattal indultunk. Az egyesületi gyermek- és ifjúsági horgásztábort Balatongyörökön ideális környezetben tartottuk meg. Külön köszönetet mondunk azoknak a sporttársaknak és hozzátartozóiknak, akik adójuk 1 százalékának felajánlásával segítették gyermekeink táboroztatását. A hagyományainknak megfelelően 2003 június 22-én került sor a házi felnőtt horgászversenyre. A versenyen 89-en vettek részt, 10 férfi és 3 női versenyzőt díjaztunk.
Telepítések:
2003-ban tavasszal 600 kilogramm kisponty, (mintegy 5600 darab) a felső vízbe, és 1060 kilogramm vegyes hal mintegy 4500 darab az alsó vízterületre került kihelyezésre. Ősszel 6140 kilogramm pontyot és 1300 kilogramm vegyes halat telepítettünk, ezek 95 százaléka méretes volt. Az őszi telepítést november 12.-én végeztük el az Alsó-vízen a betonnál, Rabkerti-zsilipnél a Gátőrkanyarban, valamint Gyirmóton, a Szigeten két helyen. A pontyot nagyon kedvező, kilogrammonkénti 470 forintos áron sikerült beszereznünk. Tíz nappal később, egy rendkívüli lehetőséget megragadva, 6300 kilogramm (kb. 40 ezer darab) kárászt is kihelyeztünk a Holt-Marcalba. Ebből jó kapcsolatunk eredményeként 1000 kilogrammot ajándékba kaptunk a Porpáczy Fish Kft.- től. Az éves telepítések során tavaly összesen 154 mázsa hal került a vizeinkbe. Ilyen nagymennyiségű haltelepítés az egyesület történetében még nem fordult elő.
Ellenőrzés
A kihelyezett halat igyekeztünk megvédeni. Együttműködési szerződésünk van a Győri Rendőrkapitánysággal és az Őrház Kft.-vel, velük és közös a körzeti megbízott rendőrökkel ellenőrzési akciókat szerveztünk. A körzeti megbízottak önállóan is ellenőriznek, sokszor intézkedéseket is foganatosítanak. A telepítés utáni halőrzésben résztvevő tagjaink száma csökkent. 2001 évben 46 fő 2002-ben 34 fő, 2003-ban 27 fő vett részt az ellenőrzésben.
Pontytilalom:
A megyei halászati felügyelő 2001-ben beadott kérelmünkre 5 év időtartamra adott felmentést az általános pontytilalom alól. Ezért tavaly nem volt, és idén sem lesz pontytilalom.
Tanyaház:
Elkészült a tanyaház, az érintett hatóságok a használatba vételhez hozzájárultak. Egyesületünk az építéshez hitelt nem vett igénybe, a beruházás pénzügyileg rendezett. Köszönetet mondunk mindazon horgásztársaknak, akik társadalmi munkájukkal, vagy egyéb módon segítették a tanyaház sikeres befejezését. Egyesületünk az Interneten honlappal rendelkezik, amely Máj Zsolt horgásztársunk közreműködésével készült el. Emellett rendszeresen megjelenik a Villantó is.

Beszámolók:
Friesz Gyula gazdasági felelős tájékoztatást adott az egyesület gazdasági helyzetéről. Elmondta, hogy a gazdálkodás az elfogadott és jóváhagyott költségvetés szerint történt. Beszámolt még az általa vezetett bizottság munkájáról Cseh Zoltán a felügyelő bizottság elnöke (ellenőrzéseik során rendellenességet nem találtak). Horváth Imre a fegyelmi bizottság elnöke ismertette, az elmúlt évi fegyelmi helyzetet, mely szerencsére nem romlott a korábbi esztendőkhöz képest. Hegedüs Kornél ifjúsági felelős a fiatalok számára rendezett versenyek eredményeiről, azok fontosságáról szólt, Kovács Lajos megyei ifjúsági felelős az ifjúsági táborozás tapasztalatait, terveit ismertette.

Elnöki kiegészítés
Ezt követően Sándor András elnök sorolta fel észrevételeit. Ő is hangsúlyozta: a telepítés mennyisége és minősége még soha nem volt olyan jó, mint 2003-ban. Ugyanis 154 mázsa hal telepítésére még soha nem került sor. Mindezek ellenére sokan azt mondják, hogy kevés a hal a vizeinkben, vagy hogy hol van a sok hal? Sajnos a kérdést többnyire éppen azok teszik fel, akik legtöbbet vannak a vizeinken, és általában a legtöbb halat is fogják. Mi meg azt kérdezzük: hol van az ő önkritikájuk? Sándor András megígérte: 2004-ben süllő és csuka telepítésére is sor kerül de csak egynyaras méretben. A rablóhal utánpótlás beszerzése sajnos nehézkes. Az őrzés területén pozitívum, hogy azt a Őrház Kft. ingyen és bérmentve végzi. Az elnök elmondta: a társadalmi ellenőrök munkájával nincs megelégedve. Éppen ezért az idén csak az kap igazolványt, aki ténylegesen ellenőrzéseket is végez. Sándor András felhívta a figyelmet arra, hogy a horgászrenddel, a méret és időkorlátozásokkal kapcsolatban kapcsolatosan nagyon sok javaslat érkezett a vezetőséghez. Ezeket az egyesület szűkebb vezetősége kötelezően a vezetőségi ülés, illetve a küldöttgyűlés elé vitte. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a házszabályunk már két oldalas. Tele van tilalmakkal. Ezek bővítését nem tartja kívánatosnak, szükségesnek, sokkal inkább a meglévő szabályokat kell következetesen végrehajtani. Vannak olyan rendelkezések, amelyek a többségnek jók, kevesek érdekeit pedig sértik, utóbbiak persze hangoskodnak. A rendszeres bosszúságok közül az elnök kiemelte: többször szóba került a törpeharcsa csapdák kihelyezése, ugyanakkor a 46 hektáros vízterületen nagyon sok csapdát kellene kirakni ahhoz, hogy a törpeharcsát gyéríteni tudjuk. Ezt főfoglalkozású emberekkel sem lehetne megoldani. A helyi tájvédelmi felelőssel és a tájvédelmi körzet vezetőjével tárgyaltunk. Nekik is igazuk van sajnos, amikor felvetik, hogy a vízpart tele van szeméttel. A tanyahelyek körüli rendetlenségért a tanyatulajdonos felelős, ezért idén élünk a fegyelmi felelősségre vonás lehetőségével. Minden horgász egyetért a kormoránok és a vidrák károkozásának tényével. Ellene azonban nem tudunk tenni semmit. Nem tudjuk elérni, hogy az egyesület ellentételezést kapjon. A legutóbbi Villantóba kérdőív is el lett helyezve, ami a vidrapopuláció felmérését célozza. Sajnálatos, hogy kérdőív az egyesülethez még nem érkezett vissza annak ellenére, hogy nagy szükségünk lenne rá a további lépések megtétele érdekében. Sándor András a tanyaházról elmondta még, hogy idén egy fedett ebédlőt készítünk el a gyermekek részére. Társadalmi munkában kevés költséggel meg tudjuk oldani. Ennek elkészülte után megnyílik a csereüdültetés lehetősége. Ehhez felhasználhatjuk az Internet adta hátteret.

Javaslatok:
Ez után az elnök a határozati javaslatokat ismertetette.
Személyi kérdések:
1./ A következő évben tisztújító küldöttgyűlést kell tartani. Ennek megfelelően javasolta a jelölőbizottság elnökének Veres József sporttársat.
2./ Albert Ottó sporttársunk a felügyelő bizottsági tagságáról jelentős elfoglaltsága miatt lemondott, helyébe javasolta Miletics László sporttársat.
3./ A fegyelmi bizottság tagjainak kiegészítéseként javasolta Vass László sporttársat.
Házi horgászrend módosítására az egyesület vezetőségéhez beadott kérések, elképzelések közül a következők kerültek a határozati javaslatok közé:
1./ A nyurgapontyok fokozott védelme érdekében a kifogható legkisebb pontyméret 35 centiméter legyen.
2./ A leggazdaságosabb hasznosítás biztosítása érdekében a kifogható amur legkisebb mérete 50 centiméter legyen.
Ezt követően az elnök többször is megkérdezte, hogy a küldöttek közül az előterjesztett határozati javaslatokat kívánja e valaki kibővíteni. Javaslat nem érkezett.

Hozzászólások:
Németh Endre alelnök: az egyesületben megvalósított tájékoztatásról elmondta, hogy ez országosan is egyedülálló. Rendelkezésünkre áll a Villantó, az Internet, a rendszeres fogadóóra (májusig heti hat óra) az egyesület telefonvonala, a küldöttek helyi információgyűjtése, valamint a tagok alkalmi jelzései. Mindezek biztosítják az információk oda-vissza áramoltatását. Az horgászetikáról elmondta: szerencsére vízterületünkön többen fognak sok és nagy halat, köztük olyan rekordhalakat is, melyeknek a húsa már szinte élvezhetetlen. Jó lenne, ha nálunk is meghonosodna az a szokás, hogy a kifogott rekordlistás halakat mérlegelés, fényképezés után a vízbe visszaengedik. Természetesen ez csak szigorúan önkéntes alapon mehet, de ezzel elérhetnénk, hogy az eddiginél több horgász részesüljön a nagy hal fogásának élményében. A távlatokról szólva Németh Endre alelnök felvetette: minél előbb meg kell teremteni a saját halnevelési lehetőségünket. Ehhez biztosítani szükséges a megfelelő feltételeket is. Álláspontja szerint 10 éven belül valamennyi egyesületnek elemi érdeke lesz a saját vállalkozásának fenntartása, különben a halárak folyamatos növekedése a többség számára kifizethetetlenné teszi a horgászatot.
Harnisch Tibor: Bevált az a gyakorlat, ami szerint a fogási naplót késve leadók a területi engedélyt csak május végén kapják meg. A tanyák állapota változatlanul siralmas. Javasolta, hogy a kiadásra kerülő horgászjeggyel együtt a tanyatulajdonosok kapjanak egy felszólítást is a tanyahelyeik rendbetételére. Aki ezt nem teljesíti, attól a tanyát vegyék vissza és adják ki a sorban álló tagoknak. Korábban a tanyarendszer január 1-től december 31-ig tartott, jegykiadó sporttársunk javasolta ennek visszaállítását.
Veres József: A kormoránok és a vidrák kártételével kapcsolatosan felvetette, hogy próbapert kellene kezdeményezni.
Takács Antal: rövid tájékoztatót adott a megyei szövetség munkájáról a megyében 68 egyesület működik 14174 taggal. Megköszönte az ifjúsági és gyermek horgászversenyek megrendezéséhez adott egyesületi segítséget.
Fehér István: azt tanácsolta, hogy a ponty kifogható mérete legyen 35 centiméter, de a 25 darabos korlát ne változzon.
Kasztner Tibor felvetette: meggondolandó, hogy a tanyarendszer legyen-e egész éves. Szerinte ez esetben elvesszük a horgászati lehetőséget a telepítés után más tagoktól. Ezt követően az elnök ismét megkérdezte: vannak-e újabb kiegészítések, módosítások, vélemények a határozati javaslatokkal kapcsolatban, majd sor került a szavazásokra.

Határozatok

A beszámolókat és a személyi kérdésekre vonatkozó határozati javaslatokat a küldöttgyűlés ellenszavazat nélkül elfogadta. A 2004 évi költségvetés: 50 igen, 2 nem, 1 tartózkodás mellett került elfogadásra.
További határozati javaslatok:
1./ a nyurgapontyok fokozott védelme érdekében az egyesületi horgászrend II. fejezete az alábbi ponttal egészüljön ki: a kifogható legkisebb pontyméret 35 centiméter. Szavazás: 36 igen 16 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadva.
2./ a leggazdaságosabb hasznosítása érdekében az egyesületi horgászrend II. fejezete az előző ponttal összhangban a következők szerint egészüljön ki: a kifogható amur legkisebb mérete 50 centiméter. Szavazás: 44 igen 7 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadva.
3./ Az egyesületi horgászrend III. fejezet 2. pontjának első mondata a következők szerint módosuljon: A tanyarendszer január 1-jétől december 31-ig tart. A negyedik mondat mint feleslegessé vált szabály kerüljön törlésre. Szavazás: 42 igen 11 nem szavazattal elfogadva. Ezt követően Sándor András küldöttközgyűlési és egyesületi elnök megköszönte a hozzászólásokat, a küldöttek munkáját, majd az idei évre sok horgászsikereket kívánva a küldöttközgyűlést bezárta. Németh Endre alelnök
Németh Endre
alelnök

Halfogási eredményeink
2000 - 2003. évek időszakában

Egyesületünk halgazdálkodási tevékenységének tükrében vizsgáljuk meg tagjaink halfogásainak eredményességét az utolsó négy év időszakában. Általában elmondhatjuk, hogy nagyon kevés az a horgász, aki elégedett fogási eredményeivel. Horgászok nagy többségének célja a minél nagyobb és minél több hal fogása. A célkitűzés teljesítését csak jó és megalapozott halgazdálkodási tevékenység keretei között lehet elérni.

A gazdálkodás hatékonyságát nagyrészt a tagság anyagi hozzájárulása és az egyesület jó pénzgazdálkodása, (pályázatok, kedvező vásárlási feltételek megteremtése) teremti meg. Másrészt pedig a természetes halszaporodást biztosító vízi, környezeti lehetőség. Tagságunk haltelepítési befizetése – vízterületi engedély ára – évek során nem változott, 10 kilogramm ponty vízparti beszerzési árával azonos. A halárak évről-évre nőnek, tehát csak, megfelelő partnerkapcsolatok, kedvező piaci pozíciók elérése révén lehet növelni a telepített mennyiséget. Mint tudott vízterületünkön a természetes szaporodásra nem minden halfaj képes. Kivétel a csuka, a süllő, a harcsa (főként a törpe) és a keszegfélék. Ezek szaporodását a fogási eredmények is regisztrálják. A nyurgák telepítésével, melyet három éve végzünk, reméljük, hogy a tájegységre jellemző pontyállomány egy része is természetes szaporodással gyarapodik majd. Várható lenne, hogy idén már találkozzunk horgászatunk során, vízterületünkön kelt pontyivadékokkal. A 2001 évben telepített egynyaras dunai nyurga pontyok mára már ivarérettek lettek. Azt azonban még most becsülni sem tudjuk, hogy a telepítésből a természetes fogyáson túl, mennyi a kallódás (ragadozók, vidrák, stb.). A természetes fogyás számítható és tudományos kísérletekkel igazolt. A megmaradási arány 80 % ra tehető, de az a fogyás, kallódás, amelyet egyes a szabályokat be nem tartó horgászok okoztak nem becsülhető, reálisan nem mérhető. Szóbeszéd tárgya volt, hogy a tenyérnyi és annál nagyobb kispontyokat sütnivaló kárász gyanánt, vagy csalihalként ifi és felnőtt horgászaink elhordták. Itt jegyezném meg, hogy a horgász halismereti tudnivalóinál vagy tudatos tájékozatlanság, vagy tényleges tudatlanság van jelen. Tudni kell, hogy a nemes halként meghatározott ponty mely méret, darabszám korlátozás és fajlagos fogási tilalom alatt áll, addig a kárász csak mennyiségi korlátozás tilalma alá esik. Így a kárász bizonyos mérethatárok között csalihalként is használatos, míg a ponty nem. Ezért szükséges, hogy legalább a két lényeges különbséget felismerjük a ponty és a kárász között ( eltekintve a tükörponty esetében).

  1. A pontynak van bajusza a kárásznak nincs.
  2. A kárász fix szájállású, míg a pontynak harmonikás a szájnyílása.
Ezen ismeret hiányát gyermek és ifi horgász esetében sem lehet elfogadni, felnőtt horgásznál pedig bűn, melyet a fegyelmi szabályzat is büntet. Az egynyaras kispontyok természetes fogyását igyekeztünk kompenzálni hasonló egyednagyságú kárász telepítésével, mely összsúly tekintetében messze több volt mint a kispontyok összsúlya. Mindezekre tekintettel vizsgáljuk meg az elmúlt négy év időszakának egyed és súlyarányát, mennyiségét (1. táblázat):

 

Halfaj Telepített Kifogott Telepített Kifogott Telepített Kifogott Telepített Kifogott
  2000. év 2001. év 2002. év 2003. év
Ponty 7636 4782 7570 5262 7634 6809 6740 6883
Csuka 0 932 0 555 0 534 0 901
Süllő 0 885 0 735 0 450 0 712
Harcsa 202 0 406 0 233 0 346
Balin 0 68 0 146 0 197 0 85
Angolna 0 16 0 14 0 6 0 7
Amur 0 2821 0 2560 0 3553 0 6240
Egyéb 1000 3816 1000 4293 1000 4236 6300 3280
ÖSSZESEN: 13522 13971 16018 18454

Fenti táblázatból megállapítható, hogy a pontytelepítés és a visszafogás viszonya negatívumot mutat. Ez érthetetlen, annál is inkább, mivel a súlygyarapodás figyelmen kívül hagyásával 3889 kilogrammal kevesebb került kifogásra, mint a telepített mennyiség. A táblázat első három év telepítésének súly 22843 kilogramm, a táblázat utolsó három évének kifogott mennyisége 18954 kilogramm a fogási naplók adatai szerint. Ha igazak a fogási naplók bejegyzései, akkor pontyból túltelepítés van vízterületünkön. Nem megalapozottak azok a vélemények, mely szerint kevés a kifogható ponty mennyisége. A táblázat kimutatása alapján megállapíthatjuk, hogy vízterületünkön a ragadozó halak természetes szaporulata jó, mint azt a visszafogási eredmények is igazolják. Négy év átlagát tekintve a ragadozó halak kifogott évi mennyisége 1847 kilogramm. 2000-2002 években telepítésre került 3300 kilogramm 2001-2003 évben kifogásra került 12352 kilogramm. Ez a kifogott mennyiség 9053 kilogrammal 374 % al több mint a telepítés. Ez a tény három dolgot biztosan igazol:

  • vizünkben az élettere nagyon jó, mely biztosítja az átlag feletti súlygyarapodást.
  • horoggal jól fogható, és érdemes horgászni rá.
A táblázatból az is kitűnik, hogy 2003 évben az amur kifogása megközelítette a pontyfogások súlyát. A táblázatunk halfajok egyéb rovatában rögzített kifogott mennyiség az úgynevezett mennyiségi korlátozás kategóriájába tartozó (keszegfélék) egyedi összsúlyát jelenti (de ebbe tartozik a törpeharcsa is) Ezen rovatban jelölt telepítés, csak a kárászok kihelyezését jelenti. Itt a fajok közti jelentős különbségek miatt a telepítés és fogás összehasonlítása nem reális. Következtetést viszont lehet levonni arra vonatkozóan, hogy a keszegfélék természetes szaporulata stabil szintű. A keszegfélék kifogása, négy év átlagában, évente 3000 kilogramm körüli.

Megyénkben 68 horgászegyesület működik. A megyei horgászszövetség a feldolgozott fogási naplók alapján összeállítást készít az egyesületek halfogásáról. A teljesség igénye nélkül néhány közismert egyesület teljesítését mutatjuk be tagjainknak, hogy legyen információjuk más egyesületek fogási és naplóleadási eredményeiről (2. táblázat).

 

Egyesület Naplónkénti fogás Napló leadás % Naplónkénti fogás Napló leadás % Naplónkénti fogás Napló leadás % Naplónkénti fogás Napló leadás %
  2000. év 2001. év 2002. év 2003. év
Győr-Gyárv. Elektromos 26,47 95 26,52 94 26,19 95 28,07 95
Rábatext 21,28 88 23,57 82 25,54 82 26,39 83
Győr Újvárosi 25,74 98 21,2 98 29,95 98 23,25 97
M. Vagon és Gépgy. 13,55 95 16,79 90 18,89 85 19,14 91
Nádorvárosi 21,93 78 20,72 86 22,33 86 23,77 96
Mosonmagyaróvári 17,46 81 19,11 84 19,47 87 22,44 84
Szigetközi 17,27 91 16,06 98 18,79 85 19,08 89
MOFÉM 18,12 88 15,41 89 15,05 94 19,77 85

Az összehasonlító táblázatból megállapíthatjuk, a megyei feldolgozás alapján, milyen az egy naplóra jutó fogások sávfelosztása a 68 megyei horgászegyesület vonatkozásában (3. táblázat).

 

Átlagos fogás/fő Egyesületek száma
40 - 50 kg 3
30 - 40 kg 11
20 - 30 kg 26
10 - 20 kg 28
Elmondható, hogy az első két sávba tartozó 14 egyesület kis létszámú, 20-40 fő közöttiek, halasítási befizetésük személyenként négy, ötszöröse a mi egyesületünk tagjainknak befizetésénél, és vízterületeiket kizárólag kis területű kavicsbánya tavak alkotják. Egyesületünknél négy év viszonylatában megállapíthatjuk, hogy miként azt a százalékok mutatják: javult a fogási naplók leadása. Az egy főre jutó fogási átlagok szintén némi emelkedést mutatnak, mely arra enged következtetni, hogy a fogási lehetőségek is jobban lettek. Azt is elmondhatjuk, hogy nagyon fontos a fogási naplók hiteles és jó vezetése, mert ez ad támpontot és elemzésre lehetőséget annak érdekében, hogy az egyesület halgazdálkodási tevékenysége megalapozott és jó legyen. Ezen elemzéssel tagságunknak kívántunk tájékoztatást adni az elmúlt négy év halfogási és telepítési teljesítésekről.
Sándor András
elnök

Milyen nálunk a horgászetika?

A hideg télvégi napon elgondolkodom, milyen jók voltak a tavaszi nyári, vagy őszi hétvégék, amikor nejemmel, unokánkkal a vízpartokat jártuk. Most a sűrűn hulló hópelyheket nézve incs jobb dolgom, mint a horgászathoz szükséges irataimat, több éves feljegyzéseimet rendezgetem. Kezembe akad egy könyvecske. A horgászat etikai és jogi szabályai. Olvasom meghatározásait és egy-egy bekezdés után, elgondolkodom. A jogi szabályokról sokat beszélünk, néha túlságosan is sokat. Az etikai szabályokról általában szemérmesen hallgatunk. Hogyan is állunk ezekkel a szabályokkal? Az elmúlt évi vízparti tapasztalataimat először néhány jogi szabállyal vetem össze:

� horgot csalival csak horgászbottal szabad a kívánt helyre bevetni, tilos begyalogolva, úszva, vagy vízi járművel behordani.� Sajnos vízterületeinken is előfordulnak ilyen esetek. Begyalogolva behordják az etetőanyagot, ladikkal a horgot. Néhányan még azt is elvárják, hogy a parton lévő sporttársaik nem éppen áldásos tevékenységüket tapssal is jutalmazzák. Az etetőanyag említett módon való behordása a “durva módon történő” etetés fogalma alá tartozik, ami a horgászegyesületek többségénél már tilos. Jó lenne, ha a vezetőségünk a háziszabály módosításán elgondolkodna.
No de nézzük a környezetünket. A jogi szabály szerint: �ilos a vízparti növényzetnek a horgászhely fenntartásához elengedhetetlenül szükséges és a helyi horgászrendben esetleg meghatározott mértékét meghaladó csonkítása, illetve irtása; partvédelmi létesítmények megbontása; a szemetelés. Szemetet, étel és horgászcsali maradékot a haltisztítás hulladékát a horgászhelyen hátrahagyni tilos. Ha a parton nincs szemétgyűjtő, a horgász köteles a horgászhely elhagyásakor magával vinni a szemetet.�
Mindehhez csak annyit. Láttam én már az alsó víz partján fejszével közlekedő horgászt. Mint később megtudtam faágak levágásával horgászhelyet készített magának. Ki nem látott már töklevelet vagy nádat irtó horgászt? Na és a szemetelők? Vannak jó páran. Érdemes így télvíz idején végiggyalogolni vízpartjainkon. Néhány horgászstég környékén úgy érzi az ember magát, mintha a Pápai úti szeméttelepen lenne. Láttam már halpikkelyt is elegendő mennyiségben a parton, főképp az alsó vízen. Na nem a kifogott , vagy a csalihalról hullott le magától. Ugyanakkor láttam már szépen rendezett horgászstégeket, a parton szemétgyűjtő zsákokat, szemetet összeszedő horgászokat. Nekik gratulálok, és sok horgászszerencsét kívánok.
A jogi szabály szerint a horgászat nem mindig társas szórakozás. � horgász bevetett készségétől csak annyira távolodhat el, hogy kapás esetén azonnal bevághasson. Aki a horgászhelyét elhagyja, készségeit köteles a vízből kivenni, azok őrzésével mást megbízni nem szabad. Vízterületeinken ilyen eset elég gyakran előfordul. Itt az ideje, hogy változtassunk rajta.

Na és lássuk a jogok és kötelességek egységét: � horgász joga és kötelessége a szabályok és a horgászrend megsértőjét figyelmeztetni, az észlelt szabálytalanságokat hivatalos személynek illetve szervnek ( halőr, egyesület vezetősége, stb.) bejelenteni, hasonlóképpen a vízszennyezést, halpusztulást, továbbá a part szennyezését és rongálását." Sporttársaim ezek olyan szabályok, amihez nem szabad kommentárt fűzni. Éljünk jogainkkal, de teljesítsük kötelességeinket is, főképp az idézet utolsó mondatrészében írtakat, ami létérdekünk.

A néhány jogi szabály után lássunk egy-két etikai szabályt. Mik is ezek az etikai szabályok? Nincs bennük semmi különös. Olyan magatartásbeli normák, amelyeket a kulturált ember megad másoknak és elvár másoktól. Ilyen például mindjárt az első: � horgász óvja és védje a halállományt, de ne irigyelje másoktól a halfogást, sőt tapasztalataival, tanácsaival segítse horgásztársait, mindenekelőtt a fiatalokat, a kezdőket és az ország más tájairól érkező horgász-turistákat, valamint azokat, akik idős koruk vagy testi fogyatékuk miatt fokozottabb mértékben rászorulnak.� Fontos szabályok, néhányat betartunk néhányat nem. Nem tudom be tartja-e az a horgásztársunk e szabályokat, aki horgásztársát azzal a jelszóval, hogy ez az Ő etetett helye, az alsó vízen veréssel, vízbedobással fenyegetett. Szerencsére a pozitív esetek sem ritkát. Egyre gyakori a csali cseréje, tapasztalatok átadása, egymás segítése és ez jó dolog.
No de nézzük az ellenőrzést. � horgász a halállomány védelme érdekében végzett ellenőrzéseket ne tekintse indokolatlan zaklatásnak, segítse a halőrök felelősségteljes munkáját, amit a becsületes horgászokért végeznek.� Sokan úgy gondolják, ezzel nem lehet probléma. A horgászok általában segítik a halőrök munkáját. Volt probléma is, de szerencsére nem sok. Hallottam, hogy volt, aki a halőrökkel hínárt akart irtatni, parti utat javítatni de volt, aki ha egy halőr ellenőrizte a horgászengedélyét nem volt hajlandó átadni. Közel negyven éve horgászom, de még ilyennel nem találkoztam. Magatartásához nem tudok mit fűzni. Megítélését horgásztársaimra bízom.

Ennyit egyenlőre a szabályainkról, ha kapok helyet lapunkban, még folytatom. Addig is Sporttársaim! Ne felejtsük el, a jogi és az etikai szabályok durva megsértéséért az egyesületek fegyelmi eljárást is folytathatnak. Tartsuk be írott és íratlan szabályainkat, hódoljunk nemes szenvedélyünknek, amihez az idei évben sok szerencsék kívánok

Sirály

A halállomány őrzése kötelező

A halászatról és horgászatról szóló törvény előírása szerint az évenként kifogott halállomány pótlásáról gondoskodni kell, a telepített halállományt és élőhelyét egyesületünk köteles őrizni.

Az őrzésről, halőrök alkalmazásával és társadalmi halőrök, valamint őrző szervezetek bevonásával, rendőrökkel kialakított együttműködés révén gondoskodunk.

A halőr jogosult:

  • az Egyesület vízterületén horgászó személyt, a horgászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,
  • a horgász által kifogott halat ellenőrizni, jogosultság hiányában járművét átvizsgálni,
  • a méreten aluli, a területi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli, tilalmi időben kifogott vagy védett halat a vízbe visszahelyezni,
  • a horgásztól szabálytalanság esetén a területi engedélyét elvenni, és azt a kibocsátónak haladéktalanul leadni,
  • a horgásztól az állami horgászjegyet visszatartani, és azt a horgászati jogosultsággal rendelkezőn keresztül a horgászati hatóságnak megküldeni.
A halőrök felügyeletét a horgászati hatóság a rendőrhatósággal együtt látja el. A törvény szerint a horgász horgászat alkalmával köteles magánál tartani: az állami horgászjegyét és a területi engedélyét személyi igazolványát és azokat az ellenőrzésre jogosult halászati felügyelő, a halőr, a halőrzéssel megbízott szervezet, a természetvédelmi valamint a rendőrhatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni. Vízterületünkre vonatkozóan betartandó horgászati szabályokat és egyes halfajok legkisebb kifogható méretét házi horgászrendünk ill. a horgászatról szóló törvény tartalmazza. A legkisebb fogási méret: a hal orrcsúcsától a farokúszó tövéig mért távolság. A horgász a méretkorlátozás alá tartozó halfajokból naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból pedig naponta összesen tíz kilogrammot foghat ki. Amennyiben a horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel a tíz kilogrammos súlyhatárt túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni. A törvényi előírások betartása a telepített halállomány és élőhelyének hatékonyabb őrzése érdekében, mint kötelezően végzendő egyesületi tevékenységünket a 2004. évben továbbfejlesztettük. A három fő halőrzéssel megbízott személyen felül további 15 tag kapott megbízást ellenőrzésre. Az Őrház Objektumvédelmi Bt. április elsejétől az év végéig heti két alkalommal ellenőrzi vízterületünket. Együttműködési megállapodás keretében a Városi Rendőrkapitányság segíti ellenőrzési tevékenységeinket. Emellett a telepítést követő időszakokban rendszeres, folyamatos őrzést is tartottunk, tartunk. Egyesületünk vezetősége számít minden törvénytisztelő horgász-sporttársunk segítségére abban, hogy megelőzzük és a minimális mértékűre szorítsuk illetve megakadályozzuk a szabálytalanul horgászó, törvénysértő horgászok ténykedését. Kérem, ha erkölcsi aggályaik vannak, vegyék figyelembe: a horgászok többsége betartja a szabályokat, a sok ellenőrzést, a szervezeteket csupán néhány tucat mértéket, értéket nem ismerő ember, és orvhorgász, orvhalász miatt kell fenntartani.
Harnisch Róbert

A természetvédelemről

Mint tudott a Holt-Marcal egy része a Fertő-Hanság Tájvédelmi Körzet területét érinti, ebből adódóan természetvédelmi őr felügyeli a termé-szetvédelemről szóló, hatályos jogszabályok betartását. Ebből adódó kellemetlenségek elkerülése érdekében ismertetem a természetvédelmi őr eljárásának lehetőségét a bírságolással büntetéssel kapcsolatban.

A természetvédelmi őrnek lehetősége és joga van szabálysértési felje-lentés megtételére és helyszíni bírságolásra. A természetvédelmi őr ter-mészeti és védett természeti területeken szabhat ki helyszíni bírságot számos szabálysértés esetében. A helyszíni bírság azonban a cseké-lyebb súlyú szabálysértések szankcionálásának eszköze, súlyosabb esetben a természetvédelmi őr szabálysértési eljárást kezdeményez a nemzeti park igazgatóságánál. Helyszíni bírság szabható ki például tiltott helyen (pl. fokozottan védett természeti területen) engedély nélküli tartózkodás, tiltott módon való köz-lekedés, engedély nélküli tűzrakás, szemetelés, zajkeltő tevékenység, vagy a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető más tevé-kenység folytatása esetében. A helyszíni bírság legmagasabb összege 10000 forint. Amennyiben súlyosabb szabálysértésről van szó, akkor a nemzeti park igazgatóság szabálysértési eljárást folytat le, és szabálysértési bírságot szab ki. Ennek legmagasabb összege 100.000 forint, és jellemzője, hogy – más szabálysértési bírságokhoz hasonlóan – amennyiben nem hajtha-tó be, úgy a szabálysértési törvényében foglaltaknak megfelelően közér-dekű munkára, vagy elzárásra változtatható át. Az állami természetvédelmi őr jogszabályban meghatározott esetekben jogosult és köteles államigazgatási eljárás keretében történő természet-védelmi bírság kiszabását kezdeményezni. A természetvédelmi bírság adók módjára behajtható közigazgatási bírság, tehát nem szabálysértési bírság. A természetvédelmi bírság összege általában magas, tehát elret-tentő hatású, sok százezer, több millió, vagy akár százmillió forint nagy-ságrendet is elérhet. A természetvédelmi bírságot természetvédelmi szabálysértés és termé-szetkárosító bűncselekmény esetén egyaránt, a jogszabályban meghatá-rozott esetekben mindenkor ki kell szabni. Ez például a természetkárosí-tás bűncselekménye esetén azt jelenti, hogy a természetvédelmi őr beje-lentésére a nemzeti park igazgatóság büntető eljárást kezdeményez az illetékes rendőri szervnél, egyben a rendőrségi majd bírósági eljárással párhuzamosan államigazgatási eljárás keretében kiszabja a természet-védelmi bírságot. A jogsértő cselekmény szabálysértés, vagy bűncselekmény voltát törvé-nyek, a szabálysértési törvény és a büntető törvénykönyv határozzák meg. A két cselekmény között a különbség példákkal is bemutathat. A helyszíni bírságolásnál már említésre került néhány eset. További példa lehet a szabálysértésre a védett élő szervezet (pl védet halfaj, madár, egyéb állat) egyetlen egyedének jogellenes elpusztítása. Amennyiben ez az élő szervezet a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik, vagy fo-kozottan védett, úgy annak elpusztítása mér nem szabálysértés, hanem bűncselekmény. Védett természeti területen, a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenység folytatása sok esetben csak szabálysértés, míg a védett természeti terület állapotának jogellenes és jelentős mérté-kű megváltoztatása már bűncselekmény. A természetkárosítás bűncselekményének legmagasabb büntetési tétele öt év szabadságvesztés. Sokrétű és szép szakmai feladata van a természetvédelmi őrnek, intéz-kedési tevékenysége azonban nem népszerű és főleg nem veszélytelen. Az állami természetvédelmi őr ezért természetesen önvédelmi technikai eszközökkel is rendelkezik. Ne gátoljuk, inkább segítsük a munkájukat!

 

A halgazdálkodásról

Az évenként kifogott halállomány pótlása, a telepítendő hal termelői árának évenkénti emelkedése miatt, minden horgászegyesület jegyárainak folyamatos emelésére kényszerül.

Halbeszerzésre a területi engedélyekből befolyt pénzösszeg használható fel, a mi egyesületünk esetében 5.000,-Ft/fő. Évekkel ezelőtt az egyesület közgyűlése a területi engedélyünk ellenértékét 10 kg békéshal mindenkori beszerzési árának megfelelő összegben határozta meg. 2003. évi telepítésünknél (a kispontyokat is számítva) átlagosan 500 Ft/kg összegért szereztük be a telepített halat. Látható tehát, hogy rendkívül takarékos gazdálkodás és eredményes halbeszerzési tárgyalások hatására tudtuk teljesíteni haltelepítési kötelezettségünket. Ilyenkor év elején, tagdíj befizetésekor, úgy gondolom aktuális téma az évenként emelkedő jegyárakról beszélni. A jegyárak emelkedését befolyásoló környezeti hatások a horgászegyesületünket sem kerülik el, ezért komoly gazdálkodási feladatot jelent a tagság kiszolgálása. Tájékoztatásul közlöm néhány környékbeli horgászegyesület felnőtt éves jegyárait. Egyesületünknél kisebb egyesületek éves horgászjegy árai:

  • 29.000,-Ft
  • 21.500,-Ft
  • 16.500,-Ft
Az egyesületünknél nagyobb egyetlen horgászegyesület jegyára: 13.900,-Ft. A jegyárak közlésén túlmenően a megkérdezett egyesületek mindegyike a horgászati törvény előírásán felül horgászrendjében különböző mértékű korlátozásokat alkalmaz. A magántavak a legmagasabb jegyáron felül a legszigorúbb napi, heti kifogási mennyiségeket határozzák meg, hogy védjék telepített állományukat. A horgászatra, a halak etetésére, a környezet tisztántartására meghozott intézkedések a korábbi évekre nem voltak jellemzőek, ezért sokak számára nehezen elfogadhatóak. Mindenkinek tudomásul kell venni, viszont, hogy a korlátozások a jelen és a jövő halgazdálkodása érdekében fontosak, ezért minden érintett horgásztársunkat önmérsékletre, a szabályok betartására kell hogy ösztönözzön. Minden egyesület így a miénk is a területi engedély díjának megállapításánál figyelemmel kell, hogy legyen a tagság összetételére. Alapkövetelmény, hogy az éves horgászjegy ára a többség számára pénzügyileg még elviselhető legyen és a vízterület nagysága figyelembevételével hektárarányos haltelepítést biztosítson. Egyesületünk halgazdálkodása – a telepített hal mennyisége, összetétele - hosszú évek óta a lehetőségeihez képest, és más egyesületekkel összevetve is átlagon felüli. Az éves horgászjegy árak összehasonlításából látható, hogy díjaink mérsékeltek, a halvisszafogás értékeléséből megállapítható, hogy az évenként telepített halállomány tagságunk számára megfelelő fogási esélyt biztosít.
Harnisch Róbert

Gombás halfasírt

Hozzávaló: bármilyen halfilé, gomba, vöröshagyma, zsemlyemorzsa, petrezselyemzöld, 2 tojás, só, bors.
Legutóbb gyermekeim paduc és márna zsákmánya szolgáltatta a halfilét a fasírt elkészítéséhez, de törpéből is kitűnő. Annak ellenére, hogy a halhús ledarálásra kerül a biztonság kedvéért még sűrűn be is irdaltam, az ördög nem alszik alapon. A paduc és márna filé jó alapanyagnak bizonyult. Vöröshagyma, csiperke és esetleg szárított vargánya alkotja a fasírt egyik felét Az apróra vágott vöröshagymán megpirítottam a gombát. Annak érdekében, hogy hangsúlyosabb legyen a gomba íze, beáztattam egy jó marék szárított vargányát is, majd ezt is együtt pirítottam a csiperkével. Amikor elkészült, ugyanannyi halfilét, mint amennyi a gomba volt, együtt húsdarálón ledaráltam. Sóval, borssal fűszereztem, hozzáadtam a 2 tojást, az apróra vágott petrezselyem-zöldet, majd annyi zsemlyemorzsát, hogy jól formázható legyen. Pici pogácsákat formáztam a masszából, megforgattam zsemlyemorzsában és forró olajban kisütöttem. Mellé majonézes burgonyasalátát tálaltam.
 

Megyei horgászversenyek

Május 9. Megyei ifjusági vetélkedő Iparcsatorna
Május 23. Gyermeknapi horgászverseny Nádorvárosi HE. Holt-Marcal
Június 5. Megyei profibajnokság Bősárkány
Június 6. Megyei ifi utánpótl egyéni Győr-Újváros HE.
Június 20. Egyesületi vezetők vers. Nádorvárosi HE. Holt-Marcal
Június 27. Felnőtt háziverseny Nádorvárosi HE. Holt-Marcal
Június 21. Megyei ifi horgásztábor Ásványráró
Július 3. Megyei amatőr bajnokság Hegykő
Aug. 22. Sinkó Lajos nyílt emlékvers. Ásványráró
Aug. 29. Czigány István ifj egyéni emlékverseny Iparcsatorna
Szept. 19. Czigány Jenő emlékverseny Rába
Október 3. Arrabona kupa Iparcsatorna
Joomla templates by a4joomla