IV. évfolyam 3. szám 2003. november

2004. évi jegyárak

Kérjük a tagjainkat, hogy a csekkeket a mellékelt lista alapján töltsék ki, ha kérdésük van, akkor érdeklődjenek félfogadási időben.

  Férfiak Nők
Állami jegy 1000 1000
Tagsági lap 1300 1300
Tagdíj, tagfenntartás 5500 1800
Területi engedély díja 5000 5000
     
HTSZ jegy 3000 3000
Egyesületi + HTSZ 15800 11100
     
IB jegy 6000 6000
Egyesületi + IB 18800 14100
Egyesüeti + IB + HTSZ 21800 17100

Ifjúsági jegyárak

 

Állami jegy 1000
Tagsági lap 600
Tagdíj (tagfenntartás) 1300
Terüeti engedély 2000
Egyesületi ifj, jegy összesen 4900
HTSZ Ifj. 1500
Egyesületi + HTSZ 6400
IB Ifj. 3000
Egyesületi + IB 7900
Egyesületi + IB +HTSZ 9400
   
Komplett igazolvány 220
Igazolvá tok 150

Egyéb tudnivalók: A 70 év feletti sporttársak állami jegye ingyenes, ezt a csekk kitöltésénél kérjük figyelembe venni. Megkérem azokat a sporttársakat, akiknek ifjúsági korú gyermeke van, hogy jöjjenek be az egyesületbe csekkért, és ne egy csekken adja fel a saját és a gyermek pénzét, mert az úgy nem fogadható el. Együttműködésüket köszönöm.

Harnisch Tibor
jegykiadó
tanya-felelős

A fegyelmi helyzetről 2003-ban.

Megragadva a Villantó megjelenése adta lehetőségeket még az év végétől viszonylag távoli időben tájékoztatást adunk az egyesületünk eddigi fegyelmi helyzetéről. Az elmúlt évet záró küldöttgyűlés jelentős döntést hozott akkor, amikor megszavazta a kifogható pontymennyiség éves darabszám korlátozását, valamint szabályaink közé felvette, a kifogott nemes halnak a fogási naplóba történő, azonnali bejegyzését. Ez a tagságtól az eddigieknél fegyelmezettebb fogási naplóvezetést követel meg. Az új szabály ismeretében arra számítottunk, hogy az adminisztrációval kapcsolatos szabályszegések miatt indított fegyelmi eljárások, ugrásszerűen növekedni fognak. Szerencsére nem így történt. A rendszeres ellenőrzések nem fedtek fel olyan mulasztásokat, amelyek miatt a szokásosnál több eljárást kellett volna lefolytatnunk. Az év eddig eltelt időszakában a fentebb említett szabályszegések miatt három esetben indult fegyelmi eljárás. Mindhárom esetben saját hatáskörben eljártunk. Egyik esetben 12 havi, végrehajtásában másfél évre felfüggesztett eltiltást, másikban három havi végrehajtandó, a harmadik esetben egy év próbaidőre felfüggesztett, hat havi fegyelmi büntetést alkalmaztunk. Megjegyezni kívánom, hogy az utóbbi esetben az elkövetés helye nem vízterületünkön volt. Egy horgásztársunk amellett, hogy a kifogott méreten aluli amurt megtartotta, három bottal is horgászott. A halőri feljelentés alapján a bizottság az eljárást nem folytatta le, az ügy áttételre került a megyei FM Hivatal halászati felügyelőjéhez halvédelmi bírság kiszabása érdekében. További három ügy volt amiben ugyancsak halvédelmi bírság kiszabását kezdeményeztük. Két esetben horgásztársaink a fogási naplójuk késedelmes leadása miatt, a területi engedélyüket nem kapták kézhez, ennek ellenére vízterületünkön horgásztak. Egy esetben tagfenntartást fizető horgásztársunk horgászott vízterületünkön, természetesen területi engedély nélkül. E három esetben a halvédelmi bírság mellett az állami jegy bevonásának a lehetősége is fennállt. Három személlyel szemben azért indítottunk halvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárást, mert vízterületünkön úgy horgásztak, hogy semmilyen horgászengedéllyel nem rendelkeztek. Jelenleg egy eljárás van folyamatban. A szabályszegés meglehetősen súlyos. Tartalmát azért nem írom le, mert az ügy várhatóan a Villantó megjelenésének idején kerül tárgyalásra. Összességében az a tapasztalatunk, hogy a fegyelmi eljárások száma a több éves átlagnak megfelelően alakult. A változás az, hogy az elkövetési magatartások szerteágazóbbak lettek. Az év hátralévő időszakában a jelenlegi zord időjárást ellenére várhatóan még lesz lehetőségünk horgászatra. Kérem horgásztársaimat, tartsák be szabályainkat.
Horváth Imre
Fegyelmi biz. elnöke

Hús vagy sporthorgászat

Horgásztársaink közül sokan kifogásolják, hogy egyesek több mázsa halat fognak ki és visznek el vízterületünkről, és eladják a kifogott halakat. Az igazságosabb helyzet érdekében tavaly bevezettük a pontyok darabszámának korlátozását. Vannak akik ezt keveslik és további szigorításokat kérnek, a az amur, a süllő és csuka bevonásával, vagy a kifogható mérethatárok növelésével. Kérjük horgásztársainkat. Kérjük horgásztársainkat, hogy még a küldöttgyűlés előtt irásban, vagy félfogadási időben tudassák véleményüket, javaslataikat a vezetőséggel
 

Tisztelt Horgásztársak!

Ezúton szeretnék egy-két gondolatot, észrevételt, illetve felhívást intézni horgásztársaimhoz. Örvendetes dolog, hogy taglétszámunk - úgy felnőtt, mint ifjúsági - évekre visszamenően stabilnak mondható. Tehát létszámunk 900 - 915 fő, az ifjúsági 85 - 90 fő között mozog. A fluktuációt - amit a kilépés és elhalálozás eredményez - minden évben ellensúlyozza az új belépők száma. A gyermekhorgászok létszáma 150 - 200 fő között változik. Ekkora létszám mellett óhatatlanul fel kell tenni azt a kérdést, hogy hatékony lehet-e az ellenőrzés. Sajnos azt lehet tapasztalni, hogy nagyon sokan vannak, akik nem tartják be még a horgászetika alapvető szabályait sem. Itt nekünk horgászoknak is nagy a felelősségünk. Merjünk szólni a szabálytalankodó sporttársnak, csak így tudunk hatékony segítséget nyújtani a halőröknek. Tartsuk szem előtt azt, hogy nem csak a vízben lévő hal a miénk, hanem a környezetünk is, amelynek rendben tartása, annak megóvása mindenki számára kötelező. Eljött a számadás ideje, melynek bizonyítéka a fogási napló. Az eddig jól bevált gyakorlatot követve az idén is kihelyeztük az Egyesület kerítésére a gyűjtőládát, amit heti három alkalommal három vezetőségi tag kiürít, és eladminisztrálja a beérkezést. A leadás félfogadási időben is lehetséges. Sőt elsősorban erre kérném a tagjainkat. Nagyon kérek minden sporttársat, hogy a naplón feltüntetett leadási határidőt tartsa be. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Horgászigazolványt - ráadásul ha már csekk is van benne - ne dobják be egyik ládába se, ezért nem vállalunk felelősséget. Erre van heti három alkalommal a jegykiadás, január 1-től. Minden alkalommal szólok a tanyák állapotáról. Felhívás, kérés ellenére elszomorító az eredmény. Ezúton kérem azokat a sporttársakat, akiket ez érint, most az idény befejeztével mérjék fel az elvégzendő teendőket a stéggel kapcsolatosan, és azt végezzék el. A tavaszi bejárást követően a nem megfelelő állapotú stégeket (tanyahelyeket) más, tanyára váró sporttársnak kiadjuk. A tanyahelynek tartalmaznia kell: Nevet, tanyaszámot (ami a területi engedély jobb felső sarkán van feltüntetve, pecséttel ellátva). Nagyon fontos kérdés még, amire szeretném felhívni a figyelmet, a tárgyévi jegy kiváltási határideje az azonos év április 30. Aki tanyával rendelkezik és problémái vannak a befizetéssel, ill. a határidővel kapcsolatban, jelezze az egyesületnél. Ennek elmulasztása esetén a horgászhelyét, más tanyára váró sporttársnak kiadjuk. Minden évben jelentős mennyiségben telepítünk halat a vizünkbe. Nem elégséges csak ezt elvégezni, hanem gondoskodni kell az állomány megvédésétől is, hogy a következő idényben legyenek halfogási élményeink. Felkérném ezért a sporttársakat, hogy minél nagyobb számban jelentkezzenek a halőrzésre. Külön kérem erre a gyirmóti és csanaki sporttársakat. Azok a sporttársak, akik csak a vízparton, presszóban kritizálják az őrzést, esetleg ötletekkel is fűszerezik, jó lenne, ha gyakorlatban is megmutatnák, ez irányú tehetségüket. Sporttársi üdvözlettel:
Harnisch Tibor
jegykiadó
tanyafelelős

SZIGETKÖZI HORGÁSZ-BARANGOLÁSOK

Lassan már 40 éve, hogy az öreg-Duna szigetközi holtágait, zárásait minden évben, egy-két hétre meglátogatom, esetenként többször egy-egy hétvégére. Bízva a halfogás örömében, csodálni a természet szépségét, harmóniáját járok e vidékre. Szeretem hallgatni a zárásokon átfolyó víz zuhogását-susogását. Szeretem nézni a táj élővilágát, vízen, földön és a levegőben. Igaz, ilyenkor a horgok figyelése kisség háttérbe szorul. A Szigetköz azonban már nem a régi. Mit lát a horgász az ismerős tájból, mi változott? Azt lehet látni, hogy ahol tavaly vagy régebben víz volt, ott most üres a meder. Azt lehet sejteni, ahol most erdő, bokros csalit, ott régen vízfolyás volt. Sejtését megalapozza az a látvány, hogy a volt meder keresztzárását benőtte a fűzfa, a bokrok sokasága, mely alatt a kövezéseket igencsak nehéz észrevenni. Ásványtól Dunaremetéig jó néhány kiszáradt mederrel találkozhatunk, vizet csak akkor találunk benne, ha viszünk bele. Vízhiány az öreg-Duna medrében is megtapasztalható. Gyalogolhatunk a száraz mederben 50-200 métert is mire a Duna megmaradt vizére találunk. Ezen száraz mederrészekben is gyönyörű vegyes erdők nőttek ki. Onnan tudjuk, hogy az öreg-Duna medrében járunk, hogy az erdőkben megtaláljuk a régi partvédő kövezéseket, sarkantyúkat. Ha még egyszer megtelne a régi főág vízzel, valamilyen csoda folytán és hajózni szeretnénk benne, akkor biztos hogy előbb fakitermelést, erdőirtást kellene végezni a mederben. Vizet csak azokban a mellékágakban találunk, melyben a fenékküszöbök építésével megfogták a vízpótló rendszer csurgatta vízmennyiséget. Egy-egy magasabb vízállás esetén előfordul, hogy a kiszáradt medrek is megtelnek vízzel, a víz meg élettel. A víz visszavonulása után a keresztgátak előtt kisebb nagyobb tocsogók maradnak 50-150 méter hosszan. Ezekben a tocsogóban milliószámra találunk halivadékokat. Mind ott fog elpusztulni. Ezen a halivadékok kimentése esetén biztos, hogy valamennyire enyhítenék a szigetközi holtágak vészes halhiányát, de nem fogják, mert vagy teljesen lemegy a víz alóluk és akkor az iszapban pusztulnak el vagy, ha marad is valamennyi kis víz alattuk, akkor a téli lefagyás végez velük. Így herdálódik el a természet adta szaporulat. Nem gazdálkodik nem törődik senki (vízhasznosítók, természetvédők, állatvédők ) az élő természeti értékeinkkel. Ez több mint szomorúság, ez már bűn, és mi hagyjuk ezt. Nincs hal a szigetközi vízivilágban azért, mert hagyjuk elpusztulni meg azért sincs, mert a fekete sereg az égből ellepte tájékot. A kárókatonák károkozása olyan mértékű, melyet a természet a mai körülményei között nem tud pótolni. Az ember meg nem pótolja. Több százas csapatokban ezrével lepik el a szigetközi Duna ágakat. Fészekre telephelyükre repülésükkor látni csak igazán, hogy mekkora az armada. Az ég csaknem elsötétül annyian vannak. Helybeli horgászok tízezres állományról beszélnek. Táplálékszerző vadászatukat megfigyelve igen nagy tervszerűséggel a csoport együttműködésével eredményes munkát végeznek. A csapat egy része mint a terelő pulikutyák a nyájat, félkörbe fejlődve a part felé hajtva a halakat összeterelik, míg a csoport másik része nagy sikerrel összeszedi az egybeterelt halakat. Egy-egy ilyen zsákmányszerző vadászat után nem sok hal marad életben. A kormoránok mohóságára jellemző, hogy annyi halat is felfalnak, hogy képtelenek felszállni. Úgy öklendezik ki a zsákmányt, hogy repülésre képesek legyenek. Az biztos, hogy vadászatuk sikerességével oly mértékű halpusztítást végeznek, mely felülmúlja a rabsicok eredményességét is. A vízparton csendben ülve, egy ilyen vadászatot végig nézve furcsa gondolatai támadnak a hortásznak a természetvédőkről és a természet védelméről szóló törvény előkészítését végző szakemberekkel kapcsolatban. Valószínűleg átestek a ló másik oldalára. Tudjuk, a kormorán védett állat lett, ezért gyérítése tilos. Károkozását az állatvédők természetvédők nem térítik, semmilyen módon nem kompenzálják. Így a horgásznak nem marad más törvényes lehetősége, minthogy közutálja a kormoránokat. Talán az is jobb lenne, ha az olasz vadászok a rigók, fecskét és egyéb más védett és hasznos madarak helyett a kárókatonákat lődöznék le. Ezen dolgokon való elmélkedésére, bőven van ideje a horgásznak a vízparton, mert kapások nem sűrűn fordulnak elő. Erre lehet azt mondani, hogy helyen és rossz időben próbálkozott a horgász. Mindezek ellenére a szigetközi táj még megmaradt vizivilágának szépsége gyönyörködteti a természetet szerető embert. A régi emlékképpel rendelkezők nosztalgiával gondolnak a múltra. A múltat nem ismerők pedig, örömüket lelhetik a még megmaradt jelen természetben. A csend, nyugalom, a táj zavartalansága idillikus képet nyújt, ami eltakarja a Szigetköz vízivilágának csendes agonizálását, pusztulását.
Sándor András

A MOHOSZ általános értékelése a horgászvizek halasításáról.

A horgászegyesületek, szövetségek halgazdálkodása nonprofit jellegű és céljuk, hogy a horgász tagságnak minél szélesebb körű, jó horgászati lehetőségeket biztosítsanak. Különösen figyelemre méltó a halasítás mennyisége és mértéke. A horgász szervezetek által hasznosított vizek összterülete (28000, ha.) kevesebb, mint egy negyede az ország horgászható vízterületének. Míg 1999-ben 1,1 milliárd forint volt a halasítások összértéke, addig 2002-ben már megközelítette az 1,7 milliárd forintot. Természetesen a halárak változásával a halasítások értéknövekedése nem mindig jelenti a kihelyezett halmennyiség tömegének növekedését. Megállapítható, a 2000 évben volt a legkedvezőbb a horgász hasznosítók szempontjából a halár, ekkor kisebb halasitási érték mellett is jelentősen több halat tudtak kihelyezni a hasznosítók a horgászvizekbe.

Horgász szervezetek által telepített halmennyiség és értékének változása:

 

Év mennyiség (tonna) hal értéke (eFt.)
     
1999 3078 1041019
2000 3560 1120219
2001 3357 1323932
2002 3337 1613030

Az utóbbi két évben a halárak ugrásszerű emelkedésével a kedvező tendencia megfordult. A mennyiségi és értékből számított átlagárakra (mely ebben az esetben egy elméleti ér konkrét halfaj és korosztály nélküli) tekintünk az 1999 év 338.Ft/kg, 2000 évben 315.Ft/kg, 2001 évben 393.Ftt/kg., 2002 évben 483.Ft/kg. volt a halak beszerzési ára. A jelentős emelkedést mutató halárak azt igazolják, hogy a vizek halasításának szinten tartásának és bizonyos mértékű emelkedéséhez, egyre növekvőbb mértékű anyagi áldozatot kell vállalnia a hasznosítóknak, így a horgászoknak is. Ha a darabszámban mért haltelepítéseket (előnevelt) tekintjük, szintén magas értéket és évenként kiegyensúlyozott telepítési mennyiségeket találunk. A halárak emelkedése itt is érezteti hatását. Évente a horgászközösségek által kihelyezett ragadozó ivadék és 14-18 millió darab előnevelt pontyivadék jelentős mértékben teszi lehetővé a vizek halállományának utánpótlását és fejlesztését. A horgász hasznosítók a közel kétmilliárd forintnyi vásárlói kapacitásukkal igen nagymértékben járulnak hozzá a hazai haltermelés piaci lehetőségeinek megteremtéséhez és a haltermelési tevékenységek fenntartásához és fejlesztéséhez.

 

Elkészült a tanyaházunk

Horgászegyesületünk tisztújító közgyűlésén megválasztott új vezetősége az eltelt időszakban a sok, kötelezően elvégzendő feladat megoldása mellett egy elengedhetetlenül szükséges beruházás, egy új tanyaház felépítésére vállalkozott. Elnökségünk felismerte, hogy a korábbi egyesületi iroda a továbbiakban nem alkalmas a megfelelő színvonalú, hatékony munkavégzésre. Az egyetlen helyiségbe jegykiadási időszakban nem fértek be a tagjaink, a nyitva tartásban alkalmazkodnunk kellett a vendéglátó egységhez. Az új tanyaház létesítésének gondolatát tettek követték. Elsősorban pénzügyi, gazdálkodási és beruházási gyakorlattal rendelkező tagtársaink bevonásával elkészült egy megvalósítási program. A tervezet két részből állt, az első részben az építkezés pénzügyi fedezetét biztosító intézkedéseket, a másodikban a kivitelezés megvalósításához szükséges tárgyi feltételeket kellett meghatározni. Az építkezés pénzügyi fedezetét takarékos gazdálkodással, a saját tulajdonú vendéglőnkben felszabadult volt egyesületi iroda bérbeadásával, átmenetileg szabad pénzeszközeink lekötéséből származó kamatbevételekkel, hirdetési bevételekkel biztosítottuk. A tanyaház szerkezetkész kivitelezését és az épületgépészetet tagtársainkkal végeztettük, akik reális áron és kifogástalan minőségben végezték munkájukat, melyet ezúton is szeretnénk megköszönni. Megtakarítást jelentett számunkra az a társadalmi munka, melyet burkoló, festő és több szakmában jártas horgásztársaink elvégeztek, hozzájárulva ezzel jelentős beruházásunk sikeres megvalósításához. Mások, a környezet szépítésében, vagy éppen az épület takarításában segítkeztek. Munkájukat megköszönjük. Vezetőségünk az ifjúsági és víziturizmus fejlesztésére kiírt pályázaton is eredményesen próbálkozott és, ha nem is nagy összeget, de kaptunk az államtól. Tanyaházunk már elkészült, a műszaki átadása sikeres volt, a hatóságok a használatbavételéhez hozzájárultak. Az építkezés létrehozásához egyesületünk hitelt nem vett igénybe, a beruházás pénzügyileg rendezett. Beruházási elképzelésünk tehát sikeresen megvalósult. Új tanyaházunk részben lehetőséget biztosít az kulturált egyesületi ügyintézés lebonyolítására, másrészt távlati fejlesztések tárgyi feltételeinek biztosításával lehetőséget teremtett a felnőtt, gyermek és ifjúsági horgásztáborok szervezésére. Tanyaházunk hasznosítása érdekében Internet hozzáféréssel Egyesületünkről, horgászati lehetőségeinkről egy honlapot készítettünk. Célunk, hogy az elektronikus média segítségével minél szélesebb körben országosan bemutassuk horgászati lehetőségeinket. Bízunk abban, hogy bemutatkozásunkkal felkeltjük országunk más tájegységein horgászó sporttársaink vízterületünk iránti érdeklődését, ezáltal bekapcsolódunk az egyre népszerűbbé váló országos horgászturizmusba és ezáltal bevételre is szert teszünk. Ezen túlmenően természetes legfontosabb feladatunk annak az alapvető célnak megfelelni, hogy az új tanyaház
Harnisch Róbert
Joomla templates by a4joomla